Animációs stúdió - Tárház és siló rehabilitációja Kecskeméten

A magyar ipar megürült épületeinek hasznosítása látványos feladatként tornyosul elénk, ugyanakkor egy másik megoldás - a bontás - terjedt el. Minden elképzelés és terv, amely meg kíván valamit őrizni, törvényszerűen gúzsba köti valamelyest magát, ugyanakkor a feladat épp ettől lesz izgalmas. Egy ilyenre esett Tóth Balázs választása diplomatervében.

Előtanulmány

Témaötlet I.

A Kecskemétfilmet 1971 óta hazánkban és külföldön is a magyar animáció egyik vezető műhelyeként tartják számon. Fennállásától fogva több mint 250 filmet készített részben önálló alkotásként, részben híres európai műhelyekkel együttműködésben, amelyek több tucat díjat nyertek különböző nemzetközi fesztiválokon. Az állandó munkatársak mellett 100-150 szellemi szabadfoglalkozású dolgozót foglalkoztató cég, mind a hazai, mind a külföldi filmpiacon produkciók széles skálájával szerepel. Kínálatában művészeti rövidfilmek, sorozatok, egészestés animációs filmek, oktató- és reklámfilmek találhatóak, a legnagyobb közönségsikert a "Vízipók Csodapók", "Magyar népmesék" és a "Mesék Mátyás királyról" című sorozat hozta.

Témaötlet II.

Manapság egymást érik a mozikban az animációs filmek. Készül néha bábus vagy kézzel rajzolt film is, de a súlypont eltolódott a számítógépes grafika irányába, amely hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek folyamán. Az animálás, 4 dimenziós modellezés, látványfestés hatalmas iparággá nőtte ki magát, mely megjelenik reklámokban, játékok bevezető, átvezető videóiban, filmek utómunkájában, szereplők átalakításában vagy teljes helyettesítésében. Működnek Magyarországon is hasonló irodák, amelyek egymás után nyerik el a nemzetközi szakmai zsűri elismeréseit. Technikai fejlesztésben is elől járunk, most került piacra a Leonar3do szabadalom, mely virtuális valóságot hoz létre, térben lehet objektumokat alkotni, tetszőlegesen változtatni és elemezni - magyar fejlesztés.

Helyszínötlet

2000 tonnás padozatos tároló és 4000 tonnás siló közös géptoronnyal
Kecskemét, Halasi út 27.

Kecskemét belvárosához viszonylag közel kialakult ipari területen, a Halasi út mentén található kisebb gabonasiló mellett gyakran jártam el. Szigorú ritmusú tömegformái mindig is tetszettek, már régóta foglalkoztatott, mivel több, mint tíz éve pusztul, üresen áll. Értékes terület révén, a környező rossz állapotú csarnokok bontását megkezdték, félek pár év állagromlás után ez az épület is ugyanerre a sorsra kerül.

A helyszín bejárása, felmérése után még jobban kedvet éreztem az épülettel foglalkozni. Modern ipari épületről van szó, építészetileg szigorúan kidolgozott térkapcsolatokkal, tömegarányokkal, ritmusokkal.

Arra kerestem választ, lehet-e egy ilyen épületben összetett funkciójú irodát kialakítani, úgy hogy az eredeti struktúrát kellőképen tiszteletben tartom.

Animációs Stúdió

Egy animált grafikával foglalkozó cég székhelyét terveztem meg, egy " talált" ipari épületben. A stúdió felépítése összetett, térszükséglet szempontjából félig iroda jellegű, másrészt nagyobb légterű termek kapcsolódása - műterem, vetítőterem, oktatóterem - szükséges.

Több funkciókörben dolgoznak a stúdióban foglalkoztatott emberek. A fő tömeget az irodai részen dolgozó grafikusok adják, akik több munkakörbe vannak beosztva: modellező, textúrázó, animáló, renderelő, jelenettervező, háttérfestő, vágó, utómunkázó. A munkájukat a koordinátorok fogják össze, akik az egész folyamatot tervezik, ütemezik, a végrehajtást nyomon követik a szakmai vezetők instrukciói alapján.

A grafikusokon kívül dolgoznak még az irodában eszközfejlesztők, webes fejlesztők, és plug-in fejlesztők is, akik saját belső, és külső munkákat is elláthatnak.

A másik funkciókör a "motion capture" térhez kapcsolódik. Itt különleges érzékelő pontokkal ellátott ruhában olvassák be a kaszkadőrök mozdulatait. Erre a célra egy nagyobb műterem felel meg, ahol körben távolságmérős kamerákat lehet felszerelni.

