Akadálymentesített brutalizmus: Megújult a bécsi Wotruba templom
A bécsi Mauerben található Szentháromság-templomot, köznyelven csak „Wotruba templomként" emlegetett épületet az ismert osztrák építész, Fritz Wotruba tervezte. Az egymásra rakott betontömbökből álló szerkezet összsúlya meghaladja a 4000 tonnát. Az 1976-ban felszentelt templomot most kibővítették, és akadálymentesítették, ami több szempontból is kihívást jelentett az építészek számára.
A bécsi St. Georgenberg külső kerületében a római-katolikus Szentháromság-templomot turisták ritkán látogatják és többnyire az útikalauzok, népszerű programajánlók sem említik, pedig a Fritz Wotruba (1907-1975) bécsi szobrász által létrehozott templom a város egyik legemlékezetesebb épülete. A hatvanas évekre jellemző templomépítészettel (például Gottfried Böhm Neviges-i Marien domjával) ellentétben a Wotruba-templomot inkább építészeti szoborként, mint szoborépületként képzelték el. Az eredetileg márvánnyal tervezett karmelita kolostortemplom modelljeit és későbbi terveit Wotruba a hatvanas évek közepén Gerhard Mayr bécsi építésszel közösen készítette el.
Wotruba alapvetően ateistának tartotta magát, de szavait idézve „ellenálhatatlan vágyat" érzett, hogy egyszer olyan anyaggal dolgozzon, amivel a tömeg és a dimenziók korlátozása pusztán a látásmódtól, képzelettől függ. Az új kolostor megalapítása 1969-ben meghiúsult, így az épület megvalósítására is várni kellett. A templomot végül hét évvel később szentelték fel.
A „brutalizmus" fogalmát Wotruba temploma a nyers látszóbeton-szerkezetében és kialakításában hűen tükrözi: külső falai nyers betontömbökből állnak, amelyek közül a legmagasabb több mint 13 méteres. A fény a tömbök közötti, üveggel fedett felületeken áramlik be a templomba. A kezeletlen betonfelületek rendkívül jó állapotban maradtak fenn, komplexebb felújításra eddig nem volt szükség, bár a vízelvezetés és a vízszigetelés kivitelezése csak most történt meg. Az időjárás viszontagságai által okozott károk szintén elenyészőek, mivel az 1,8 és 141 tonna közötti tömbök nagyon kevés korrózióra hajlamos kötőanyagot tartalmaznak. A rozsdamentes acélprofilok közül néhányat ki kellett javítani régebben, és pár évvel ezelőtt a tetőtömítést is kicserélték.
Az utóbbi időben a St. Georgenberg templom megközelíthetősége nehézkessé vált a gyülekezet néhány tagja számára, ezért az illetékes munkacsoport úgy döntött, hogy elindítja a templom akadálymentesítését, ehhez földalatti térbővítésre és liftre volt szükség. A tervezés tekintetében kiemelt fontosságú volt, hogy a bővítmény építészetileg koherens legyen a felső templommal, ugyanakkor nem nyomja el.
Az épületet az esetek 85 százalékában az alagsorban használják, ezért a gyülekezet egy többcélú, napfénnyel bevilágított és raktárokkal ellátott helyiséget tartott a legideálisabbnak. Az építészeknek ezen felül az alagsori szaniterek elhelyezését is meg kellett oldania.
Az eredmény látványos, mégis tartózkodó: 135 négyzetméternyi további használható tér jött létre, melyet tömör vasbeton szerkezetből emeltek, valamint a természetes fényt áteresztő, a padlótól a mennyezetig érő üveghomlokzatból. Egy elegánsan elhelyezett lift biztosítja, hogy az alagsorból az emberek feljuthassanak a templomba.
A tervezők az Austrotherm® szigetelőanyagait választották az épülethez. "Mert ezek egyszerűen kiváló minőségű termékek" - magyarázza Stefan Puschmann okl. építészmérnök. Ezért a tető és a peremterületek esetében az Austrotherm szigetelőanyagait használták. A zöld, fordított tetőben az Austrotherm XPS® TOP biztosítja a hőszigetelést, és védi a vízszigetelést. Az egyik részt kettős hőszigetelésű tetőnek tervezték, ahol a szuperszigetelő Austrotherm Resolution® lapos tetőt a szürke, nagy terhelhetőségű Austrotherm EPS® W30-PLUS-szal kombinálták - az Austrotherm® új csúcstermékével (lásd kiemelt rész).
A döntést azonban nemcsak a termékek minősége, hanem az Austrotherm® szolgáltatása is megerősítette: "A jó támogatás teszi a beszállítót még vonzóbbá" - hangsúlyozza Puschmann építész. "Fontos szempont, hogy bármikor elérhetőek, ha kérdés merül fel."
Fritz Wotruba, aki valójában szobrász volt, azt akarta, hogy temploma "egy olyan épület legyen, ami megmutatja, hogy a “szegénységnek" nem kell feltétlen csúnyának lennie és, hogy lemondást gyakorolni lehet olyan környezetben is, ami szép és az egyszerűsége ellenére boldoggá tesz". Az 1964-es terve szokatlan volt. 152 betontömb, szimmetria nélkül egymásra fektetve, különböző magasságú, keskeny ablaknyílásokkal. Tizenkét évbe telt, mire a templom felépült, mert Wotruba tervei nagy ellenállásba ütköztek. 1976 végén az akkori bécsi érsek végül felszentelte a Szentháromság-templomot. Most Bécs turisztikai látványosságai közé tartozik.
Cím: Ottillingerplatz 1, 1230 Bécs, Ausztria
Építész: formann 2 puschmann (Christian Formann, Stefan Puschmann)
Megbízó: Bécsi Főegyházmegye Építési Osztálya
Együttműködés az ügyféllel: Harald Gnilsen, Leopold Link
Strukturális tervezés: Karner Consulting ZT-GmbH (Christian Karner)
Tájépítészet: 3: 0 tájépítészet (Oliver Gachowetz, Daniel Zimmermann, Robert Luger)
Épületfizika: Roland Müller
Funkció: egyházi, vallási épület
Tervezés: 2013.05.05 - 2019.03
Kivitelezés: 2018.04.04 - 2019.06
Anyagválasztás: acél- és üvegszerkezet, vasbeton, HFC-mentes szigetelőanyagok túlnyomó része, a PVC elkerülése az ablakoknál és ajtóknál, a PVC elkerülése a belsőépítészetben
Díjak: 2019 global architecture & design awards
Kivitelező: Berghöfer GmbH, Bécs
Felhasznált anyagok:
