Átadták a Várkert Bazár első ütemét
A felújítás célja elsősorban a műemlék megóvása volt - mondta L. Simon László három nappal Ybl Miklós 200. születésnapja előtt, április 3-án, amikor Orbán Viktor miniszterelnök megnyitó beszédével, nagyszámú kormányzati- és politikai vendég jelentétében átadták a több évtizede romos állapotban levő budai Várkert Bazár megújult részeit. Bán Dávid tudósítása az átadásról.
L. Simon László, a felújítást felügyelő kormánybiztos elmondta, hogy az értékmentés megtörtént, az Ybl által tervezett épületrészek mára mind megújultak, ezzel az első ütem lezárult. A teljes beruházás azonban még korán sincs készen, hiszen az eredeti épületegyüttes mai bővítése várhatóan augusztus végén lesz teljes. Jelenleg a 300 férőhelyes mélygarázs, a multifunkcionális rendezvényterem, az északi palota, a reneszánsz kert, illetve a Várba vezető lift befejezési munkálatai zajlanak.
A közönség számára egyelőre a déli palotarész kiállítóterei nyílnak meg, három időszaki kiállítással: A modern reneszánsz derült idomai – Válogatás Ybl műveiből és a Várkert Bazár építkezésének története; Ostromok és hétköznapok – A Várkert Bazár területének története a régészeti kutatások tükrében; és Egy építkezés képei – A Várkert Bazár felújítása fotókon, illetve a gloriette mellől induló rámpákon keresztül elérhető, a bazársor tetején található sétány. Kipróbálhatjuk a most még sehova nem vezető kültéri mozgólépcsőt is, ami idővel, a liftek átadásával a Budavári Palotával teremt majd közvetlen kapcsolatot. Addig a felmenő látogató egy építési területen találja magát, ahonnan a dunai panoráma mellett jól rálátni a még javában zajló munkálatokra: a kertre és a korabeli öntőház udvarára.
L. Simon hozzátette, hogy az épületegyüttes több, mint 100 éve keresi funkcióját. A Várhegyet lezáró, az esetleges földcsuszamlások elleni védművet ugyanis Ybl Miklós ugyan pompázatos küllemmel tervezte meg, de az ide álmodott bazársor azonban sosem népesült be. A pesti nyüzsgő Duna korzóval szemben az 1883-ban elkészült Várbazár csendes maradt, az üzlethelyiségek hamar műtermekké alakultak át – itt alkotott többek között Lotz Károly és Strobl Alajos is – majd az épület a II. világháború során komoly sérüléseket szenvedett. A volt királyi kertben a 60-as évektől működött az Ifjúsági Park, amit 1984-ben életveszélyessé nyilvánítottak és bezártak, idővel hasonló sorsa jutottak a műtermek is.
A 2011-es kormányrendeletet követően, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló felújítás elsődleges célja a műemlék megóvása volt, a Várkert Bazárt megmenteni a teljes pusztulástól. A megújuló épületegyüttes turisztikai, kulturális célokat szolgálna, egyelőre kevés konkrétummal. A déli szárnyon hamarosan megnyílik egy 2500 nm-es multifunkcionális rendezvénytér, ahova már nyárra nagyszabású Csontváry kiállítást, majd 2015 tavaszára egy I. világháborús centenáriumi emlékkiállítás terveznek (a késedelem oka az idén ősszel a Hadtörténeti Múzeumban nyíló tárlattal való párhuzamosság elkerülése). Az épületegyüttesben (egy elegáns) cukrászda, étterem és ajándékbolt is helyet kapna, idővel infopont is nyílhat. Tervezik az épület előtti Lánchíd utca felújítását, később külön villamos-és hajómegálló létesítését is. Orbán Viktor a beszédét azzal zárta, hogy a Várbazár teljes megújulása után „aztán irány a palota teljes felújítása".
Bognár Árpád, a társkivitelező Swietelsky ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Várkert Bazár felújítása cégük életének egyik kiemelkedő sarokköve lett. Ugyan a szakmán belül többen szkeptikusan figyelték a nagyon rövid határidővel megvalósuló, igen összetett építési folyamatokat, de Bognár szerint a szaktudásuk mellett a lelkület is beletéve sikerül az akadályokat leküzdeni. Az épületegyüttest végül Ybl szavaival adta át: „a megnyitóbeszéd legyen maga az épület".
Bán Dávid
