A változás ígérete

Az új elnök, Noll Tamás határozottan kommunikáló, erős, tudatos, határozott célokkal bíró kamarát ígér. Emődi-Kiss Tamás beszámolója a MÉK tisztújító küldöttgyűléséről.

A Magyar Építész Kamara Noll Tamás személyében új elnököt, Ertsey Attila, dr. Makovényi Ferenc és dr. Hajnóczi Péter személyében alelnököket és új elnökséget, bizottságokat választott 2009. november 20-án. A ködös időjárás ellenére megtelt a műegyetemi díszterem. Az elnökségi helyekre pályázó jelöltek listája idén nem volt Budapest-centrikusan egyoldalú. A tagság jelentős számban képviseltette magát.

Eltér István, a MÉK-et két cikluson keresztül vezető elnök összefoglalta azt az elmúlt nyolc évet, amely a Nemzeti Színház körüli botrányok által megtépázott, széthullott kamara átvételétől a jelenlegi erősödő, helyét kereső szervezet felépítéséig tartott. A kamara élő-működő kapcsolati rendszereket épített ki a végrehajtó és jogalkotó szervezetek, a társzervezetek, a külföldi kamarák felé; a szervezet reputációja nőtt. Elkészült a kamara honlapja, működnek bizonyos szolgáltatások, létrejött a szakmafelügyelet, a kötelező nyilvántartási és hatósági munka mellett a vezetőség működő, lehetőségekkel teli szervezetet hozott létre. A szavazáson két elnökjelölt között kellett a megjelenteknek dönteni, Eltér István 109, Noll Tamás 169 szavazatot kapott.

Noll Tamás építész, az M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft. vezetője tevékenyen részt vett a MÉK létrehozásában, majd a megalakulástól kezdve többször alelnöke, 1997–2009 között a díjszámítási, külügyi és jogi bizottságok irányítója volt. A választást megelőző, rövid programvázlatában  kifejtette, hogy felelős tervezői tevékenységéről lemondva elnökként minden idejét a tízezer tagú kamara vezetésére fordítja. Határozottan kommunikáló, erős, tudatos, határozott célokkal bíró kamarát ígér, amely a napi operatív munkán messze túlmutató szakmai önigazgatás felé tenne lépéseket. „Az elnökség munkájának szervezettebbé tételével és a hivatal szakemberekkel történő kiegészítésével jelentős változásokat lehet elérni” - ígérte.

Változásokra fokozottan szükség van, mert a napirend során elhangzó előadások és felszólalások (Halmos György, Békési György) másról sem szóltak, mint a kormány által létrehozott szakmapolitikai káoszról, az egyre kuszábban és koordinálatlanabbul, hibásan működő jogszabálygyár túltermelése folytán kialakuló, a szakmai munkát, az építész tevékenységet adminisztrációs és termelési algoritmussá züllesztő válságról.
Az építészek általános társadalmi megítélésének és anyagi elismerésének helyretétele alapvetően csak a kamara által történhet meg (hiszen ebben a szervezetben testesül meg a szakmai közösség). Befelé az egység és az összefogás megteremtését, kifelé határozottságot és érdekérvényesítési erőt vár a tagság a vezetéstől. E munkához a három alelnök személyében Noll Tamás megfelelő partnereket kapott. A küldöttgyűlés a tagdíjemelést nem szavazta meg, a téma egy év múlva kerülhet újra napirendre.

Az új elnök programjának főbb pontjai: ki kell építeni a közbeszerzéseket figyelő rendszert, jó gyakorlatot kell meghonosítani. A kamara feladata emellett a sztenderdek,kézikönyvek, tervezési segédletek kiadása, egy oktatási munkabizottság felállítása, a díjszabás, pályázatok kérdésének határozott képviselete. Jogszabály-alkotásnál vétójog, intenzív lobbi-tevékenység, összehangolt országos együttműködés, határozott külső álláspont.

Noll Tamásnak talán sikerül utat találnia a politikához. Kívánjuk neki, hogy így legyen. Tandori Dezső szavaival: „Most mikor ugyanúgy, mint mindig / Legfőbb ideje, hogy.”

Emődi-Kiss Tamás
építész, vezető tervező

2009. november 22.