A harmadik munkakör a hangstúdió. Belső használatra és külső megrendeléseket vállaló, animált filmek szinkronizálására, effektelésére alkalmas kisebb stúdió kapcsolódik még az irodához.

Egy többfunkciós nagyobb tér kialakítása is a cél, ahol a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál egyik helyszínéül szolgáló mozit is ki lehet alakítani, vagy kiállítást, fogadást, virtuális kirándulást létrehozni. Ehhez kapcsolódik egy büfé, ahol szükség esetén megvendégelheti a szervező a megjelenteket.
A munkán túl, rekreációra is szükség lehet. Szauna, kondi, masszázsszoba és ezen felül játékterem és közösségi helyek kialakítását is fontosnak találom.

Helyszíntörténet

Mivel a körzet területe - mélyebb fekvése miatt - lakóterület számára kevésbé volt alkalmas, ezért évszázadokon át közlegelőként hasznosították, az első ipari jellegű üzemeket a téglagyárak jelentették. A várostól dél-nyugatra először katonai laktanyák és gyakorlóterek jelentek meg, majd 1900-ban megalapították az Első Kecskeméti Konzervgyárat. A szocialista iparosítás első üzemei még a régi laktanyák és téglagyárak területét vették birtokba, ennél fogva, egymástól többé-kevésbé elszigetelten, a városból kivezető utak mentén jelentek meg.

A Kecskemétre ma jellemző laza, néhány fontosabb útra támaszkodó iparterületi struktúra az 1960-es években alakultak ki, ekkor nemcsak a már meglévő üzemi területeken belül valósultak meg jelentős fejlesztések (csarnokok, irodaépületek), hanem számos új üzemegység épült. A gyártó tevékenység mellett fokozatosan egyre nagyobb teret nyertek az ún. nem termelő (kiszolgáló, termékelosztó, raktározási, fenntartási, stb.) tevékenységek, amelyek szintén új telepek sorát hozták létre. Mindezek hatására az 1980-as évekre a Kecskemét nagyságát és valós ipari szerepét meghazudtoló méretű ipari öv alakult ki a város déli felében.

Jelen állapotban a raktárak fele lepusztult, üresen áll, pár üzem és egy nagyobb gabonasiló működik csak. A terület szanálásra vár jó fekvése végett.

Jelenlegi állapot

A telephely raktározással, raktárak bérbeadásával, üzemhelyiségek bérbeadásával foglalkozik. Sok négyzetméternyi raktár mellet található a területen két gabonasiló is, melyek közül a városközpont felé eső kisebb silóhoz egy tárház is kapcsolódik. Az épület 1965 közül készült, már több mint tíz éve üresen áll, pusztul.

Az épületről csak technológiai terveket találtam, amik akkor készültek, mikor a tárházat takarmánykeverő, premix üzemmé alakították át. Ezek a tervek csak pontatlan épületkontúrokat, és szerkezetek mutattak, így teljes felmérésére volt szükség.

Az épület szerkezetileg két külön, egymástól dilatációval elválasztott résszel rendelkezik: a tárház, és a silóval egybeépített géptorony.

A tárház alápincézetlen, peronszintje +1,50 m magasságban húzódik, ide a peron végén elhelyezett lépcsőkön lehet feljutni. Az alapok vastag alapgerendák lehetnek, méretük 80*60 cm, a siló alatti pincetérből következtetve. A földszint visszahúzott falai előtt a fentebbi szinteken is látható gombafejes monolit vasbeton oszlopok találhatóak. Az épületrész jellegzetességét vaskosságuk, monumentalitásuk, és látszó betonzsalus felületük adják. A földszinti fal 2,20 m magasságú, innentől szalagablak zár az emeleti födém aljához. Az emeleti szinten a belmagasság 2,90 m, födémszerkezet: 25 cm-es monolit vasbeton. A gombafejes oszlopokkal, melyek 6,00*6,10 m es raszterben szerkesztettek, a monolit födém befogott merev keretrendszert alkotnak, merevítő falazatokra nincs szükség. A konzolosan kilógó födémek széleire monolit kitöltő falazat készült, mely 2,20 m magas, a mennyezethez körbevezetett sávablakkal csatlakozik. A negyedik emeleten a 70 cm átmérőjű kör oszlopok, 40 cm-es négyzetes oszlopokra váltanak, és a belmagasság is 4,20 m-re emelkedik. A középső oszlopsoron 3 m széles galéria húzódik a belmagasságot megfelezve. A zárófödém 1,72 %-os lejtésben készült, a nyers szerkezet emelkedése az födémszéltől a középvonalig 25 cm.

