Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált világvárossá. Mai, historizáló és szecessziós városképi arculatát a 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában nyerte el más európai fővárosok, többek között Bécs és Párizs mintáját követve.
A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a kontinens első földalatti vasútvonalaként nyílt meg 1896-ban. Nyomvonala a főváros fő sugárútja, az 1870-es években kiépült Andrássy út alatt fut. Az 1876-ban átadott Sugárút (1885-től Andrássy út) reprezentatív, neoreneszánsz paloták sorából áll, amit olyan jelentős középületek tagolnak mint az Operaház (1875–1884, építész: Ybl Miklós), a Régi Zeneakadémia (1877–1879, építész: Láng Adolf), a Régi Műcsarnok (1876–1877, építész: Láng Adolf) és a Mintarajztanoda épületei (1875, építész: Rauscher Lajos) (ez utóbbi kettő jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet).
A Millenniumi Földalatti Vasút fotódokumentációját a német származású Klösz György fényképész és műterme készítette, amelyből összesen négy változat maradt fenn különböző budapesti közgyűjteményekben. Az itt kiállított album 15 eredeti papír pozitívot tartalmaz, amely az Andrássy út távlati felvételein kívül a metróállomások már elpusztult épületeit is dokumentálja (Gizella tér, Deák Ferencz tér, Operaház, Octogon tér, Aréna út).
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a főváros szerkezetét meghatározó urbanisztikai koncepció, a köz- és magánépületek stílusa, az építész- és az iparosképzés egyaránt európai mintára szerveződtek. A kiállítás a várost fizikailag építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének ezen időszakát.
Kurátor:
Társkurátor:
Időpont: 2018. március 13. és június 24. között
Helyszín: BTM, I. emeleti kiállítótér (Szent György tér 2, 1014)