A Zalotay-sztori. Helyzetjelentés és tervek
A 87 éves, évtizedek óta Svájcban élő Zalotay Elemér a 20. századi magyar építészet egyik legsajátosabb, nemzetközi léptékben is izgalmas alakja. A FUGA évek óta komoly energiákat fektet abba, hogy életművét megőrizze, megismertesse, illetve hogy Zalotay svájci házát megmentse a pusztulástól. Az eddigi munkát Őry Júlia összefoglalóján keresztül ismerhetjük meg.
Zalotay Elemér nevével legutóbb Rajk László életút-kiállításán (Blinken OSA Archívum – Centrális Galéria, 2019.12.13–2020.01.05.) találkozhatott a figyelmes kiállításlátogató: az 1996-ban a Magyar Építőművészet folyóiraton keresztül Rajknak címzett levélben Zalotay ironikus hangnemben játszik el a gondolattal, hogy az I. Zalotay-díjjal Rajk Lászlót tünteti ki, akinek az ezzel járó kötelessége, hogy a Parlament helyén „dimenzionálisan megnövelve" épüljön fel az a ház, ami a Magyar Építőművészet 1996/1. szám 36. oldalán látható, és amit Magyarország legszebb épületének tart. (Ez a ház nem más, mint Rajk László Mészáros Márta Piroska és a farkas című filmjéhez készült díszlete, az Etológus háza, Rajk dekonstruktivista építészetről szóló írásának egyik illusztrációja). Az igazi utópista Zalotayt ismerve ez nem is olyan meglepő gondolatmenet.
A FUGA évek óta dolgozik azon, hogy Zalotay nevét és munkáit ismertté tegye. Az elmúlt években több kiállítás és kiadvány született, és sor került néhány fontos találkozásra, amelyek mind az életmű megmentését és feldolgozását szolgálják.
Zalotay életéről és munkáiról Wikipédia-oldal és több online cikk is olvasható, ezért ezt itt most nem részletezem.1 Érintőlegesen 1973-as disszidálása után is tartotta a kapcsolatot a magyar építészeti szcéna néhány szereplőjével, Szegő György 1982-ben járt otthonában, a Bern kantonban található, Schüpfen községhez tartozó Ziegelriedben, később Gerle János is, Lugosi Lugo László 1990 körül pedig fotósorozatot készített róla, de itthonról alapvetően „láthatatlanná vált". Svájci munkáiról tulajdonképpen semmit nem tudunk, annyi tűnik biztosnak, hogy dolgozott építészirodákban statikusként, de hogy vannak-e házak, amelyek az ő tervei szerint épültek volna, arról egyelőre nincs sok információnk.
Nagy Bálinttal 2005-ben került kapcsolatba, Perényi Lóránt építésznek köszönhetően. Perényi építészhallgatóként fedezte fel Zalotayt, elutazott hozzá, azóta is tartják a kapcsolatot. Perényi Lóránt volt a kurátora a 2005-ben az N&n galériában rendezett Zalotay-kiállításnak, aminek anyagát – számos eredeti rajzot – Gerle János 2003-ban hozta Budapestre (tudni kell, hogy Elemér nem sokat törődik rajzai sorsával, és elmondása szerint felhalmozott munkáit nem egyszer tüzelőanyagnak használta, így minden ilyen „elhozás" valóságos leletmentés). Az anyag ekkor került át Nagy Bálint kezelésébe, és a későbbiekben több ütemben gyarapodott Zalotay Elemér és testvére, Zalotay Péter révén.
Zalotay 2005-ben nem, de 2006-ban eljött Budapestre, két interjút is adott.2 2012-ben több fontos esemény történt: Perényi Lóránt Nagy Bálint mentorálásával megpályázta a 2012. évi Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori pozícióját. 2012. október 3– 23. között a FUGA kiállítást és konferenciát szervezett Zalotay 80. születésnapja alkalmából. A kiállítás előkészítésekor meglátogattuk Zalotay Pétert Balatonfüreden, édesanyjuk egykori lakásában. Péter ekkor minden nála lévő, Elemérrel kapcsolatos személyes dokumentumot véglegesen átadott. Ugyanebben az időszakban a Vas Megyei Levéltárból, ahová a VASITERV anyagai kerültek, kikértük Zalotay összes, leltárba vett tervrajzát (a Levéltárban 2012-ben sok volt még a feldolgozatlan dokumentum, érdemes lenne újra érdeklődni). A kiállítás miatt Zsitva Tibor fotóssal végigjártuk három megépült magyarországi házát: a szombathelyi csillagvizsgálót, a sárvári bőrdíszmű épületét és a Sárvárhoz tartozó bajti dugványtárolót.
