Első alkalommal szerveztek hazánkban konferenciát „Intelligens épülettől az aktívházig" címmel. A rendezvénysorozat második, fővárosi helyszíne a Kopaszi-gát volt 2011. október 4-én. Az előadások főként a különféle technológiai lehetőségekre, újításokra hívták fel a figyelmet. A legnagyobb érdeklődés a délutáni szekció témáit kísérte, amelynek zárásaként Juri Troy osztrák építész mutatta be a Velux ModelHome 2020 program keretében épült pressbaumi Napfényházat. Garai Péter beszámolója.
Első alkalommal szerveztek hazánkban konferenciát „Intelligens épülettől az aktívházig" címmel. Az eseménysorozat második állomásának a Kopaszi-gát rendezvényháza adott otthont 2011. október 4-én. A megjelenteket dr. Szűcs Miklós, a SZIE Építéstudományi Kar docense köszöntötte, aki bevezetőjében felhívta a figyelmet a konferencia témájának időszerűségére, majd ismertette a nap programját. Előadásában bemutatta a transzparens hőszigetelések fajtáit és új fejlesztési irányait, amit a közelmúltban megvalósult külföldi példákkal illusztrált. Ezek közül a legújabb a linzi SolarCity városrészben épült, négyszintes, 24 lakásos passzív lakóház volt, amelynek cellulóz anyagú hőszigetelése nyáron árnyékolóként, télen hőfüggönyként viselkedik.
Az „Intelligens épület" szekciót Balogh Zoltán, a KNX Épületautomatizálási Egyesület elnökének előadása nyitotta meg, aki az épületek sokat emlegetett „intelligens" voltát járta körül. A szakember hangsúlyozta, hogy csak a jól átgondoltan üzemeltetett, kellően integrált és egyszerűen kezelhető rendszerrel rendelkező épületek tekinthetőek valóban intelligensnek, amelynek megvalósításához a szakágak megfelelő kommunikációjára és szoros együttműködésére van szükség, már a tervezés korai fázisától kezdve. Bizonyos épületméret fölött már elengedhetetlen az épületautomatizálási rendszerek alkalmazása, amelyek a világítás, az árnyékolás, a hűtés-fűtés, az energiamenedzsment, a biztonságtechnika, valamint az üzemeltetés- vizualizálás feladatának összehangolására és együttes kezelésére használhatóak. Az előadó röviden ismertette a LEED és a BREEAM minősítések alapelveit és kismértékben eltérő szemléletét, továbbá kiemelte, hogy a hatékony automatizálás tovább csökkentheti az épület energiafelhasználását.
Gosztonyi Miklós építészmérnök, a Krüll-Ung Kft. képviseletében az „árnyékolástechnikai szendvicsszerkezet" fogalmáról beszélt, amelynek lényege a multifunkcionalitás, ennek következtében az árnyékolók a tőlük elvárt feladatokat általában csak többrétegű szerkezetként képesek kielégítően ellátni. A lényeg mindig a követelmények pontos tisztázása, illetve az ennek megfelelő, az épület adottságaihoz illeszkedő rétegződés kialakítása. sAz előadó több megvalósult projektet is felvillantott a közelmúltból, amelyeknél kiemelt szerepet kaptak ezek a szerkezetek. Ezek között szerepelt a Graphisoft park H épülete (tervező: Horváth Zoltán), a győri egyetem INNO-Share épülete (tervezők: Gelesz András, Krikovszky Balázs, Anschau Péter), a budapesti Palazzo Dorottya (tervezők: Zoboki Gábor, Országh István, Pottyondy Péter, Tarcali László), továbbá a szombathelyi Iseum látogatóközpontja (tervező: dr. Mezős Tamás). Utóbbi helyszínen speciális, bentről a kilátást is biztosító, rozsdamentes acél lamellás árnyékoló szerkezetek készültek, mintegy 7 méteres magasságban.
