Design/Vizuális kommunikáció

Arcot adni a városnak – Kaposvár city branding

2020.05.28. 07:31

Egy város képét sok tényező határozza meg a történeti múltjától kezdve a benne élő emberekig, az épített minőségeken át a meghatározó művészekig, gondolkodókig. Az utóbbi évtizedekben – nagyjából párhuzamosan az online világ elterjedésével – egyre inkább elterjedtté válik a város arculatának tudatos kialakítása, vagy más néven a városmárkázás (city branding). A téma a hazai gyakorlatban is kezd terjedni, ebben pedig minden bizonnyal úttörő szerepe van Kaposvár városának és Kiss Miklós designernek

 Az utóbbi években a város offline és online megjelenési felületei olyan egységes szemléletmódban alakultak át, amelyek nem csupán a benne élők számára jelentenek sokat, hanem egyúttal hatalmas turisztikai erőt is képviselnek. A 2016-ban elkezdett többéves folyamat első lépése annak meghatározása, vizsgálata volt, hogy melyek azon motiváló erők, amelyek nyomán valaki Kaposvárra látogat? Ennek során fókuszba kerültek a szabadidős tevékenységek, a város épített értékei, valamint a Kaposvárhoz kapcsolódó ikonikus alkotók, közülük is legerőteljesebben a várossal összefonódó Rippl-Rónai József.

Mint minden termék esetében, Kaposvár kapcsán is megfogalmazódott egy olyan logó szükségessége, amely a különböző felületeken reprezentálni tudja a várost. Ezen esetben viszont egy rendkívül összetett jelenségegyüttesről beszélünk, amelynek kapcsán egyetlen képben, grafikában kellett a hely szimbólumát, reprezentáló ikonját megteremteni. A megoldás izgalmas módon ötvözi az épített struktúrákat, valamint a grafikai elemeket. Kaposvár főtere, a Kossuth tér részint reprezentatív épületek helyeként is szolgál, részint pedig a szökőkútból mint origópontból kiinduló koncentrikus körök mintázata. A körökből, valamint az épületek sematizált képéből alakult ki a város K-betűt formázó logója, amely az arculat egyik kiinduló és központi elemeként szolgál azóta is. Ezen arculat ezt követően rendkívül sokféle rétegből formálódott tovább, amely folyamat a mai napig tart. Annak érdekében, hogy ezen kiinduló karakter tovább erősödjön, a logó adta formavilághoz és designszemlélethez hozzá kellett igazítani mind a város honlapját, mind pedig a kapcsolódó társoldalakat, hiszen a látogatók számára nem csupán az informatív webes felületek szolgáltatnak tartalmat, hanem sok esetben ezek konstruálják meg az első benyomásokat az érdeklődőkben.



Színek tekintetében a látványvilágot két szimbolikus árnyalat alkotta meg, egy krómsárga – amely Rippl-Rónai kedvelt színe volt –, valamint egy hozzá illeszkedő kék, amely utal a város nevét is adó Kapos folyóra. Már ezen két gesztusból – a Kossuth tér szövetének vizuális transzformációja, valamint a Rippl-Rónaira jellemző látványvilág felidézése – is olyan megoldások születtek, amelyek alapvetően alkották újra a Kaposvár reprezentációját. Emellett pedig számtalan olyan eleme említhető a projektnek, amelyek mindezt megerősítették: a friss házasoknak átadott szimbolikus ajándékdoboz, a főtér épületeinek struktúráját mintázó textilszatyor, a különböző városfejlesztési kiadványok, az egységes utcatáblákhoz elkészült tervek, a város határában elhelyezett fogadótáblák.

Túlzás nélkül is iránymutató a hazai városmárkázásban a Kaposváron már megvalósult, valamint a jövőben kivitelezésre kerülő projektegyüttes. Rámutat arra, hogy milyen módon érdemes egy olyan egységes arculatot teremteni egy városhoz, amely a legkülönbözőbb összetevőket is egy komplex rendszerbe szervezi össze, ezáltal pedig lehetőséget ad a városi identitás újraépítéséhez.

Kiss Miklós több évnyi munkájának hála, nem csak Kaposvár tekinthet büszkén a megvalósult folyamatokra, hanem emellett egy mintaértékű kezdeményezésnek is tanúi lehettünk. Abban is bízhatunk, hogy más települések is felismerik a designban rejlő potenciális lehetőségeket, amelyeket kellő bátorsággal és minőséggel azután használni is tudnak.

Kovács Péter


Szerk.: Pleskovics Viola