Az októberi kiállításra Zalotay eljött személyesen, megnézte a kiállítást, interjút adott a FUGA rádiónak, átvette az N&n galéria Molnár Farkas-díját és a MÉSZ emlékérmét. Nagy Bálinttal autóztunk vele vissza Svájcba, ekkor jártunk először a ziegelriedi házban. Két zsákot pakoltunk tele a rajzaival, mindent odaadott, ami a házban volt.
2016-ban folytattuk a munkát. Fehérvári Zoltán művészettörténész látott neki a FUGA-ban tárolt anyag – egyedi rajzok, nyomatok, fénymásolatok, pauszmásolatok, fotók és egyéb dokumentumok – feldolgozásának (a munka jelenleg 612. tételnél jár, a feldolgozottság még közel sem teljes).
2017-ben az 50. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem keretében állítottak össze a szervezők kamarakiállítást Szombathelyen, ehhez néhány eredeti rajzot kölcsönöztünk. Ugyanebben az évben Zalotay Elemért a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szenior tagjai közé választotta.
Az elmúlt időszakban svájci szereplők és események mozdították előre a Zalotay-életmű sorsát. Tibor Joanelly építész, a zürichi székhelyű werk. bauen+wohnen építészeti folyóirat szerkesztője 2016-ban keresett meg minket, intenzív levelezésbe kezdtünk, majd előbb Budapesten, aztán Ziegelriedben is találkoztunk.3 Az édesapja révén magyar származású, de magyarul nem beszélő Joanelly aktívan belevetette magát a ziegelriedi ház kutatásába, és Zalotayval is kapcsolatba lépett. Az ő információi révén vált világossá számunkra a ház tulajdonosváltásaink története, aktuális státusza, veszélyeztetettsége.
2017 szeptemberében jött a hír, hogy Zalotaynak több hónapja el kellett költöznie Ziegelriedből egy közeli idősek otthonába, fizikailag és mentálisan sincsen jó állapotban, és hogy a lakatlanná vált házat a tulajdonos kiürítteti. Azonnal kiutaztunk, a tulajdonos tudtával összeszedtük a még fontosnak tűnő személyes holmikat, könyveket, rajzokat, fotókat, és sikerült néhány, Elemér készítette bútordarabot is megmenteni.
Ezután határoztuk el, hogy minél előbb alaposan fel kell mérni és dokumentálni a házat. A FUGA stábja 2018. április végén négy napot töltött Ziegelriedben, alaposan végigfotóztuk és a velünk utazó statikussal, Nagy Elemérrel felmértük a szerkezet állapotát és elkészültek a rajzok. A munka eredményét kiállítással prezentáltuk (Ziegelried – Zalotay Elemér lakóház-kísérlete, FUGA, 2018. 05.18 – 06.06). Erre az útra Zalotay Pétert is szerettük volna magunkkal vinni – aki Elemér után a legalaposabban ismerte a házat, ő végezte el anno a villanyszerelési feladatokat is – de nem sokkal korábban, 2018. február 1-jén váratlanul meghalt. (Zalotay Péter az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar docense volt évtizedekig.)
2018. szeptember 17-én a Berner Fachhochschule építészeti szimpóziumán Tibor Joanelly előadást tartott Zalotayról, 2018. október 23-án pedig az Architekturforum Bern rendezvényén is.4
2019 márciusában a zürichi Architekturforum „Gebäude Grün – Vom Blumenfenster zum Bosco Verticale" című, a zöldhomlokzatokkal foglalkozó kiállítására a kurátorok (Lorenz Eugster, Roland Züger) végül eredeti rajzot nem kértek tőlünk, de a szalagház egy rajzának nyomatával Zalotay is szerepelt a 19. századtól a kortárs művekig sokféle példát felvonultató kiállításon.