Müller László gépészmérnök az ERCO képviseletében a LED-technológia alapelveit mutatta be, kitérve a nagyfokú energia-megtakarításra, valamint a változtatható fényeloszlás és fényvezérlés lehetőségeire. Erdősi Dávid villamosmérnök, az Elektro-Kamleithner Kft. munkatársa az épületautomatizálás és az aktívházak kapcsolatáról beszélt, utalva a korábbi előadásokra. Ismertette az épületautomatizálás fokozatainak szabvány szerinti, „A" és „D" közötti kategóriáit, ahol „D" a teljesen kézi működtetést jelenti. A tapasztalatok szerint már az alapvetőnek számító „C" kategóriás vezérléssel is 5 év alatt akár 50% energia-megtakarítás is elérhető, a nemrégen megnyílt Andrássy úti Zelnik István Aranymúzeum automatizálási rendszere pedig az A és B kategória között helyezkedik el.
Szörényi Tamás (Somfy Kft.) „Bioklimatikus homlokzati árnyékolás" című előadásában kiemelte, hogy az árnyékolással is jelentős energiát lehet megtakarítani, automata vezérlés esetén 25-30%, kézi működtetés esetén 10-15% érhető el. Az aktívházak filozófiájához a külső-belső időjárás-érzékelővel ellátott, a bent tartózkodók életmódjához alkalmazkodó, dinamikus árnyékolás a leginkább megfelelő. A beépíthető extra vezérlőelemekkel (időzítő/alkony vezérlő, illetve napfény-érzékelő) további megtakarítások érhetők el, az állítható lamellás rendszerek pedig különösen munkahelyek védelme esetén lehetnek hasznosak. Elsősorban családi házaknál alkalmazható jól az io-homecontrol nevű rádiós rendszer, amely legfeljebb 40 mozgatható elemet tud irányítani mindenféle kábelezés nélkül, 200 méteres távolságig. A különféle napszakokhoz, napokhoz előre beállítható programcsomagok (pl. hétköznap, hétvége, szabadság) tartoznak.
A kávészünet után az „Épületburok" szekciót Galánthai Zoltán faipari mérnök előadása nyitotta meg, aki a Pilisszentivánon felépült első magyar aktív készház első egy évének mérési és működési tapasztalatairól beszélt. A Grand-Ács Készház és Tetőcentrum Kft. kivitelezésében készült, 2009 őszén átadott, 4-5 fős család számára tervezett, passzívház minőségű külső burokkal készült épületet 8,2 m2 napkollektorral, 30 m2 PV-cellával, valamint 200 fm levegős talajkollektorral szerelték fel. A ház akár önellátó is lehetne, a 2009-2010 ősze közötti időszak energiamérlegében azonban 10% hiány mutatkozott. Ennek oka, hogy a számított szoláris hozam messze elmaradt a tervezettől, illetve az automatika, a vezérlés és a LED-ek fogyasztása, illetve a légtechnika és a szoláris rendszer meghajtásának energiaigénye – az utólag bekerült plusz berendezések miatt is – kimaradt a kalkulációból, s ezek a tételek napi 5 kWh többletfogyasztást jelentettek. Teljes képet majd 4-5 év távlatából lehet megbízhatóan alkotni, addig is az energiamérleget az elektromos fűtés helyett levegő-levegő hőszivattyú alkalmazásával, illetve a fotovoltaikus mező 10-15%-os növelésével lehet javítani. Meglepetést okozott viszont, hogy a belső hőmérséklet ritkán emelkedett 24 ˚C felé, a helyiségek naponta pedig csak 1 ˚C-ot hűltek.
Koch Beatrix építészmérnök a Schüco homlozkati rendszerek legújabb profilba integrált automatizálási elemeit mutatta be. A budaörsi iskolát példaként említette az épületfelügyeleti rendszerbe bekötött, éjszakai szellőztetést nyílászárók tekintetében. Hazánkban még újdonságnak számítanak a PCM (fázisváltó) anyagú szerkezetek, amelyek termoaktív falként és transzparens hőszigetelésként is működhetnek. Bódis László, az Archishade Kft. képviselője a természetes szellőzés fontosságát hangsúlyozta a „több természet-kevesebb gépészet" filozófiának megfelelően. Előadásában a témához kapcsolódó ablaknyitó vezérléseket mutatta be, főként külföldi középületek megvalósult példáin keresztül. A konferencia többi előadójához hasonlóan az elemek összehangoltságát, jól átgondolt, tervezett kialakítását emelte ki.
