Egyéb cikkek

Astana - Rotterdamban

2007.08.30. 11:18


Az Inter.National.Design Astanába, Kazahsztán gyakorlatilag előzmények nélkül 1824-ben Akmola néven alapított zöldmezős fővárosába tervezett projektjét mutatta be a rotterdami építészeti biennálén.

VIDEÓ!

Az Inter.National.Design (www.supersudaca.org) előadása a 3. Nemzetközi Építészeti Biennálén, Rotterdamban 2007. május 26-án

kurátor: Berlage Intézet


Az Inter.National.Design Astanába, Kazahsztán gyakorlatilag előzmények nélkül 1824-ben Akmola néven alapított zöldmezős fővárosába tervezett projektjét mutatta be a rotterdami építészeti biennálén. Nazarbajev kazah elnök álma valósul itt meg, a fejlődő országból olajnagyhatalommá váló ország adminisztratív és üzleti központja, huszonegyedik századi felhőkarcolókkal és szórakozatatóipari parkokkal. A mára körülbelül hatszázezer lakosú város Kazahsztán második legnagyobb városa, a pénzvilág általi mesterséges megtermékenyítés különleges példája. Állítólag Almaty, azaz korábbi orosz nevén Alma-Ata olyan szűk, hegyekkel körülvett medencében van, amelyben nem fért volna el a kazah boom, a hihetetlenül gyors gazdasági fejlődés luxus irodaházai, apartmanjai, szállodái, bevásárlóközpontjai. Így a kormány és annak hivatalai délről északra települt, ahol a Nazarbajev-korszak maradandó lenyomataként egy új város nő a semmiből, a kazah sztyeppék közepén. A google térképén is jól kivehető a kormányzati negyed barokkos szimmetriája, amit az IND kazah nomád sátrak által ihletett térfedési rendszerrel próbál ellensúlyozni.

Inter.National.Design: a mexikói Felix Madrazo és a török Arman Akdokan a Berlage Intézet mesterképzésén találkoztak, és miután több neves irodában (OMA, West 8) is véletlenül összefutottak, a végén közösen irodát nyitottak Rotterdamban Inter.National.Design néven. A fiatal - legfőképpen dél-amerikai származású építészek által létrehozott Supersudaca és az IND nagyjából ugyanaz a csapat, akik 2007. júniusában megnyerték a spanyolországi Ceutába tervezett szociális lakásépítési projektre kiírt pályázatot, a Vivienda de Patrón-t.


 



Astana, s ami még eszembe jut...

Astanára keresgélve a neten bukkantam rá az eredetileg kazah középvállalatból multivá nőtt Bazis International ingatlanfejlesztő cégre, amely Torontó legnagyobb felhőkarcoló-építőjévé nőtte ki magát, miközben a legnagyobb kazahsztáni fejlesztő is egyben. Általában saját (in-house) tervezőkkel dolgozik. Astanába készül egyik legambiciózusabb projektjük, a repülőtérről a városközpontba bevezető út mentén építendő Hét Torony, hét különböző formájú és magasságú felhőkarcoló.




Astana a Hét Torony városa lesz, amiről kapásból az embernek a hét vezér juthat eszébe, talán nem is véletlenül. Az ország észak-keleti részén - Astanától helyi léptékben nem messze - él egy magát madjar-nak, madiar-nak nevező népcsoport, akikről kiderült, hogy közeli rokonságban állnak a magyarokkal, legalábbis a Bíró András Zsolt antropológus által elvégzett összehasonlító DNS vizsgálatok erre a meglepő eredményre jutottak. Mivel nem áll módomban ellenőrizni a hír igazságát, így ezt inkább csak érdekességként említem meg.



"A mai Kazak Köztársaság földrajzát, középkori, újkori és legújabb kori történetét alig ismerjük. Pedig sok magyar kutató szerint Kazakisztán északi határvidékén és a hozzá közvetlenül kapcsolódó nyugat-szibériai területen, az Isim és a Tobol folyó közötti sztyeppeken zajlottak le a magyar őstörténet korai eseményei. A későbbi századok során is sok olyasmi történt Kazakisztánnak, ennek a több mint négy és fél millió négyzetkilométernyi országnak a területén, ami közvetlenül kapcsolódik a magyarság, különösen a keleti magyar töredékek történetéhez."

(Benkő Mihály: A turgaji madiar törzs. Valóság 2003. január, internet: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=222&lap=1)

S eszembe jutott még egy igazán különös esemény, ami 1983 nyarán Almatiban történt velem. Építészhallgatóként egy ismerősömmel sétálva az oroszországi Novoszibirszkben eltöltött egy hónapos építőtábor után már akkor is kellemesnek, barátságosnak, mondhatnám európainak tűnő kazahsztáni Almati utcáin, leszólított minket egy nagyon kedves lány, aki kazah létére kiválóan beszélt magyarul. Kiderült, hogy ő Ajsa (Ongajsa), a magyar turkológus Mándoky-Kongur István fiatal felesége. Meghívott magukhoz és így találkoztam Almatiban a karcagi származású, karizmatikus személyiségű kutatóval. Lenyűgözően beszélt a kazah népről, a kazah és a magyar nyelvben fellelhető hasonlóságokról. Akkor persze még nem tudtam, hogy Magyarország egyik legnagyobb turkulógusával hozott össze a sors a kazah ellenzéki tüntetésektől forrongó városban. Ahogy nem tudhattam azt sem, hogy a találkozásunk idején 39 éves tudós alig kilenc évet élt még. Idén augusztus 22-én volt halálának 15. évfordulója. Mándoky-Kongur Istvánt a Kazah Tudományos Akadémia temettette el Almatiban, sírja a kazah művészet és tudomány jeles képviselői között van, a Kensai temetőben.

Budapest, 2007. augusztus 28.

Pásztor Erika Katalina

linkek: