Amikor a megkésett döntést halogatják
Április végén döntött a kormány arról, hogy megpróbálja utolérni a fejlett – na nem Nyugat-Európát, de a Szerbiát mindenképpen. Új határértékeket tűztek ugyanis ki az épületenergetika területén.
Az immár több mint hét éves előírások újragondolása nagyon is aktuális lenne, de kapkodással nem lehet vádolni az illetékeseket. A tervezet új követelmények ugyanis csak 2018-tól lesznek hatályosak, és csak szépségflastrom, hogy a középületekre, illetve az állami pályázatokra már 2015-től alkalmazni kell. A határidő azt jelenti ugyanis, hogy további öt évig érvényben maradnak az új építésű lakóépületekre vonatkozó, meglehetősen avult követelményértékek. Egy Magyarországon most épülő családi ház falán például másfélszer annyi energia szökhet el, mint egy hasonló szerbiai épület esetében. Az új rendelet halogatása pedig ezt az elmaradást fogja konzerválni (hogy Szerbia hol fog tartani öt év múlva, azt jobb nem is feszegetni.)
A döntés az Energiaklub számításán alapul. A határértékek (falakra például U = 0,24 W/m2K) jónak is nevezhetők, és láthatóan megegyeznek azzal a szakmai ajánlással, amit korábban a kamarák által összeállított bizottság javasolt – de 2015-ös bevezetéssel! A halasztása azzal a veszéllyel jár, hogy az a kevés építkező, aki még fellelhető Magyarországon, a rosszul értelmezett spórolás miatt nem fog takarékos lakást kapni. A szakma feladata és felelőssége most az, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi szabályozás avult voltára, és hangsúlyozza a hamarosan mindenki számára kötelező, új, valóban energiatakarékos előírásokat. Különösen azért, mert ezzel még messze nem érjük el a 2020-tól bevezetni szándékozott közel zéró energiafelhasználású épületek kategóriáját.