Az Épületburok szekció zárását dr. Lányi Erzsébet és Kuntner Ferenc, a BME Épületszerkezettani Tanszék munkatársainak előadása adta, amelyben a környezetbarát (faalapú) hőszigetelésekről beszéltek. A fenntartható fejlődés fogalmának körüljárása után az anyagok természetes volta, illetve ennek mértéke került előtérbe. A jelenlegi építési gyakorlatban általában természetes eredetű, túlfeldolgozott, ötvözött anyagokat használunk, amelyeknek nagy a beépített energiatartalma. A teljességében természetes, megújulónak tekinthető anyagok (nád, vályog, szalma) minősítése problémás, de már folyamatban van. Egy cég már hazánkban is rendelkezik minősített szalmabála-építési rendszerrel. A nagyobb méretű, többszintes épületekhez az előregyártott, ám környezettudatos minősítéssel is rendelkező termékek jobban alkalmazhatóak. E szegmens újdonsága a Steico farost és kenderrost anyagú építőlemez-család, amely nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, ezáltal egészséges belső levegőminőséget biztosítanak. Az alapanyagnak köszönhetően viszonylag jó a hővezetési tényezője, a páragazdálkodása és a vizsgálatok alapján megfelelő hővédelmet is biztosít. Beépített energiatartalmát az anyag teljes életciklusára vetítve értelmezték, így felhasználás után sem lesz hulladék belőle. Az előadás végén dr. Lányi Erzsébet a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a témában hamarosan megjelenő új könyvét.
Az ebédszünet után következett a konferencia legnagyobb érdeklődésre számot tartó Aktívház szekciója, amelyet Gunther Zsolt DLA, az Aktívház Szövetség alelnökének előadása vezetett be. Az „Aktívház – a másképp gondolkodás építészete" címet az építész az általa vezett 3h iroda szemléletével, a tervezés során követett alapelvekkel illusztrálta. Ennek a legfontosabb tényezői az emberi lépték, a fejekben kezdődő változás, a Louise Campbell által bevezetett új kézművesség fogalma - amelyre az absztrakció és a digitális technológiák alkalmazása jellemző -, illetve a nonstandard design (szabályokon túli, mesterségesen „lelassított", az elképzelések kiérleléséhez elegendő időt biztosító tervezés).
A fenntarthatóságot a lehető legszélesebb körben kell értelmeznünk, az energiafelhasználáson túl figyelve a földhasználat módjaira és az élővilág megőrzésére is. A megfelelő épület tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a helyszín éghajlati viszonyainak pontos ismerete és a természeti erőforrások megismerése, megóvása. A Föld eltartóképességének rohamos csökkenése miatt viszonylag alacsony energiájú, közel önfenntartó, megfelelő sűrűségű városok jelenhetik a túlélés lehetőségét, a korunkra jellemző családi házas övezetek terjedése hosszú távon fenntarthatatlan. Ehhez az előadó az ókori görög poliszok és a középkori városok példáját villantotta fel.
Az aktívház-elméletben kiemelt fontosságot kap az épület energiamérlege, „A ház többet ad, mint elvesz" jelmondatnak megfelelően. Ezt a szemléletmódot nem a passzívház-elmélet ellentéteként, hanem annak egyfajta továbbfejlesztéseként, kiterjesztéseként lehet felfogni, amelyet elsősorban minőségi fogalmak jellemeznek, mint például a belső téri levegő CO2-tartalma, a természetes szellőzés fontossága, valamint az akusztikai védelem. Mindezt az energia-belső klíma-környezet hármasságának egyensúlya és egysége foglalja össze.
