Ability Park – Hóbor Eszter diplomaterve

Különleges kalandparkot álmodott Hóbor Eszter diplomadíjas tervében a IX. kerületi, Tűzoltó utcai egykori lovarda épületébe, amely a fogyatékkal élők mindennapi küzdelmeit ismerteti meg a látogatókkal különféle próbák, játékos feladatok révén. A csarnoktér értékeit megtartva a belsőben egy összetett, izgalmas világ született, amelyben mindenki újra felfedezheti önmaga képességeit.

Bevezető gondolatok

Ébredés. Reggeli kávé. Öltözés. Indulás... Hétköznapi, unalmas cselekvéssor. Azonban ha nem hallom a vekkert, nem látom a konyhát, és a kerekesszék nem megy le a lépcsőn, egy csapásra bonyolult feladattá válik. Az Ability Park nem tesz mást, mint megmutatja ezen kihívásokat - az elénk tartott görbe tükrön keresztül. A 2002 óta működő park ma már levédett magyar szellemi termék, amely a fogyatékkal élők mindennapjait kalandos játékokon keresztül mutatja be. A parkban látás-, hallás-, mozgássérült, értelmi fogyatékos és autista animátorok állítják a látogatót különböző helyzetek elé. Két éve mint látogató jártam először ebben a kifordított világban, s később ez fonódott gondolattá, egy akadálymentes, mégis kihívásokkal teli tér megalkotására.

Már a tervezés kezdetétől közösen gondolkoztunk helyszínekről, emberekről, szituációkról Nagy Gézával, a park vezetőjével. Helyszínül a Tűzoltó utcai, 1898-ban épült eklektikus, egykori lovardát választottuk, amely volt már autószerelő műhely, használtbútor-raktár és kereskedés is. Az épület romosan, épp felújításra várt. A választásnál a hely története, hangulata, maga az épület és mindezek megóvása éppoly fontos szempont volt, mint az akadálymentes és gyors és megközelíthetőség.

Koncepció

Koncepcióm alapja az egész területen végighúzódó kettősség, régi és új kapcsolatának ábrázolása volt. A külső, szigorú, építészettörténetileg hiteles helyreállítás mellett egy belső, minden szempontból korszerű játéktér létrehozása. A környező lakóházak, valamint a szomszédos Trafó Kortárs Művészeti Központ igényeit szem előtt tartva a tervezési területet három részre tagoltam. A lovardaépületben zártan kapott helyet az Ability Park. Az egykori istállóépület mellett bérelhető pályákkal rendelkező Akadálymentes Sportklub létesült, míg a Tűzliliom park bevonásával újraértelmezett területtel és funkciókkal bővített köztér kapott helyet. A három eltérő jelleggel bíró építészeti tér közös metszete olyan átfogó területrehabilitációt eredményez, amely képes újjáéleszteni az egykor jelenlévő szabadidő és sporttevékenységet. Terveim szerint egyaránt képes kiszolgálni mind a helyiek, mind az idelátogatók igényeit.

Funkciók

A csarnoktér kialakítása a ház a házban elv mentén történt, amely képes megőrizni régi és új tiszta képletét, mind a szerkezet, mind a funkciók viszonyában. Ily módon három elkülönülő egység jött létre: a játékokat befogadó funkciódobozok belső, fűtött tere, a közlekedő rámpáknak helyet adó temperált csarnoktér, továbbá a kertként kezelt átrium-udvarok. Utóbbi nem más, mint a csarnok kihasításából létrejövő fényakna. Ez biztosít természetes világítást a központi kiállítótérben, valamint helyszínt a szabadtéri játékoknak, visszaállítva a körbefutó magas parapetek által ellehetetlenített kertkapcsolatot. Az egységek alaprajzi elrendezését két, a ház régi, valamint a funkciókhoz kapcsolódó új raszterháló szervezi. A park rendje nem különbözik a múzeumtervezés alapvető logikájától. Így bontja a teret előtéri, a közönségszolgálati, az állandó, valamint időszakos kiállítási, igazgatási, épületgépészeti és az alkalmazottakat kiszolgáló zónákra. A ház szerkesztése alól csupán a közlekedést biztosító rámparendszer képez kivételt, amely mentén a terek sorolódnak. Vonalvezetésével, játékosságával oldja a raszter kialakításának keménységét.

Szerkezet-, és anyaghasználat

A ház anyagai szintén tükrözik múlt és jelen kettősségét. A külső homlokzatot történeti jelentőségű karcolatokkal teli téglafelület, míg a belső oldalt vakolatsávokkal tagolt fal képezi. A tetőszerkezet súlyát a látványelemként is megtartott, század eleji szegecselt acél rácsostartók hordják. Ezekhez igazodva tiszta, egyszerű szerkezeteket terveztem, mindössze három új anyag bevonásával. Így jelent meg: a fa, a beton és a telepített növényzet. Az új funkciódobozok fala rétegelt-ragasztott fából, a járófelület nyersbetonból készült, valamint az átrium-udvarokban zöldfelületek tűnnek elő.

Remélem az így létrejött terekben éppúgy megtalálná helyét Zozó, a vaklabirintus, az ajtók terme, a kerekesszékes akadálypálya, a jeltér... mint az ideérkező önmaga képességeit. Mindehhez köszönöm az útmutatást konzulenseimnek: Major Györgynek, Laczkovics Jánosnak, Csuka Bernátnak, Kontra Jenőnek, Majoros Andrásnak és Rostás Zoltánnak.

Hóbor Eszter