A FUGA 10. évét ünneplő tavalyi programsorozatunkban három alkalommal is szerepeltettük Zalotayt: Az építészeti tervrajz is műalkotás! című kiállításunkon (2019. 07.18 – 08.26.) kiemelt helyet kaptak a munkái. A 2019. október 6-án megrendezett első magyarországi építészeti rajz és makett aukción három, csak fénymásolatban létező, egyedi munkáját árvereztük el, ezekből két toronyház-terv a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményébe került.
2019. október 7-én a FUGA10 programsorozat zárónapján nyitottuk meg a Zalotay-ház, Ziegelried. Szerkezetrekonstrukció című kiállításunkat. Ezen a kiállításon a ház 3+1 alapvető szerkezeti elemét: a középfőfalat, az oldalfalat és a födémet rekonstruáltuk eredeti méretben, Nagy Elemér helyszínen készült felmérési rajzai alapján. A kiállítás bezárása után a szerkezetet a FUGA könyvesbolti terében állítottuk fel.
A nemzetközi szakirodalomban a zöld vagy recycling építészet példájaként több helyen publikált, innovatív könnyűszerkezetes ház felújítás és folyamatos karbantartás nélkül rövid idő alatt tönkre mehet. A kísérleti mű a szalagház lakásainak egy prototípusa – a rugalmasan alakítható szerkezete mellett abban is, hogy do it yourself módon épült meg.
A ziegelriedi házzal való találkozás felkavaró élmény. Első alkalommal, 2012 októberében késő este érkeztünk, egy működő házba, otthonba, ahol vacsorával és fűtött szobákkal vártak. Mint egy elvarázsolt kastély az erdő szélén. Másnap, már világosban derült ki számunkra, hogy egyáltalán nem elhagyatott környékről van szó, hanem egy takaros svájci faluról, és a szomszédok bizony közel vannak. Az idegenből jött építész tájidegen házának beilleszkedése ebbe a környezetbe lehetetlen.
Másodszorra azzal az izgalommal siettünk a házhoz, hogy tudtuk: éppen a kiürítése zajlik. Több konténert töltöttek meg a helyi szociális szolgálat munkatársai a már sok esetben valóban használhatatlan, tönkrement tárgyakkal, bútorokkal. Az elhagyott házat látni megrázó élmény volt.
A házban és a ház körül sétálva beindul az ember fantáziája, újabb és újabb építészeti, képzőművészeti analógiák jutnak eszünkbe, a barokk wunderkammerektől Gaudin és Schwittersen át a kortárs képzőművészet totális installációiig. Három rétege van – a funkcionális, szabályos, modern struktúrára épült rá a második, a két hosszanti oldalhomlokzat előtt ferdén kifelé dőlő üvegréteg, majd ezt a külső üvegréteget szőtte be a fokozatosan elburjánzó kavics-mozaik-törmelék ornamentika. És valójában negyedik rétegnek tekinthetjük a házat sűrűn benövő növényzetet. Hogy mi volt Zalotay eredeti elképzelése, hogy a második réteg is része-e ennek (a harmadik rétegről nem is beszélve), találgathatjuk, de ezt kétséget kizáróan eldönteni már nem lehet.
A ház mint építészeti mű egyszerre érthető és nagyon kusza, racionális és őrült, működő és működésképtelen, alkalmazkodni akaró, de alkalmazkodni képtelen – mint maga a tervezője.
A házat Zalotay 1978-ban kezdte építeni. A 105 m2-es, háromszobás ház 480 m2-es telken áll (Tibor Joanellynek egyébként sikerült a ház 1979-es engedélyezési tervét is kikérnie a helyi építésügyi hatóságtól). 1992-ben – egy lelkes helyi műemlékvédelmi szakembernek köszönhetően – vált védetté 2022-ig: Bern kanton műemléki nyilvántartásában mint „schützenswert, K-Objekt" szerepel. Ha 2017 óta lakatlan házon addig nem történik érdemi beavatkozás, akár menthetetlenül tönkremehet. Az állagmegóvás miatt 2012-ben készült egy védőtető, ami viszont a mű eredeti koncepcióját sérti (a teraszként használható tetőre csigalépcső vezetett fel).
