A táborfalvi Vogt-kúria — hol borászat állt, most romhalom
A Táborfalva külterületén álló Vogt-kúria különös építészeti értéket rejt. A düledező ház alatt található pincerendszer egyedülálló szinte egész Pest megyében. Sajnos ennek az épületnek is hányatott sors jutott osztályrészül, a teljes pusztulásról a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete próbálja megmenteni. A kúria múltjáról, jelenéről és jövőjéről Kecskeméti Norbert számol be.
Az épület bemutatása
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) 2010 nyarán kutatta fel a Táborfalva külterületén álló, a Vogt család által emeltetett kúriát. Vogt Dunántúlról érkező, polgári származású ember volt, aki a Pest megyei Táborfalván, az újonnan vásárolt birtokán 100 holdas szőlőbirtokot alakított ki. Kúriáját nagy valószínűséggel 1903-ban építtette fel, erre bizonyíték a pincelejáró kapuzata felett kétoldalt látható szám, vagyis 19 és 03, azaz 1903.
Az épület T-alaprajzú, teljes mértékben alápincézett, a pince az épület kontúrvonalain is túlnyúlik. Sajnos az épület felső, vagyis földszinti része mára már szinte teljesen megsemmisült. Az épület, romos állapota ellenére, hihetetlen értéket rejt, ez nem más, mint a düledező felső épületrész alatti, kiváló épségben meglévő pincerendszer. Ez az épített ritkaság irigylésre méltó szinte az egész megyében. Az épület nagy belmagasságú dongaboltozatos pincéje égetett téglából készült, míg felmenő falait mészhomok téglából emelték. A kúria egykor borított gerendafödémmel és kétállószékes fedélszerkezettel rendelkezett, ami még egyes épületrészeknél ma is látható. A pincének további érdekessége a négy megmaradt, kicsempézett óriási bortároló hordó is, melyek oldalain egy szám áll: 1910. Feltehetőleg ez is építéssel kapcsolatos évszám.
Érdekessége a kúriának, hogy a főhomlokzatán egy négyoszlopos, barokk kort idéző, timpanonos portikusz látható, amely nyilvánvalóan a főtermet hangsúlyozta. Utóbbinak íves részei és tetőzete néhány évvel korábban még megvoltak, de mára már ezek is leomlottak. Itt még látható az eredeti, századfordulós burkolat is. A kúria homlokzata egyszerű kivitelben készült, hiszen fent osztó- és koronázópárkány figyelhető meg a sarokarmírozások mellett. A vakolat a sarokkváderezésekből indulva, azokkal megegyező méretben, vízszintes sávokban osztotta a homlokzatot, így egyszerű, de mégis elegáns megjelenést biztosított az eklektikus stílusú épület számára.
Sorstalanság
A kúria sorsa ismerős lehet, hiszen ezt az épületet is államosították 1945-ben, majd tsz-rendszer elemeként hasznosították. Természetesen az épület, teljes kihasználtsága és elhasználása után, gyors iramú pusztulásnak indult. Egy biztos, hogy mára már egy szőlőtő sem maradt meg az épületet körbevevő egykori szőlőbirtokon. A kúriához vezető platánsort is „kicsapták” – helyén homoktenger és sivár puszta. Sikerült egy korábban jól működő szőlőbirtokot, gazdaságot tönkretenni, ami, ha ma is működne, nem kevés munkát biztosítana a helyi lakosságnak, ezzel segítve a megélhetésüket. Arról nem is beszélve, hogy a kúria a település jelképe lehetne a mai napig, hiszen a hely kevés építészeti értékekkel rendelkezik. A legsúlyosabb probléma, hogy az épület megcsonkított telken áll, amelyet még 1996-ban is számtalan telekké parcelláztak tovább. Ez lehetetlenné teszi a borászat újbóli felélesztését, és rendkívül megnehezíti az épület esetleges felújítását. A magántulajdonba került kúria sorsa semmilyen pozitív irányú előrelépést nem mutat. Az épület jövője, úgy tűnik, megpecsételődött, hiszen már egyértelműnek mondható, hogy a kúria lassan megszűnik létezni. Bár csodák vannak még, s akad rá példa, hogy szinte a semmiből építettek újjá hasonló karakterű épületet. Talán ez is megtörténhet – ha megfelelő gazdára találna kúria, még mindig rekonstruálható volna.
Védelem reményében
Az FME már felhívta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) figyelmét a kúria értékes dongaboltozatos pincéjére, hiszen ha az épület nem is, de a pincerendszer, amely jól mutatja, hogy egykor milyen szőlőbirtokok működtek Pest megye déli területein, még megőrizhető. Az FME hamarosan, vagyis 2011 nyarán fel fogja mérni a kúria pincerendszerét.
Kecskeméti Norbert
FME elnöke
