A város akupunktúrapontjai
„Gigantikus intelligenciateszt lesz a Budapest Szíve program” – mondta Ikvai-Szabó Imre, arra célozva, hogy a budapesti önkormányzatoknak ma nincs gyakorlatuk a közös, több városnegyedet átfogó, a hivatali rendszer minden rétegét érintő akciókban.
Beszámoló a Budapest Szíve programról rendezett ankétról
A vitát megnyitó körkérdésre – kinek mit jelent a Budapest Szíve program? – válaszolva a vendégek mindannyian üdvözölték, hogy a tervek megvalósítása terén – a fővárosi önkormányzatok és különböző hivatalok közötti érdekellentétek ellenére – szinte teljesnek látszik a politikai és szakmai konszenzus.
Fegyverneky úgy látja, hogy a város végre élhető lesz, az építészeti turizmus fellendülhet.
Cselovszki örömmel veszi tudomásul, hogy például a Ferenciek terének „visszafoglalása”, az autóforgalomból való részleges, vagy teljes kikapcsolása végre cél lehet. Steiner Pál a fővárosi politikában eltöltött húsz évre hivatkozva elmondta, hogy több évtizedes álmai válhatnak valóra a terv révén.
„Gigantikus intelligenciateszt lesz a Budapest Szíve program” – mondta Ikvai-Szabó Imre, arra célozva, hogy a budapesti önkormányzatoknak ma nincs gyakorlatuk a közös, több városnegyedet átfogó, a hivatali rendszer minden rétegét érintő akciókban. A Budapest Szíve tehát a fennálló struktúra működőképességének felmérése is lesz.
Az új budapesti öntudat, az új társasélet megszületését, a kiköltözött lakók visszatérését várja Bojár Iván András a programtól. Koszorú Lajos szerint a terv megérett, s azon lényegi problémákra mutat rá, melyek az elmúlt években a város élete során váltak láthatóvá. „A projekt a város akupunktúrapontjait keresi meg” – mondta Lukovich Tamás. Úgy látja, hogy bár a Budapest nem világváros, a program segítségével felzárkózhat a világ nagy vonzerővel és erős öntudattal rendelkező „másodvonalbeli” városai közé.
Eva M. Amichay városgazdász a közönség soraiból szólalt fel: hangsúlyozta, hogy a meghívottaknak üres lózungok helyett inkább a programban rejlő megoldatlan problémákkal kellene foglalkozniuk. Alapjaiban tartja elhibázottnak a tervet, mivel egyközpontúvá teszi a várost, miközben ma már általános tapasztalat világszerte, hogy csak a sokközpontú városok az igazán működőképesek. Kifogásolja azt is, hogy a program „kiszolgáltatja” a turistáknak a belvárost, a helyi lakosságot kikapcsolja a döntéshozatalból. Megkérdőjelezi a belváros forgalomcsökkentésének – jelen körülmények közötti – megoldhatóságát is.
Cselovszki válaszában rámutat, hogy a program összeegyezteti a turizmust szolgáló „élénkítő” intézkedéseket a helyi lakosság nyugalomra való igényével. Terveik szerint a Belváros nem válna ricsajos turistaközponttá. Úgy gondolja, hogy soha vissza nem térő alkalom nyílt a forgalmi rendszer markáns megváltoztatására a metróépítés felszíni munkálatai kapcsán.
Lukovich is reagált Eva M. Amichay kritikájára: nincs szó arról, hogy mostantól kezdve egyközpontúnak tekintenék Budapestet. A program a város legfőbb akupunktúrapontját stimulálja. A külső kerületek központjainak rehabilitálásához önálló programok kellenének – a Budapest Szíve egy a sok közül, bár kétségtelenül a legfontosabb.
Koszorú Lajos biztosította a hallgatóságot, hogy a forgalomcsökkentés minden bizonnyal megvalósulhat: mélyparkolók komplex rendszerével kapcsolták össze a tervet, s a forgalomterelés tehermentesíteni fogja a hidakat is.
Beleznay Éva kérdésére, hogy melyek a legfőbb feladatok, mit lehetne már holnap elkezdeni a programpontok közül, Cselovszki kiemelte a tervben szereplő „Főutcát”, mely sétányként kötné össze a Kálvin teret a Szabadság térrel a Ferenciek tere érintésével. Rámutatott a hangulatos kis belvárosi terek „autótlanítására” is. Bojár hiányolja Budapest igazi főterét: szerinte a város minden terének valamilyen – politika, történelmi, stb. – töltete van, így azok nem tudnak valódi találkozóhellyé, közösségi térré válni. Többen is tartanak attól, hogy a terv a megvalósítás közben középszerűvé válik, elerőtlenedik. Legalább annyit kellene foglalkozni a végeredményt elszürkítő rossz döntési mechanizmusok megjavításával mint a műszaki problémákkal és városszövet kérdéseivel – véli Fegyverneky.
Cselovszki rákontrázott: Budapesten túlzottan működésorientált önkormányzatok jöttek létre, azaz a különféle cégeket foglalkoztató, magántőkét is bevonó szervezetekre alapozódó projektek talán nem fognak jól működni. Fejlesztésorinetált hivatali struktúra kellene. Steiner tovább megy: olyan napi működési gondok vannak ma a Belvárosban, melyeket azonnal meg kell oldani, ha rövid időn belül neki akarnak állni a szervek a program megvalósításának.
Steiner szerint ne tévesszük meg magunkat, a Budapest Szíve programmal kapcsolatos társadalmi konszenzus még nincs meg. Egyébként ő megszüntetné a Belvárosi Önkormányzatot, és önálló költségvetési fejezetként adná meg a működtetéséhez szükséges pénzeket...
Haba Péter
fotók: vm