Zalotay eladósodottsága miatt a házat 2004-ben a vele barátságot ápoló Heinz Würsten, a Würsten Bau AG építőipari cég vezetője vásárolta meg, Zalotay 2017-ig bérlőként használhatta. Würsten 2016-ben meghalt, örökösei azóta keresik a megoldást, szeretnék eladni vagy a ház esetleges összedőlése után értékes telekként továbbadni.
2018 szeptemberében a Bielben székelő nonprofit alapítvány, a Stiftung Wunderland Tibor Joanelly megkeresésére foglalkozott a ház megmentésének kérdésével, összeállítottak egy dokumentációt a helyzetről és a lehetőségekről. Az alapítvány kulturális, társadalmi, oktatási és egyéb területeken működő projekteket és intézményeket támogat oly módon, hogy kedvező feltételek mellett ingatlanokat bocsátanak a támogatottak rendelkezésére, vagy hozzájárulnak azok finanszírozásához, kiemelt figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és az ökológiai szempontokra.
A Stiftung Wunderland abban az esetben lenne hajlandó megvásárolni a Zalotay-házat, ha a ház felújítására és fenntartására működőképes modell születne. Ennek biztosítására kezdeményezték egy olyan egyesület megalapítását, amelynek tagjai szellemileg és pénzügyileg is hozzájárulnának a ház felújításhoz és működtetéséhez – tagjelölt például a bázeli Schweizerische Architekturmuseum, a zürichi ETH építészetelméleti és építészettörténeti tanszéke, a Musée de l’Art Brut, Lausanne. Az elképzelés szerint az egyesületi tagok éves befizetése mellett további szponzorokat is be lehetne vonni a fenntartásba, és a közösségi finanszírozás is lehetőség.
Az egyesületi tagságra a FUGA-t is felkérték, igent mondunk, de az ügy azóta elakadt.
A Stiftung Wunderland koncepciója szerint a házat nyilvánossá kell tenni, alapvetően szervezett oktatási célokra, de a nagyközönség számára is látogathatóvá. Relatív elszigeteltségéből adódóan ideális hely lehet az alkotói munkához, egyedül vagy kisebb csoportokban, művészek, egyetemi hallgatók, doktoranduszok, oktatók számára.
Elképzelésük szerint a földszintet hatszemélyes munkahellyé lehetne alakítani, ami egyéni és csoportos munkára egyaránt rugalmasan alakítható, és márciustól októberig lehetne használni.
Az Iconic Houses nevű, 2012-től működő, amszterdami bázisú nemzetközi szervezet honlapján több mint 150 példát látni szerte a világból, hogy milyen fenntartásban, milyen funkcióval lehetséges a 20. század ikonikus lakóépületeit megőrizni az utókornak. Sok közülük látogatható házmúzeumként működik, de akad több példa időszakosan bérbe vehető épületekre is. A szervezet külön kommunikációs felületet tart fent a veszélyeztetett házakról szóló hírek nyilvánosságra hozására, segítségkérésre (Icons at Risk).
Nem kérdés: a ziegelriedi ház azonnali állagmegóvásra szorul. Ha használaton kívül marad, a védettség lejártáig menthetetlen lehet, és a tulajdonosok egy értékes telket hasznosíthatnak. Ki tudja, akarja megvenni a házat? Hogyan lehet hosszú távon fenntartani? A 480 négyzetméteres telek ára jelenleg 205.400 CHF.