A siló és gépház-torony közös 80*60 cm-es gerendarács alapokon nyugszanak. A földszinten hasonlóan a tárházhoz, tégla kitöltő falazaton, födémig tartó sávablak található. A gépház emeleti szintjei a tárház szintjeivel megegyezőek, itt található lépcsőház, és lift. Vasbeton vázas épület, kitöltő tégla falazattal. A géptorony felső három szintjén impozáns üvegezett oldalfal található, itt állnak a függőleges szállítószalagokat mozgató berendezések. A géptorony teteje hullámpala fedésű, mely lejtésbe öntött vasbeton zárófödémen nyugszik.

A silócsövek kúszózsaluzattal az első emeleti födémről lettek indítva, monolit egybeöntött szerkezetként. Az indító födém +3,65 m magasságban található és 1,00*0,50 m-es beton pilléreken áll. A silófalak 14 cm vastagságúak, két cső találkozásánál közös 14 cm vastag fal alakul ki, zsaluzástechnológiai okokból 40 cm-es egyenes részek alakulnak ki a csövek közötti csövekben a silófalak összeolvadása mellett.

Külső képétől eltérően, a silócsövek felett egy elosztószint található, e felett húzódik a középső silósor felett egy üvegezett felépítmény a vízszintes szállító szalagokkal. A silórész tetejéről a vizet az utolsó silósor közeiben vezetik le kívül.

Tervezés

Két irány

A tervezés elején az animációs stúdió működését tanulmányozva egyértelmű volt, hogy a funkciók két alapvető térrendszert követelnek: egy iroda jellegű teret, ahol íróasztaloknál, kétmonitoros munkaállomások mögött dolgoznak a grafikusok, a másik a nagyobb légterű vetítő, műtermi, oktatói termek.
Két úton indultam el, az egyiknél az irodateret a silóban alakítottam ki, sejtszerű térszervezéssel, egymás galériájaként húztam volna be új szinteket úgy, hogy egy irodatér felett mindig kétszintnyi siló maradjon. A nagyobb alapterületet igénylő vetítő, műtermi, oktatói tereket pedig a tárház szintjein próbáltam elhelyezni. Az irodatér berendezhetősége, és a tárházban a nem elegendő belmagasság, valamit az oszlopok vastagsága, a terek használhatóságát zavaró sűrű rasztere miatt ez az irány sok helyen szűkössé vált.

A másik út, amin továbbhaladtam, úgy alakult, hogy a funkcióköröket felcseréltem, és a siló belsejében kivágással egy nagy teret hoztam létre, azt logikusan megosztva egy dobozt helyeztem bele, melyben a vetítőterem kapott helyet. Az irodai funkciókat, az arra leginkább alkalmas tárház szintjein helyeztem el, továbbiakban a homlokzatával és a silótér belakásával foglalkoztam.

A tárház

Meglévő homlokzat

A tárház emeleti falai monolit kitöltő falazatok, épületmerevítésben szerepük nincs. Több helyen látszik rajta nagy repedés, vékonysága miatt állékonysága több helyen bizonytalan. A fal tetejéről indított, vékony acélszelvényekbe fogott egyrétegű üvegezett sáv parapete 2,20 m. A földszinten fém lemezajtó nyílik a peronra, magassága a falhoz hasonlóan 2,20 m.

A homlokzat kibontása

A rossz állapotú, magas parapetfalú homlokzati fal lebontásával, az épület bentebbi részén húzódó szerkezeti struktúrát megmutatnám. A vaskos, 70 cm átmérőjű gombafejes oszlopok erősen meghatároznák az újonnan kialakított homlokzat képét. A 25 cm vastag betonfödémek felületjavítás után polírozott felületkezeléssel eredeti nyers, egyéb burkolat nélküli állapotukban látszódnának.

Árnyékoló lamellasor

A meglévő oszlopok raszter vonalában méter széles bútorlapokat helyezek el, melyeket fém szerelvényeken forgatni lehet a középtengelyük körül. Ezek a bútorlapok lamellaként funkcionálnak, nyári tűző napsütés esetén a lapok becsukásával egy fal jön létre, mely leárnyékolja az irodát.

A lamellák a gombafejes oszlopok nyakrészének tetejéig nyúlnak, így becsukott állapotban a födémkonzolok árnyékában még szórt fény engednek be. Télen, és ha a napsütés nem zavaró mértékű, teljesen nyitott állapotban a falak eltűnnek a homlokzati képből.

Üvegbura

A kibontott homlokzat új üvegburát kap mely mögött a tárház struktúrája kellőképpen előtérben maradhat. A nagyméretű háromrétegű üvegtáblákat üvegbordákra akasztják, így az új üvegbura, új erős hangsúlyú tartószerkezeti raszter nélkül alakul ki.

