2012. november 17-én több ezren vettek részt a szigetszentmiklósi új óvodát és városi sportcsarnokot magában foglaló Ádám Jenő Többcélú Intézmény avatásán, amely Winkler Barnabás, Kiss Csaba, Mészáros Béla és Vörös Gábor építészek tervei alapján készült el. Winkler Barnabással, Vörös Gáborral és Batár Zsolt fotóssal együtt jártuk be a két új házat november végén.
Az ÁJTI Szigetszentmiklóson, a város északkeleti peremén kapott helyet. A környezetében új lakóövezeti telkeket parcelláztak, így a most 34.000 fős település várhatóan ebben az irányban növekedik tovább a következő évtizedekben.
A földszintes óvoda főbejárata a Szebeni úttal közel párhuzamos lakóövezeti csendes, minimális forgalmú útról nyílik, míg a sportcsarnok és a tervezett iskola-zeneiskola a városhoz közelebbi Szebeni útról közelíthető meg, hogy a nagy rendezvények közönségét könnyen tudja fogadni. A tervek szerint az óvoda és az iskola udvarát a jövőben zöld sáv választja majd el. Az iskolával együtt elkészülő, 1000 adagos konyha központi elhelyezésének köszönhetően mind a három intézményt ki tudja majd szolgálni.
Az óvoda hat csoportszobája párosával három önálló tömegbe rendezett. Ezeket a egymás mellé sorolt tömegeket téglaburkolatú, oromfalas bütühomlokzatok között félnyereg tetők zárják le. Az óvoda épületének telepítési rendszeréből következően a foglalkoztatók lépcsőzetes eltolásával az udvaron, és ezzel együtt az épület belső tengelyén is teresedések jöttek létre. A belső térben ezek a teresedések csoportonként jól elkülöníthető helyet adnak a gyerekek öltözőinek.
Az óvoda minden tere tágas, arányos, világos és egyszerű. A foglalkoztatókat fedő félnyereg tető az udvarral szemközti oldalon függőleges felülvilágítóval zárul, a változó belmagasság összességében tágas, és nagyon kellemes arányú teret eredményez. A foglalkoztató szoba így egy óvodás szemmagasságából nézve kifejezetten nagyvonalú és derűs nappali-közösségi tér lett, hatalmas, udvarra néző ablakokkal. Az óvodák előírás szerinti kötött alaprajzi szerkesztéséből következően a gyermekek által használt mosdók általában nem kapnak természetes fényt, itt felülvilágítókon keresztül ezek a helyiségek is világosak. A helyszíni bejárás során az óvónők ezt különösen nagyra értékelték: "Nagyon hálásak vagyunk ezért" - mondta az óvoda vezetője, Baráti Ildikó.
Az együttes végén, a bejárathoz közel ún. szülői fogadóteret alakítottak ki, amely a tovább maradó gyermekek elhelyezésére, illetve a szülők fogadására szolgál. A növekvő gyereklétszám miatt az eredetileg tervezetthez képest a dolgozók száma is nőtt, ami miatt némileg ki kellett bővíteni az általuk használt tereket, így az eredetileg játéktárolónak tervezett helyiségek egy részébe szekrények kerültek. Az óvoda funkcionális térszerkesztését dicséri, hogy rugalmasan tudta követni az építés ideje óta bekövetkező, előre nem látható igényváltozásokat is.
Az intézmény részeként épült meg az 1500 férőhelyes multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, amelynek földszintjén öltözők, emeletén lelátók vannak. A sportcsarnok vasbeton pillérváz tartószerkezetére acél rácsostartók fekszenek fel, erre 20 cm hőszigeteléssel borított trapézlemezes födém került. A természetes megvilágítást felülvilágítók biztosítják, az oldalfalak acélszerkezetű, hőszigetelt falkazettákból készültek.
A tervezők a 14,5 m magas épület előtt két szint magasságú, fedett-nyitott teret hoztak létre, ami a látogatók találkozóhelyeként működik. A küzdőtér mérete 28x45 m, amely igény szerint három részre osztható. A tervek szerint a csarnok mellé épülő iskola tornaóráit is itt fogják tartani, és a három részre osztott csarnokban három kosár- és kézilabda pálya alakítható ki. A küzdőtér professzionális sportpadlót kapott, így alkalmas profi bajnokságok megrendezésére is.
