"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

Rangsorolás nélküli díjat kapott: Tima Zoltán, Gömöry Kristóf, Süle Attila építész (KÖZTI Rt.),



Mohácsi Sándor (s73) tájépítész

Rangsorolás nélküli díjat kapott: Tima Zoltán, Gömöry Kristóf, Süle Attila építész (KÖZTI Rt.),
Mohácsi Sándor (s73) tájépítész

---

---

Építészeti - Városépítészeti leírás

Tervezési terület

A Róbert Károly körút, Váci út kereszteződése Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Jellegzetes lenyomata annak a hosszú távú koncepcióktól mentes, ad-hoc városrendezési helyzetnek mely Budapest hasonló fontosságú pontjainak fejlődését terheli. E hely - nemcsak a szinte irracionális méretű gépkocsiforgalom miatt – elviselhetetlen. A tömegközlekedési átszállóhely fontossága miatt az itt áthaladók a lehető leggyorsabban igyekeznek elhagyni e letargiát vagy ingerültséget kiváltó területet. Az itt élők, vagy napközben itt dolgozók saját lakás-, vagy munkahelyi „elefántcsonttornyukba” vonulva hasonlóképpen nem tesznek hozzá az erkölcsi és anyagi értelemben is erodálódó környezetükhöz. Vélhetően fentieket igazolja az a tény, hogy a térségben lévő közterületek minősége még a – európai viszonylatban meglehetősen szerény – budapesti átlagot is messze alulmúlja. Híven tükrözi az elmúlt évtizedek során felmerült, ám soha meg nem oldott problémák egymásra rétegződését.

Hasonlóképpen komoly problémákat rejt a területet határoló térfalak jelenlegi állapota, reménytelenül diffúz építészeti karakterük, amennyiben ez utóbbival rendelkeznek egyáltalán. Legsúlyosabbnak azonban talán az tekinthető, hogy a lepusztult közterek és az ötletszerűen emelt épületek között semmilyen összefüggés vagy kölcsönhatás nem tapasztalható.

A területre vonatkozó övezeti előírások csak fokozzák az egységes szellemiségű rendezéssel kapcsolatos hiányérzetet. A kereszteződés négy sarkát más-más övezetbe sorolt tömbök határolják, ugyanakkor az építménymagasság minimális értéke mindegyik esetben megszabott. A jelenleg érvényben lévő KVSZ nem ad átfogó megoldást a csomópont városépítészeti problémáira, jóval inkább konzerválja a méltatlan helyzetet.

El kell azonban ismerni egy kerületi szintű városrendezési szabályozás korlátait, egyúttal fel kell ismerni, hogy megoldást csak a tervezési terület átfogó, elemző módon elvégzett, teljes körű rehabilitációja adhat. E budapesti viszonylatban viszonylag szokatlan folyamat-sor nagyfokú konszenzus-, és kompromisszum kézséget valamint kreativitást kíván a fejlesztésben részt vevő állami-, és magán tulajdonosoktól és az engedélyező hatóságoktól egyaránt.

Rehabilitáció

A felgyülemlett problémák olyan méreteket öltenek, hogy a szigorúan megtartandónak vett adottságokon – közlekedési, tömegközlekedési összefüggések, meglévő épületek – kívül a felszíni és térszín alatti kapcsolatok és az építészeti térfalak gyökeres átalakítására van szükség. Elsőrendű cél a csomópont „humanizálása”, melynek része a budapesti léptékben szokatlan 80-120 m magas épületek elhelyezése, igazi vertikális jelek megteremtésének a lehetősége is. Ez utóbbi azonban nem lehet öncél és kizárólagos megjelenési formája a terület rendezésének. Meg kell találni azokat a további eszközöket, melyekkel megteremthető, hogy a naponta itt megforduló több tízezer ember használni tudja a térség által felkínált környezeti, kulturális, kereskedelmi adottságokat, élettel töltse be a többszintű gyalogos centrumot. A feltételek megteremtésére reális lehetőség van.

Javasolt városépítészeti elemek

A városi szövetbe helyezett kétszintű közlekedési csomópontok – felüljárók - jellemzően nem tartoznak a sikeres városépítészeti megoldások közé. Olyan térbeli perforációt jelentenek, melynek mentén biztosan szétválik a tér egysége, és (bár) közlekedési célja az összekötés, városépítészetileg elválaszt.

Jelen esetben a Váci úti felüljáró hasonló hatását erősítve valójában két –határozottan különböző minőségű, ugyanakkor önállóan is életképes szerepet hordozó – tér együttes hozható létre. A felüljáróval párhuzamosan tervezett „HÍD-HÁZ” a Váci úti oldalon térfalat teremt, az Árpád híd felől érkezőknek kaput formáz. Az épület vetületében jön létre az az „átlapolás”, melyen belül az aluljáró, a térszín és az emelt szintű tér közötti vertikális kapcsolat biztosítható.

