A városkép áthangolása

Ertsey Attila előadásának szerkesztett változata, amely Az épített örökség védelmében - Változó társadalom-változó műemlékvédelem? című nemzetközi konferencián hangzott el az MTA Kongresszusi Termében, 2011. március 1-jén. A városkép szakralitása és a tőke agresszivitása - a szemléletváltás igénye címmel tartott prezentációjában az építész a világszerte megjelenő, óriási épületszörnyetegek városképeket átalakító fizikai és spirituális hatásait mutatta be.

Aktualitás
Egy a közelmúltban lezajlott, és még teljesen le nem zárult ügyről, a Bécsi utcai Zeppelin-projekt előzményeiről ejtenék pár szót. A Központi Tervtanács nagy szavazattöbbséggel támogatta a Foster-iroda nevével fémjelzett projektet. Az épület a budapesti Belváros közepén, két értékes épület bontásával jönne létre, a benne lévő szálloda a város tetői fölé emelkedő léghajó-üvegbuborék formát öltene. A projektet csak a széles körű civil tiltakozás látszik megállítani. Az építésztársadalom jelentős része megdöbbenéssel szembesült a tényekkel, így jómagam is. A Magyar Építész Kamara nem rendelkezik eszközökkel egy ilyen döntés befolyásolására, egyet tehettünk: felkértük a Kamara által jelölt zsűritagok közül azokat, akik igennel szavaztak, mondjanak le zsűritagságukról. Mi történik itt? A napokban egy építészeti divatlap a Zeppelin-projekt támogatójaként nyilvánult meg.

Épületszörnyetegek
Az utóbbi időben Európa nagyvárosaiban egyre több épületszörnyeteg bukkan fel. A recept hasonló: egy ingatlanfejlesztő kiszemel magának egy várost, egy helyszínt, megbíz egy sztárépítészt, médiát tesz alá, megszerzi néhány helyi politikus támogatását és megjelenik egy új elem a várossziluettben. Mit jelenítenek meg ezek a szörnyetegek?

Az építészet mágia, de nem mindegy, fehér, vagy fekete. Fehér mágiát művel Rudolf Steiner, Gaudí, Makovecz, Wright. Paolo Portoghesi figyelmeztet minket az építészetre ható kísértésre: Ellen kell állni a pénz és a piac szorításának.

A kapitalizmus egy agresszívabb formája kezdődött el. Hatalmas épületek épülnek, sztárépítészek által. Egy ilyen példa Jean Nouvel barcelonai irodaháza, az Agbar Tower. A város emblematikus épülete a Sagrada Familia, amelyről Gaudí azt mondta, hogy ez a templom maga a katalán nép. A nép addig lesz, amíg a templom épül. Barcelona látképében azonban megjelent egy új elem, egy uborka formájú irodaház, amely pont olyan magas, mint Gaudí remekműve. Nemcsak konkurál vele, többet tesz. Agresszív tömege eluralkodik, áthangolja a várossziluettet és Barcelona hangulatát. Egy város karakterét a hangulata adja, amely érzések formájában közvetít valamit nekünk abból a titokból, amely a város lényének individualitását alkotja. Ha ebbe beleavatkozunk, ezt a hangulatot támogatjuk vagy romboljuk. Ez mágia. Az az áthangolás, ami Barcelonában történt, mágia. Fekete mágia. A hivatalos szöveg persze más: az épület egy leromlott negyednek hozott fellendülést, stb. stb. Milyen áron és milyen fellendülést? Szolzsenyicint idézném: …egy napon észrevesszük, hogy jövedelmező bérbe adni saját anyánkat vagy lányunkat, mert ezt diktálja a piac.

Az uborka fallikus formája a hely spirituális jellegét megváltoztatja. Mi történt itt? Luigi Fumara szerint ez egy kísérlet, hogy az embereket építészeti és szociális formákkal befolyásolják, amelyek félelmet keltőek. Elterelik a figyelmet a formálás kérdéseiről, pedig az az igazán lényeges. A kifejezés spirituális értéke válik a legfontosabbá. És mi történik Budapesten? Van már bálnánk, és lehet, hogy lesz Zeppelinünk?

A Bécsi utcai Zeppelin a pesti tetők fölé emelkedik. A látványterven jól látszik, mivel konkurál: a Bazilika kupolájával. Itt bizony Budapest hangulatának áthangolására történik kísérlet. Tudatában vagyunk, mit művelünk az épületeinkkel? Minden városnak joga van saját arculatának alakítására. London belvárosában most épül egy hetvenemeletes felhőkarcoló – tegyék. Budapestet hagyják békén! Az említett divatlap a Zeppelint a haladás, a modernizáció jelképének tekinti, az ellenzőket a múlt maradi képviselőinek. Vajon maga mondja ezt, vagy mondatják vele? De nézzünk még egy érzékletes példát a fekete mágiára. Hatalmas hotel épül Mekkába, a Kába-kő mellé. Igen, nem tévednek, a hotel mellett balra, a lapos épület udvarán az a kis fekete, az az Iszlám szent köve. Mi történik itt?

Mies van der Rohe helyesen állapítja meg, hogy az építészet a társadalom akaratának térbeli manifesztációja. A kérdés az: itt valóban a társadalom akaratáról van szó? Ha igen, akkor a zsigereket helyeznénk a szakralitás fölé? Paradigmaváltás szükségességéről beszélnek. A városok szellemi ájultságban lesik a csapásokat, amelyek az értékeket rombolják. Kikerülhetetlen, hogy felébredjünk, és rálássunk a valós történésekre. A tőke alkalmazkodik, ha megszabjuk a kereteket. Ha nincsenek keretek, a tőke szabja meg azt is, mi legyen a szép.

Költészet és teljesség
Az első építész Hirám volt, a Káin-ivadék. Ő képes volt kiönteni az érctengert. Bölcs Salamon, az Ábel-ivadék, aki rendelkezett az égi és földi bölcsességgel, nem tudta megépíteni a templomot, hanem megkérte rá Hirámot. Az érctenger egy medence volt, amiben a hét bolygó fémeit kellett egy meghatározott arányban összekeverni. Ha ez sikerült, egy áttetsző ötvözet keletkezett. Ez a harmónia beteljesülése volt ég és föld között. Ennél kisebb ambícióval ne induljunk el. Coincidencia oppositorum – az ellentétek kiegyenlítődése, Ég és Föld kommuniója – ez a harmónia. Más feladatunk nem lehet, mint a harmónia megőrzése és újrateremtése.

A Ji King említi, hogy a kínai császárt egy nap arra figyelmeztették bölcsei, hogy azonnal csomagoljon és hagyja el a várost, mert a város meghalt. Miért? - kérdezte a császár, - hiszen az utcák zsúfoltak, a piacokon adnak-vesznek, a város lüktet. Az oltárok elhallgattak – mondták a vének, és a császár megértette, hogy menni kell. Vajon városaink élnek-e még, vagy csak tetszhalottak, akiket a lélegeztetőgép tart életben? Meg kell védenünk városainkat, vizeinket, szent helyeinket. Ha nem tesszük, elpusztulnak, elpusztulunk.

Ertsey Attila

Kapcsolódó oldal