A nemzetközi cégeket, döntéshozókat, oktatási intézményeket és építőipari szakembereket tömörítő Aktívház Szövetség 2010-ben alakult meg, a nemzeti szervezetek felállása a közeljövőben várható. Hazánkban 2015-ig azt szeretnének elérni, hogy az aktívház-szemlélet egyszerű és jól kommunikálható értékei legyenek elfogadottak és vonzóak, valamint épüljenek be a törvényhozásba. A 2020-ra kitűzött cél pedig az, hogy az új házak 10%-a épüljön ezen a módon. Gunther Zsolt szerint az építészek számára igazi kihívást jelenthet az aktívház-tervezés: izgalmas feladat az elméleti alapvetésekhez, illetve az adott funkció követelményeihez illeszkedő formálást és térstruktúrát megtalálni, s mindezt a kortárs építészet nyelvén megfogalmazni.
Tornóczky Mónika, a Velux építésze a ModelHome 2020 program eddigi tanulságairól számolt be. A példaértékű kezdeményezés során eddig megvalósult a dániai Aarhus-ban a Home for Life, Koppenhágában a Green Lighthouse, az ausztriai Pressbaum-ban a Sunlighthouse, illetve Hamburgban a LichtAktiv Haus. 2011. augusztusban adták át az Egyesült Királyságban a HTA Architects tervei alapján felépült CarbonLight Homes elnevezésű modell-épületet. A cédrusfa burkolatú, kétlakásos sorház a helyi viszonyokhoz illeszkedik, ugyanakkor karakteresen modern megfogalmazású. Az épület energiaellátását napkollektorok és hőszivattyú biztosítja.
A konferencia zárásaként a résztvevők Juri Troy osztrák építész előadását hallgathatták meg, aki bevezetésként fekete-fehér képeket villantott fel a nyugat-ausztriai népi építészet jellegzetes világáról, amelyet az egyszerűség, a redukció, az erőforrások méltányos felhasználása és bizonyos költőiség jellemez. Ezek a sajátosságok inspirálóan hatnak az új épületek tervezésekor, amelyekből szintén bemutatott néhányat, mintegy illusztrálva munkáikban a helyi adottságok, szellemiség továbbörökítését. Koncepcióalkotáskor arra törekszenek, hogy az építőelemek a lényegre redukálódjanak, a részletekben pedig egyedit, különlegeset alkossanak, például a kezeletlen fa felületek alkalmazásával.
A Bécs melletti Pressbaum településen álló Sunlighthouse esetében a lejtős telek kevésbé ideális feltételeket nyújtott egy modellként szolgáló családi ház felépítéséhez. A két évet felölelő tervezés során eredetileg egy hagyományos passzívházból indultak ki, de az ideális felület-térfogat arány szigorú követelményének teljesítése esetén nem tudták volna kihasználni a helyszínben rejlő előnyöket, ezért a tető megnyújtásával és a kubatúra csökkentésével kísérleteztek. Az átriumszerű bemetszéssel és a sajátos sziluettet adó, eltérő hajlásszögű tetősíkokkal, egyfajta finomhangolással végül sikerült elérniük egy optimális állapotot. Az építész bemutatta az elképesztő mennyiségű alaprajzi változat egy részét, amelyekkel a leginkább megfelelő megoldást keresték erre a feladatra. Az átfogó, több szempontot egy időben figyelembe vevő és mérlegelő metódussal könnyebben sikerült alkalmazkodni az igen összetett követelményrendszerhez. Helyi, természetes állapotában megőrzött fenyőfából készült a tartószerkezet és a kopásnak jobban kitett keményfa padlóburkolat, az alagsori szint falai pedig speciális összetételű öko-betonból készültek. Az épület leginkább szembetűnő sajátossága a terekbe jutó bőséges napfény, a mély, fülkeszerű nyílások, a homogén belső felületképzés, valamint a mesterséges nyári hűtés hiánya. A napfény-szimulációs laborban virtuális és épített modellen is tanulmányozták a tervezett helyiségek megvilágítását, ennek eredményeként még a kedvezőtlen tájolású nappali is 5 órán át benapozott december 21-én, illetve még ködös napokon is elegendő fény jut a belsőbe – ezt utólagos vizsgálatokkal igazolták. A kitűzött cél az, hogy a ház a felépítéséhez, illetve a működéséhez szükséges teljes energiamennyiséget 30 éven belül szeretné aktívan előállítani, ezáltal az ökológiai lábnyoma teljesen eltűnne.
Garai Péter