Ássuk ki újra!
Az egyedülálló budai gótikus nagyzsinagóga újbóli feltárásáért negyvenöt éve küzdenek a szakemberek. Bár abban mindenki egyetért, hogy a zsinagóga feltárása világszenzáció lenne, az ehhez szükséges 200 millió forint hiányzik. Budai Aurél műemléki tervező több évtizede küzd az épületért, most film készült az eltemetett zsinagógáról.
A budai Várnegyed lakóépületeinek 1964-es felújításakor Zolnay László régész bukkant rá a Mátyás korában épült, később eltemetett zsinagógára. A Táncsics Mihály utca 23-as számú ház (a barokk Zichy-palota) Babits sétány felőli oldalán nem csupán befalazott gótikus pilléreket találtak, hanem egy héber nyelvű feliratot is. Zolnay ekkor megkereste Scheiber Sándor professzort, aki megállapította, hogy az elveszettnek hitt, 15. századi Mendel-féle zsinagógát találták meg. A zsinagógát 1461-ben, Mendel Jakab zsidóprefektus építtette. A Mendel-féle zsinagógáról maradtak fenn írásos emlékek, de a szakemberek azt gondolták, hogy a 18. században teljesen lebontották. Ennek a vélekedésnek volt alapja, mert a zsinagóga egy várostrom alkalmával, a 16. század harmincas éveiben megsérült és boltozatai is beszakadtak. 1686-ban Buda felszabadításakor, a zsinagógába menekült zsidó lakosokat lemészárolták és a zsinagógát felgyújtották. A mai Táncsics utca - amely az akkori zsidónegyed szívét jelentette - kiürült, a beköltöző keresztény lakosok a zsinagóga romjait betemették.
A Táncsics utca 21-23. szám alatti, gótikus zsinagóga csarnoka kéthajós, tóraolvasó bimája a dokumentumfilmben megszólaltatott Komoróczy Géza szerint hatszögletű, ami azt jelenti, hogy askenázi zsinagógáról beszélhetünk. Az eddigi feltárások alapján, a zsinagóga alapja 26 x 11 méteres volt „méreteiben és részletképzéseiben is hasonló, mint a Várban található Lovagterem” - meséli Budai Aurél a filmben. A nagyzsinagóga kilenc méter belmagasságú lehetett, a jelenlegi sétányhoz képest pedig hat méter mélyen találtak padozatokat.
Háromszáz évig nagyon keveset lehetett tudni a középkori zsidóság építkezéséről. „Ha látogatható lesz a zsinagóga, kiderül, hogyan éltek a középkori zsidók, milyen kölcsönhatások voltak a keresztény lakosokkal” - mondja a dokumentumfilmben megszólaltatott Schőner Alfréd, rabbi, művészettörténész. „Azt is megtudhatjuk, illeszkedik-e a zsinagóga az adott kor építészetébe. Mindennek szociológiai, pszichológiai aspektusa is van.” Dávid Ferenc, művészettörténész hozzáteszi, hogy ez a nagyzsinagóga különlegesen szép épület.
A Zolnay-féle, 1964-es ásatás folytatására és a zsinagóga feltárására nem volt elegendő pénzügyi forrás. Scheiber Sándor professzor az Egyesült Államokból ugyan szerzett anyagi támogatást, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem engedélyezte az „amerikai segélyt”, így újra be kellett temetni a zsinagóga épületmaradványait. Zolnayékkal dolgozott a zsinagóga feltárásán Budai Aurél, aki azóta is küzd az épületért. Több tervet is kidolgozott, végül két, egy minimális és egy maximális terv született. A minimális program egy lépcsős lejárattal bemutatóteremmé alakítaná az épületet. A maximális program az eredeti állapot helyreállítását jelentené, itt kapna helyet a középkori, európai askenázi zsidóság múzeuma, a zsinagógán kívül kiállítóterekkel, előadótermekkel.
Budai Aurél szerint ez jelentősen növelné a Várnegyed idegenforgalmi vonzerejét. Fejérdy Tamás is ezt emeli ki a filmben: „a Budai Vár többletértéket kapna a zsinagóga helyreállításával”. A minimális program 200 millió forintba, a maximális, vagyis a zsinagógatér eredeti, gótikus boltozatának visszaállítása pedig 400 millió forintba kerülne. A Radó Gyula rendező és Bubryák István producer által készített ismeretterjesztő-dokumentumfilm a Mátyás-kori zsinagóga mellett a középkori zsidóság történetét is bemutatja, s bár hagyományos, beszélőfejes interjúkat láthatunk a filmben, a megszólaltatott szereplők, szakértők tömör összefoglalói ritmusossá teszik a filmet.
Biczó Gabi
A képek Budai Aurél könyvéből származnak, az illusztrációk kiválasztásában Zádor Judit, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt segítségünkre.