Az épülethez a dunai oldalon kapcsolódó közel 20 000 m²-es emelt szintű tér lefedi a távolsági buszpályaudvar kellemetlen gázolajszagú területét, valamint az Árpád hídi lehajtó, felüljáró előtti 130 méterét is, tisztességes távolságba helyezve a közúti forgalmat az itt tervezett gyalogos területtől. Mindemellett a „plató” újonnan született – városlakóknak visszaadott - városi térként – rézsűvel és gyalogos rámpával - közvetlen összeköttetést ad a terület egyetlen értékelhető zöldterületéhez. Az Árpád hídi lehajtó északi oldalán lévő lakóházak közötti nagy értékű fa-, és növényállomány déli irányú meghosszabbításaként, a plató részben intenzív zöldfelülettel fedett. A városi tér a többirányú – parkolási, kereskedelmi, zöldterületi, stb. – kapcsolatokon túl nagy létszámú rendezvények, kerület események, szabadtéri kiállítások lebonyolítására is alkalmas.

A plató alatt a buszpályaudvar a jelenlegi kapacitás megtartásával, racionálisabb belső közlekedéssel, a jelenlegi túldimenzionált városképi szerepét feladva, észrevétlen elemmé válik. A platót nyugati oldalon a HÍD-HÁZ-zal azonos magasságú, szintén hangsúlyozottan észak-déli irányultságú épület zárja.

A plató és a Visegrádi utca átellenes oldalán tervezett multifunkcionális épület között az utca felett vezetett gyalogoshíd teremt kapcsolatot. A tömb déli oldalán többszintes kereskedelmi-szórakoztató funkció, a híd lehajtó oldalán kb. 2100 gépkocsit befogadó parkolóház javasolt, a parkolóházból a plató szintjén közvetlen kapcsolattal.

A Visegrádi utca Árbóc utcán túli meghosszabbítása biztosítja a funkcionálisan több részre osztott épületegyüttes gazdasági feltárását, a gépkocsi parkoló területek megközelítését.

Minőségében más, intenzívebb beépítés javasolt a Váci út – Róbert Károly körúti kereszteződés északkeleti negyedében. Ezen a helyen vállalhatónak látszik magas épületek elhelyezése, hangsúlyozottan a magas épületekre jellemző oldalarányokkal. Ennek érdekében a – városépítészetileg a szegmens legkritikusabb épületének számító – Kincstári épület két oldalára helyezett hasonló karakterű toronypár építése javasolt. Az épületenként a tornyok között tervezett nagy belmagasságú zárt városi (köz)terek – newyork-i, londoni és frankfurti előképeikhez hasonlóan a növénnyel beültetett fedett és zárt pihenőterületet jelentenek, esetenként vendéglátási vagy városi információs funkciókkal.

A felüljáró átellenes oldalán felemelt platóval ellentétben ezen az oldalon az aluljáró felületének kismértékű kiterjesztésével – a térszín alatt - biztosíthatóak a gyalogos kapcsolatok. E megoldás a dél keleti sarkon lévő – felújítás előtt álló – színház épülethez is méltóbb gyalogos kapcsolatot biztosít.

Szabályozási javaslatok

Esztergomi út – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca által határolt tömb

• Javasolt övezet: VK

• Szintterületi mutató: 5,5+0,5

• Beépítettség: max. 50%

• Zöldterület (beszámítva tetőkert 1 m földfeltöltés felett): 35%

• Építménymagasság: 30-45 m (külön kubatúra terv szerint)

Fenti paraméterek csak a terület egy időben történő beépítése esetén alkalmazhatóak. A plató megépítése, annak szintjén történő gyalogos közlekedési kapcsolatrendszer, valamint a HÍD-HÁZ kötelező szabályozási elemek.

Róbert Károly körút – Váci út északnyugati sarok

25807, 25808, 25838/19 hrsz. telkekre vonatkozóan;

• Javasolt övezet: VK

• Szintterületi mutató: 5,5+0,5

• Beépítettség: max. 50%

• Zöldterület (beszámítva tetőkert 1 m földfeltöltés felett): 35%

• Építménymagasság: 30-45 m (külön kubatúra terv szerint)

A területet csak az Esztergomi út – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca által határolt tömbhöz kapcsolódóan lehet beépíteni.

Róbert Károly körút – Váci út – Nyugdíjbiztosító - Teve utca által határolt tömb

27815/9, 27815/10, 27815/11 hrsz. telkek egyesítése javasolt;

• Javasolt övezet: VK

• Szintterületi mutató: 5,5+0,5

• Beépítettség: max. 65%

• Zöldterület (beszámítva a fedett kertet 1 m földfeltöltés felett): 20%

• Építménymagasság: 80-120 m (külön kubatúra terv szerint)

Fenti paraméterek csak a terület egy időben történő beépítése esetén alkalmazhatóak. Az aluljáró megépítése, annak szintjén történő gyalogos közlekedési kapcsolatrendszer kötelező szabályozási elemek.

Tima Zoltán