Átadták az új Richter székházat Kőbányán
Új központi irodaházból irányítják mostantól a Richter hazai és mintegy 50 országra kiterjedő tevékenységét. A Zoboki Építész Iroda (ZDA) által tervezett 17.400 négyzetméter alapterületű, hat emeletes épület legszembetűnőbb eleme a homlokzatot megtörő hullám, melynek szimbolikus és funkcionális szerepe is van a tervezők szerint.
A Richter Központ a Gyömrői út mentén, a gyógyszeripari vállalat évtizedek során folyamatosan bővülő történelmi telephelyén jött létre. A cég – a Gyömrői út északi oldalán lévő eredeti gyárterületek revitalizációja közben – folyamatosan „lakja be" az út déli oldalát a ZDA által 20 éve készített hosszútávú beépítési terv alapján.
A Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész által tervezett épület a déli terület tengelyében, a szintén ZDA által tervezett, 2007-ben átadott Kémiai Kutató- és Irodaépület Kémiai Kutató- és Irodaépület mellett épült fel. A két épület közötti kapcsolatot a konferencia egység biztosítja; az épületek központi tereit egy nagyvonalú híd köti össze, egyesítve a kutatást és a vállalatirányítást.
Az épület legszembetűnőbb eleme a hullámmal megtört homlokzat, mely a tervezők szerint egyrészt a vállalat dinamikus és innovatív szemléletét szimbolizálja, de funkcionális szerepet is betölt. A teljesen üvegezett alsó közösségi szintek és a felső zártabb munkaterek közötti határ jelöli ki a hullámformát. Az átriumtérben a hullám által létrehozott üvegfelületek megadják a vizuális kapcsolatot a külső és belső terek között. Az irodák lamellákkal védett zártabb homlokzata pedig biztosítja a belső terek természetes szórt fénnyel történő megvilágítását. A hullámzó formák a belső terekben egyaránt végigfutnak. Az épület áramló központi terében a lépcsőszerkezetek nemcsak a közlekedést szolgálják, hanem a találkozás és kommunikáció helyszínei is a tervezők szándéka szerint.
Az épület belső világa
A tervezést számos, a cég dolgozójával folytatott interjú és egyeztetés előzte meg. A közösségi és munkatereket úgy igyekeztek kialakítani, hogy egyszerre biztosítsák a kollégák elérhetőségét és támogassák a közösségi munkát, és a fókuszálást igénylő munkafolyamatokat is.
Mint írják, a munkaterületek kialakítása során nagy hangsúlyt fektettek az ergonómiára és az akusztikai komfort biztosítására. A belső terekben természetes anyaghasználattal és színvilággal kísérelték meg elősegíteni a nyugodt és inspiráló munkakörnyezetet.
A tervezés és kivitelezés kihívásai
A nagyvonalú közösségi terek megalkotása számos ̶ tartószerkezeti szempontból különleges ̶ nagyfesztávú szerkezet kialakítását tette szükségessé. Az épület acélgerendái és üvegpillérei olyan mérettel rendelkeznek, amelyeket csak speciális technológiával lehetett megoldani.
A fenntarthatóság szempontjából is számos technikai nehézséget kellett leküzdeni, elég csak a nagy felületek által felvett hőre gondolni. Az épület dinamikájából adódó rendkívül eltérő méretű terekben összhangba kellett hozni a hűtő és fűtő felületek kialakítását a munkahelyek akusztikai, valamint a természetes és mesterséges megvilágítási feltételeinek biztosításával.
A hullámzó formát alkotó homlokzati lamellák minden eleme egyedi, mégis egységes szabályrendszert követ, amely megadja az esztétikai és strukturális összhangot. A formák létrehozásához az építészek és a mérnökök között egy újfajta, parametrikus eszközhasználaton nyugvó együttműködésre volt szükség.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Az épület energiahatékonyságát a föld hőenergiáját hasznosító talajszondákkal oldották meg, ez biztosítja a téli fűtést és a nyári hűtést. A természetes szórt fény mellett az épületben energiatakarékos világítási rendszereket alkalmaztak, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósághoz.
A zöldtetők és vízfelületek javítják az épület mikroklímáját és elősegítik a helyi biodiverzitás növelését – növelik a hőszigetelést és csökkentik az energiafelhasználást. A tetőkert aktívan hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz, mivel az esővizet összegyűjti és újrahasznosítja az épületben.
Forrás: Sajtóközlemény