Zárt lamellaállás esetén, az üveg és a lamella fal között egy puffer zóna jön létre, melyből gépi légelszívással a felmelegedett levegőt elvezethető.
A homlokzati üveg egy szolár film bevonatot kap, mely így "napelem ablakká" válik, így energiát termel és hő visszaverő rétegként is funkcionál, csökkentve az épület túlmelegedésének veszélyét.

Menekülőlépcső

A meglévő lépcsőház szűkössége, és a silóban elhelyezett lépcső távolsága miatt menekülőlépcső szükséges. A tárház magasságában egy 40 cm vastagságú vasbeton pengefalat állítok, melyre acélkorlátú, és egyben tartószerkezetű lépcső fűződik fel. A lépcsőfokok bordázott acéllemezből készülnek, a korlát horpadása ellen ráhegesztett merevítő csíkok készülnek.

A siló

A meglevő silócsövek

20 m magas 4,10 m átmérőjű monolit betoncsövek kúszózsaluval betonozva.

Kivágások

12 silócső összenyitásával, egy félcsövekkel palástolt nagy teret hozok létre.
A többi silócsőben átjárók bontása, részleges egybenyitások történnek.

Kivágások

A silópalástok határolta nagy térbe, egy dobozt helyezek, mely befeszül a silófalak közé. A doboz belsejében a stúdió profi vetítőtermét helyezem el.
A doboz vasbeton szerkezetű, a falak a megmarad siló félcsövek közé ékelődnek, erre támaszkodnak az új vasbeton födémtárcsák.

Új funkciók az új terekben

A doboz alatti kétszintes térben helyezem el a műtermet, az ehhez kapcsolódó terhelhető fémrácsos álmennyezetet és a szellőzést biztosító gépészeti csöveket a doboz aljára szerelnék.

A doboz tetején, az elmetszett silócsonkok alatt létrejön egy izgalams tér, melyet kiállításokra, előadásokra, alkalmi vetítésekre használnak. A többi silóban dugattyú elven új födémek jelennek meg, tárgyalóknak, előtereknek, raktáraknak helyet adva.

Kidolgozás

Környezet

A telephelyet három részre bontom, így a most működő raktárak, üzemek zavartalanul folytathatják a munkájukat, miközben az animációs stúdió saját területet szerez. A terület nagysága 15 250 m², a parkolás a telephely mellett húzódó mellékútról érhető el, így a négysávos főút forgalmát nem zavarja új bekötés. A parkolóhelyek száma 87 db.

A területen jelenleg beton burkolat található, ezt az épület körüli 3 m-es szakasz kivételével felverném, helyére füvesítés kerül. A meglévő beton burkolat lenne meghagyva járdaként a parkoló és az épület közötti szakaszon is, ez a betonozott szakasz vezetne rá, a peronra felfutó bejárati hídra.
A tárház mellé egy streetball pályát helyeztem el, a munka utáni mozgásra gondolva, és a régi iparvágányra, mely az épület mellett fut végig, egy tehervagont állítok, melyben a kerékpártároló kap helyet.
Az épület mellé új menekülő lépcső kerül. A siló véghomlokzata mellé helyeztem el a gépház kültéri egységeit, melyek a szervertermek hűtéséért felelősek.

Akadálymentesség

A földszint emelt, +1,20 m magasságának elérésére a peronok végében elhelyezett lépcsők szolgáltak eddig, az iroda tervezésével együtt egy lemezből hajlított rámpa kerül a bejárat elé, mely egy hídként fut fel az iparvágány felett. A rámpa emelkedése 6°, így akadálymentesen megközelíthető a stúdió. Az épületben lift működik, a legfelső toronyszint kivételével az összes emelet megközelíthető ezzel. Az első emeleten, az iroda részen a plusz rétegrendek miatt, 15 cm-es szintkülönbség alakulna ki, így itt az bejárati részre kis rámpa szükséges.

Megmaradó-bontandó szerkezetek

A földszinten a meglévő falazatok, ajtónyílások megmaradnak, csak a nyílászárók bontása szükséges. A tároló emeleti szintjein a homlokzati kitöltő falazat elbontásra kerül, a csupasz szerkezeti vázat szeretném megmutatni. A siló belsejében, az utolsó négy silósort összebontanám, ötemelet magasságú teret létrehozva, valamint a megmaradó csövekben kisebb átjárók, egy szint magas összenyitások szükségesek. Az elosztószinti födémből és a zárófödémből a megmaradó silópalást mentén a silócsövek tetejét megnyitom, így fény juthat az összenyitott silótérbe is.

A géptorony homlokzatán, a siló feletti részen, egy vázoszlop-vázgerenda közötti kitöltő falazatot kibontok, a Kecskemét belvárosára eső kilátás végett.

Tóth Balázs