Olyan befektetőt kellene találni, aki érdekelt a ház mint műemlék megmentésében, és olyan funkciót (funkciókat) találni, ami hosszú távon működőképes. A több szempontból analógiaként hozható Oskar és Zofia Hansen-ház a lengyelországi Szuminban a varsói Modern Művészeti Múzeum fenntartásában lett nyilvános házmúzeum, ahova buszos kirándulásokat, nyitott napokat szerveznek. A ház tagja az Iconic Houses hálózatnak is.5
2018 végén jelentettük meg a FUGA saját kiadványaként a Zalotay-rajzmappát, 100 számozott példányban. A 2018-ig Fehérvári Zoltán által leltárba vett Zalotay Elemér-életműből válogatva készült a 40×60 cm méretű, 80‒90 rajzot bemutató rajzmappa (szerkesztette Fehérvári Zoltán és Nagy Bálint). Az anyagot 5 korszakra osztottuk: korai művek (már kiskamaszként villákat rajzolt!) a diplomatervig (1946‒57), szalagház (1960‒65), Magyarországon megépült munkák (1968‒73), ziegelriedi ház (1978‒2017), megastruktúrák (1960‒ ). Az 50 lapból álló mappában eredeti rajzokról készült másolatok, a megépült épületekről készült felvételek, szöveges áttekintés az életműről, életrajz és bibliográfia van. A mappát kiegészíti két pauszra másolt, 47 cm széles tekercsben dokumentált különleges rajz. A mappához tartozó füzet tartalma egy rövid összefoglaló tanulmány, életrajz, és 64 tételből álló bibliográfia.
A mappát több európai építészeti kiállítóhelynek elküldtük. Bízunk a pozitív visszajelzésekben, és hogy a jövőben alkalmunk lesz külföldön is Zalotay-kiállítást rendezni. A mappa lapjaiból egyébként akár minden mappatulajdonos megrendezheti saját Zalotay-kiállítását.
Idén januárban ismét levelet váltottam Tibor Joanellyvel, aki több új fejleményről is beszámolt: a Bernese Werkbund komolyan érdeklődik a ház iránt, márciusban fotósorozatot készítenek róla, és a berni Hochschule der Künste jazz tanszéke a következő szemeszterben a házban, a ház körül fog alkotni.
Miután a ház megvásárlása elakadt, a Denkmalpflege des Kantons Bern részéről felmerült annak lehetősége, hogy el kellene bontani a házat és valahol máshol felépíteni. A tulajdonos ezt az ötletet biztosan támogatná, akár finanszírozná is, és a terv a ház alapkoncepciójának sem mond ellent, sőt. Két helyszín került szóba eddig: a Lausanne-ban működő Collection de l’art brut és a Fachochshule Biel.
A legfrissebb hír: 2020 őszén a zürichi, 2014 óta működő BALTSprojects kiállítóterében nyílik Zalotay-kiállítás, amit Tibor Joanelly Monika Annen építésszel, a galéria vezetőjével közösen rendez. Augusztusban Budapestre jönnek, hogy egyeztessük, milyen műveket tudunk kölcsönadni.
Bízunk benne, hogy ez a kiállítás újabb lendületet – ismertséget, elismertséget – hoz Zalotaynak, és elősegíti a ziegelriedi ház megmentését.
Őry Júlia
Jegyzetek
1. 2012-ben, Zalotay 80. születésnapja kapcsán több írás is született a hg.hu-n (Kovács Dániel: De ki az a Zalotay Elemér? hg.hu, url: http://hg.hu/cikkek/varos/14956-de-ki-az-a-zalotay-elemer), valamint Magyar Építőművészet és a FUGA közös különszáma is elérhető: https://issuu.com/hungarianarchitecture/docs/me2013_02
2. Jászberényi Sándor: "Egy őrült magyar" - Zalotay Elemér építész. Magyar Narancs, 2006/11. Url: http://magyarnarancs.hu/tudomany/egy_orult_magyar_-_zalotay_elemer_epitesz-65267# (letöltés dátuma: 2020.03.11.) Szemerey Samu 2006-os interjúja Zalotay Elemérrel az Építészfórumon: http://epiteszforum.hu/a-struktura-es-a-veletlen-az-epiteszet-mint-gazdasagi-es-tarsadalmi-kozeg?q=node/1253 (letöltés dátuma: 2020. 03. 11.)
3. Tibor Joanelly: Elemér Zalotay. Nonkonformist. Url: https://www.wbw.ch/de/mehr-werk/werk-notiz/elemer-zalotay-nonkonformist.html (letöltés dátuma: 2020. 03. 11.)
4. Erfinder, Tüftler, Querdenker. Tibor Joanelly: Leichtbau und Bio-Idyll. Das Experimentalhaus von Elemér Zalotay im Ziegelried
5. https://artmuseum.pl/en/wystawy/dom-hansenow-w-szuminie-2 (letöltés dátuma: 2020.03.11.)
