A teljesség felé - Csepely-Knorr Luca méltatása
"Holisztikus szemléletben gondolkodik, mindig az összefüggéseket, az összképet, a teljességet keresi tájépítészi és építészetelméleti munkája során." - méltatta Rajcsányi Gellért Csepely-Knorr Luca tájépítészt. A nemzetközileg is elismert tudományos történeti kutató a MÉSZ különdíját nyerte el.
Weöres Sándor könyvének címe jutott az eszembe, amikor részleteiben megismerhettem Csepely-Knorr Luca munkásságát, és amikor találkoztam Lucával, hogy személyesen beszélgessünk munkájáról és céljairól. Az például ki is derült, hogy nagyon szereti Weöres Sándort.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Csepely-Knorr Luca nem a nagy szavak embere. Annál is inkább az aprólékos, elmélyült kutatásé. Elsősorban elméleti szakemberként dolgozik, akit az egyetem óta a tájépítészet és a kapcsolódó tudományok kutatása és oktatása foglalkoztat, de büszke a megvalósult tervezési munkáira is.
De története messzebbről indul.
Mind édesapja, mind édesanyja a budai Várnegyedben élt, és ő maga is a Várban nőtt fel, kilátással a Tóth Árpád sétányra. Sokan gondolhatják, hogy ez különös kiváltságot jelent. Persze, és ezt az építészek nagyon is tudják, nem a legegyszerűbb dolog a várbéli házakban élni, vagy azokat fenntartani. A Vár szerinte nagyon jó példa arra, hogy hogyan fejlődnek organikusan együtt az épített és a szabad terek.
De a tradicionális, értékes épített környezetben való felcseperedés és eszmélés minden bizonnyal hatással volt Csepely-Knorr Lucára. A műemlékvédelemben dolgozó, építészmérnök édesapja még inkább. Gyermekként rengeteg időt töltött a magyarországi műemlékekben, régi, értéket jelentő környezetben. Innen jött az építészet iránti érdeklődése.
A másik fő érdeklődési köre a biológia volt, az élő, zöld környezet.
E két terület iránti érdeklődése vezette azután előbb a tájépítészet, majd a művészettörténet felé - ezen a két területen végezte el felsőfokú tanulmányait Budapesten. 2005-ben okleveles tájépítészmérnökként a Corvinuson, majd 2008-ban művészettörténészként az ELTE bölcsészkarán, miközben doktorált is a Corvinuson.
A teljesség felé - fogalmaztam meg magamban először Csepely-Knorr Luca munkásságának lényegét. És hogy igazat ad-e nekem? Amikor erről kérdezem, megerősíti: holisztikus szemléletben gondolkodik, mindig az összefüggéseket, az összképet, a teljességet keresi tájépítészi és építészetelméleti munkája során. Hangsúlyozza: egy ház soha nem független a környezetétől. Egy város soha nem csak a házak összessége. Egyben kell értelmezni mind egy ház és annak környezete, mind a város és annak története, lakói, infrastruktúrája, kultúrája, szellemi öröksége viszonyait. Csak így vehetünk példát jól működő városokról, csak így vehetjük észre egy város hibáit, különös tekintettel annak környezeti állapotaira.
"Egyben kellene gondolkodni." - szögezi le a tájépítész.
És hogy mi mindenen gondolkodott, mi mindent kutatott az elmúlt évtizedben, professzionális pályája során?
Nehéz felsorolni a hosszú listát.
Hazai és külföldi folyóiratcikkek a budai Vár környezetéről, a budai arborétumról, Rerrich Béla és Thomas Mawson tájépítészeti munkásságáról, a budai Napraforgó utcai kísérleti lakótelepről. Könyvfejezetek ipari városok átalakulásáról, a városi társadalmi és kulturális átmenetekről, a magyar tájépítészetet ért német és angol hatásokról, a tájépítészetről, mint a fejlődés motorjáról, valamint a 19. és 20. századi tájépítészeti elméletekről és azok gyakorlati megvalósulásáról.
Ez utóbbihoz kapcsolódik Csepely-Knorr Luca eddigi főműve, az önálló könyvként megjelent, Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől az első világháborúig című kötet. Ezt a könyvet az Építészfórum recenzense, Bardóczi Sándor lebilincselő történeti munkának nevezte, amely elmeséli, mikén vált a kiegyezés után Pest-Budából egy a zöldfelületek terén is európai város.
A 2016-ban megjelent kötet a szerző egy évtizednyi kutatásainak eredménye, fő érdeklődési körének igényes és hiánypótló feldolgozása.
Csepely-Knorr Luca a 20. századi modernista tájépítészet és az azt megelőző, a modernizmushoz vezető törekvések kutatója. Ezek a törekvések eddig még nem voltak kellő alapossággal felkutatva és összefoglalva. Pedig - és ez a kötetből is kiderül - egyáltalán nem megrendelői önkény vagy ad hoc megoldások jellemezték a Monarchia korszakának budapesti tájépítészetét.
Épp ellenkezőleg: Csepely-Knorr Luca kutatásai arra mutatnak rá, hogy nagyon is tudatos, tervszerű, sőt, a korban előremutató tevékenységet végeztek az akkori tájépítészek – akiknek a szakmai háttére néha építészet, városépítészet vagy éppen kertészet volt –, hogy megformálják a gyorsan fejlődő Budapest parkjait, köztereit.
A kötetben bemutatja a reformkor törekvéseit, a budai Vár körüli zöldfelületek, a Városliget, a Múzeumkert és más parkok fejlődéstörténetét.
A közterek mellett bemutatja a korszak nagy tájépítészi, kertművészi mestereit, mint Fuchs Emilt, Palóczy Antalt, idősebb és ifjabb Pecz Ármint és Räde Károlyt.
A nagy egész bemutatásának igényével arra is kitér, milyen külföldi példák hatottak a budapesti tervezésekre, Párizstól Berlinig.
Csepely-Knorr Luca kötete meghatározó munkája lehet a mai magyar tájépítészet-történetnek, és csak remélhetjük, hogy újabb hasonló igényű művekkel gazdagítja majd a szakmát.
Luca most már évek óta Nagy-Britanniában él és dolgozik. A Manchester Metropolitian University építészeti iskolájának senior oktatójaként a BA építészképzést szervezi az építészettörténet és építészelmélet területén. Évfolyamok sorát tanítja az általa is vallott holisztikus szemléletre, hogy olyan építészek kerüljenek ki az iskolából, akik nemcsak magát a házat, hanem annak teljes épített, természeti és társadalmi környezetét is figyelembe vegyék, minél szélesebb látókörrel vessék bele magukat a tervezés felelősségteljes munkájába.
Csepely-Knorr Luca azt tartja munkája legnagyobb sikerének, ha ezt a szemléletet át tudja adni az egyes hallgatóknak. Addig is: oktatói tevékenysége és két gyermeke nevelése mellett tele van további kutatási tervekkel, amelyekkel mind a magyar, mind a nemzetközi tájépítészeti közösség tudását, látókörét gyarapíthatja. Szívből ajánlom Csepely-Knorr Lucát az Év Tájépítésze díjra.
Rajcsányi Gellért
