Épülettervek/Ipari és kereskedelmi épület

Alice az ipari Csodaországban - EUROPAN 11, I.díj, AMK+ Stúdió

2012.01.23. 14:34

Az EUROPAN 11 magyarországi helyszíneként Szeged Rókus városrészének hasznosítás előtt álló erőműterületét jelölték ki. A verseny szép magyar sikerrel zárult, az I. díjat Kun Tamás, Mezey Tamás és Álmos Gergely terve nyerte el. Koncepciójuk alapját a megmaradt ipari épületek mesebeli világa ihlette, céljuk nem az elhatárolódás, a teljes bontás, hanem a területnek a környező várostextúrába való illesztése, új funkciókkal való megtöltése volt.

ELŐZETES
A terv az egykori gyárterület négy utca által határolt tömbjére keres megoldást, arra, hogy miként lehet azt a városszövetbe újraintegrálni. A pályamű beépítési, funkcióhasználati megoldást mutat be. (Nem konkrét épületplasztikákkal dolgozik). A területet – átgondolva jelenlegi szituációját, eredetét is – szigetként kezeli, amelyet nem elhatárol, hanem egy (helyi elemek által formált) épületszalaggal („a fal”) beilleszt a környező várostextúrába, kiemelve a belső részek (új, sajátos hangulatú közösségi terek) értékét és karakterét, átlátásokat, kapcsolatfenntartást biztosítva a külső-belső világ között. A területen álló ipari épületek új funkciót kapnak,elbontásra kevés épület kerül, a terv az értéküket felismeri, felhasználja.

 


BEVEZETÉS – ALICE
Eredeti funkciójukat már betölteni nem tudó ipari épületek újrahasznosítására számtalan jó példa áll előttünk. Az új funkciókkal felruházott épületek bekapcsolása a környezetükbe alapvetően meghatározza a kialakuló új karaktert. Az eddig betöltött ipari jelleg miatt az ilyen területek és közvetlen környezetük között kapcsolat nem létezik, lényegében a kérdése sem merül fel. Amint újraértékelődik a terület és élettel telítődik, felmerül a kérdés a bekapcsolás módjáról, arról, hogy milyen hangnemet üssön meg. Az adott kontextustól függ a beavatkozás, legyen az
1. összemosás,
2. elszigetelés
vagy az ezek közötti skálán való elhelyezkedés.

Jelen helyzetben a hátrahagyott gázgyár épületegyüttese szigetként áll a körös-körül túlnyomóan lakófunkciókat betöltő szövetben. A jelszerű kémény, a hűtőtoronyból torzóként maradt oktogonális vasbeton lábak, a csarnokok monumentális terei, az elszórt, szerethető részletek mind formavilágukkal, anyaghasználatukkal, mind arányaikkal joggal keltik bennünk azt az érzést, hogy egy teljesen más „mesevilágba” léptünk. Koncepciónk is ebből az élményből táplálkozik, azt az atmoszférát próbálja megragadni, ahogyan az elhagyatott területen sétálva, a megmaradt épületrészek közé belépve egy Csodaországban találjuk magunkat – s ezt a benyomást tablóinkon is jelezni kívántuk a piros léggömb szimbólumával.

BEAVATKOZÁS – A FAL
A szövetek közötti karakterbeli különbség és a jelen állapotban is fellelhető értékek alapján beavatkozásunk alapvetései a következők:

1. A belső világ hangulata olyan erős, hogy azt összemosva a környezettel értékek vesznének el. Úgy kell megtartani és újraértelmezni a belső hangulatot, hogy az ne elszigetelést jelentsen.A két egymástól különböző szövet határvonalainak a definiálása nem egyenlő a zártsággal, ez csak egy viselkedés.

2. A volt gázgyár épületeinek nagyon meghatározó karaktere a sokszínűség, mely kiemelkedik a környék kicsit jellegtelenül homogén környezetéből. Ez az egyediség lehetővé teszi a terület kulcspozícióba, központi szerepbe helyezését.

3. Fontos, hogy az eddigi ipari funkció miatt elmaradt kapcsolat most létrejöhessen. Meg kell találni a két szövet közötti akció-reakció helyét, a szövetek egymásra reagálásának eszközét.

4. Olyan egyértelmű, mindenki számára könnyen olvasható alapelemekkel kell dolgozni, melyek arányosan foglalnak helyet a területen, és kisugárzásukkal kiegészítik azt.

5. A terület határait úgy kell definiálni, hogy az ne elszigetelés legyen, hanem olyan megkülönböztető többletet jelentsen, mely keretbe foglalja az új központi szerepkört.

A területre egy olyan keretes beépítés a javaslatunk – egy „fal” –, mely képes felvenni mind a környezet, mind a volt ipar terület egymásra gyakorolt reakcióit. Egy híd, mely összeköti a két területet formailag, tömegarányában, anyaghasználatában, funkciójában.

AZ ÚJ SZEREPKÖR – „A PIROS BALLON”
A tervezési metódus a hatások alapján vett fordított, reduktív tervezés volt, ahol a következő szempontok alakították az új épületet:
1. Földszinten a lakókörnyezet közlekedése, utcahálózata, valamint a telek belső pavilonos rendszere.
2. A környező lakóépületek szabad kilátási zónája, komfortérzetük, az utcák térarányai.
3. A fontosabb csomópontok, gócpontok hangsúlyosabb részeket eredményeztek.

Funkcionálisan a tervezett új épületbe kerülnek az új üzleti funkciók, irodák, lakófunkciók. Ezek a rendeltetések átmenetet képeznek a régi, megmaradt ipari épületekkel, melyek oktatási és kulturális funkciókkal telnek meg. A meglévő ipari épületek magukban hordozott értékei miatt nem ezek hasznosítása jelent kihívást, hanem annak az alapnak, keretnek megteremtése, ahol ezek az értékek maguktól életre kelnek.



KÖZTEREK
A belső területen három főbb központi közteret hoztunk létre:
1. városi eseménytér (nagyobb rendezvények, koncertek, városi napok)
2. mindennapi élet tere (teraszok, kisebb koncertek, vásárok)
3. művészetek utcája (oktatáshoz, kultúrához kapcsolódó kültéri programok)
A terek ilyen kijelölésében a telepített fáknak fontos szerepük van. A belső területnek a raszterben telepített fák adnak léptéket, valamint teszik azt használhatóvá, élhetővé. A földfelszín, a nagy városi tér alatt egyszintes parkoló mélygarázs került kialakításra.

FUNKCIÓLISTA
Fal
üzletek, irodák, lakások
Ipari épületek
kulturális, oktatási, vendéglátás, közösségi
Parkoló    
480 férőhely
Europan 11 nemzetközi pályázat - "The Red balloon" pályamű

Vezető tervezők: Kun Tamás, Álmos Gergely, Mezey Tamás
Tervezés éve: 2011
Bruttó szintterület: 20000 m2
Helyszín (cím): Szeged, Kossuth Lajos sugárút
Generáltervező: AMK+