Az épület emeletén, a főhomlokzat mögött tágas közösségi tér kapott helyet. Az épület hátsó oldalára került a VIP részleg, amely a csarnoktérhez nagy ablakfelülettel kapcsolódó, valójában a csarnok méretéhez képest egy viszonylag kicsi, fogadások megtartására alkalmas szoba. Az épület ezen oldalán, a VIP terem mellett azonban a szükségszerű közlekedő terek olyan tágasak, hogy ezek is kiválóan alkalmasak kisebb rendezvények megtartására, illetve a VIP fogadások terének bővítésére. A kiszolgáláshoz szükséges eszközöket és felszereléseket az épület hátsó homlokzatáról nyíló szervizbejáraton keresztül kényelmesen, elkülönítve lehet hozni-vinni úgy, hogy közben a csarnokban történő egyéb eseményeket ez nem zavarja. Ottjártunkkor éppen egy olyan rendezvény előkészületei folytak, amelyhez csak a csarnok VIP részlegét, illetve az ide vezető közlekedő tereket használták fel.
Az alaprajzi szerkesztésben tetten érhető tágasság ebben az épületben azt jelenti, hogy szinte valamennyi „puffer" terét lehet valamire használni, és ezeket az alternatív használatokat egymástól el is lehet különíteni. Ezzel a tervezők a lehetőségekhez mérten szabad kezet adtak az épület leendő használóinak abban, hogy a tereket miképpen lakják be. A multifunkcionalitást egy speciális, ambiciózus kisvárosi felhasználásra illesztették, amelyben ugyanolyan fontos az iskolai tornaóra, mint egy országos bajnokság vagy egy szalagavató bál. A város felmérte, hogy önmagában, kizárólag tornateremként, illetve sportcsarnokként nem tudja fenntartani és gazdaságosan üzemeltetni az épületet, tehát olyan házat akartak, amelyet bérbe tudnak adni – akár egyszerre több rendezvény számára is.
Szigetszentmiklós a budapesti agglomeráció egyik leggyorsabban növekvő és fejlődő települése, és a gyors növekedés következtében, a betelepülők kulturális heterogenitása miatt sokféle új közösségi igény jelenik meg párhuzamosan, amelynek kiszolgálása nem fér bele egy klasszikus kultúrházba. Így az iskola mellett kézenfekvőnek tűnt, hogy sport, kultúra, oktatás és szórakoztatás funkcióit kapcsolják össze egyetlen házban.
A második ütem részeként egy 660 fős általános iskola és egy 250 fős zeneiskola épül meg, amihez a területet már előkészítették. A három épület építészeti szempontból egy kompozíciót képez, azt felételezve, hogy körülötte a lakókörnyezet tovább terjeszkedik. Az elkészült házaknak itt, város és mező határán óriási jelentőségük van, hiszen a következő évtizedekben megépülő városrész teljes építészeti arculatának alapjait jelölik ki. Kivételes lehetőség ez, amely azonban innentől kezdve nem Winkler Barnabás és csapata kezében van, hanem az új törvények szerint sok múlik majd Szigetszentmiklós mindenkori polgármesterének építészeti ízlésén és műveltségén. Azon, hogy a helyi döntéshozók felismerik-e az itt megvalósult építészetben az univerzális értékeket, amelyek a telepítésben, a térszervezésben, fénykezelésben, és nem utolsó sorban a formák és anyagok egyszerűségében rejlik. Abban, hogy kevés is elég ahhoz, hogy valami jó legyen. Kérdés persze az is, hogy vajon megértik-e majd ezt a fajta modern puritanizmust a környéken házat építtető (minden bizonnyal nem a legszegényebb rétegekhez tartozó) megbízók? Reméljük, hogy igen. S van még egy reményt keltő részlete ennek a történetnek. Azok a gyerekek, akik most ebbe az óvodába járnak, majd itt folytatják az általános iskolát, már ebben az épített környezetben fognak szocializálódni, ide kötődnek majd az emlékeik, amelyekben nem teljesen tudatosan, de ennek az építészetnek a nyomai maradnak meg. Térélmények, amelyek itt a tágasságról, fényről és a jól szervezett, testre szabott egyszerűségről szólnak.
Garai Péter, Pásztor Erika Katalina