Ne felejtsük el, hogy a Revit története egyben az épületinformációs modell (BIM) története is. Az első verzióját - amely 2000-ben jelent meg - még nem az Autodesk fejlesztette, és az eredeti fejlesztők célja - a gépészetben már akkor elterjedt - parametrikus modellezés technológiájának bevezetése volt az építészeti tervezésbe. Ezt a "parametrikus tervezés" paradigmát mind az iparág, mind a Revit fejlesztői hamar meghaladták, mivel az építészeti tervezés messze összetettebb és nagyobb iparági együttműködést igényel, mint a gépészeti tervezés, így a parametrikus építészeti tervezést hamar felváltotta a sokkal ambiciózusabb és nagyobb területet felölelő épületinformációs-modell (BIM) elképzelés, amely az egyszerű CAD rajzi adatbázist, az épület teljes információs adatmodelljével váltja fel.
Az épületinformációs-modell elképzelést az Autodesk - a 2002-es felvásárlást követően - hamar felkarolta, mivel szüksége volt egy olyan jövőbemutató megoldásra, amely meghaladja a hagyományosan rajzi alapú építészeti CAD megoldásokat.
Az épületinformációs modell (BIM) elképzelés nagyjából megfelelt a szakági és a megrendelői elvárásoknak is, amelyek az építészeti tervektől egyre inkább az egész iparágra kiterjedő, nyitott adatcsere formátumot várt el. Így az Autodesk épületinformációs modelljével párhuzamosan - amely a Revit-ben öltött testet - az iparág is megalkotta a maga gyártó semleges és nyitott épületinformációs-adatbázis specifikációját, az ICF (Industry Foundation Class) modellt. Ezt azóta több ország is olyan szinten tette magáévá, hogy kormányzati építőipari projektek esetében kötelezővé tette az IFC specifikációknak való megfelelést.
A rövid történelmi bevezetőre azért volt szükség, mert a Revit 2014 újdonságait szemlélhetjük az építésztervező szempontjából a hagyományos építészeti rajzdokumentáció újdonságait, vagy az iparág szempontjából az épületinformációs modellezés újdonságait. Mivel ez utóbbinak nagyobb jelentősége van az Autodesk Revit MEP 2014, és az Autodesk Revit Structure 2014 szoftverekben, ezért most főleg a Revit Architecture 2014 rajzi dokumentáció készítésének újdonságait vesszük sorra.
Displaced Views
A displaced views megfelel a gépészetben általánosan használt robbantott ábráknak. Az építészeti tervezésben való megjelenése nagyon figyelemre méltó újítás. A modell komponenseinek robbantott megjelenítése csak a 3D nézetekben és perspektív ábrázolásban jelenik meg, és nem érinti magát a modellt.
Az alábbi videó érzékletesen szemlélteti, hogy a robbantott ábra (displaced view) milyen egyszerűen hozható létre egy épületmodellből vagy épületkomponensből.
Amennyiben nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, egy reset gomb egyetlen lépéssel visszaállítja nekünk az eredeti állapotot.
Felhasználói felület
A felhasználói felület újdonságai közül elsőnek a dokkolható és csoportokba rendezhető paneleket kell kiemelni. A legtöbb tervező számára a legértékesebb terület a monitoron a munkaterület, így az egymás után megnyitott panelek ebből a hasznos rajzterületből vesznek el. A Revit 2014 verzióban a paneleket nem csak a rajzterület szélére dokkolhatjuk, hanem panelekbe csoportosíthatjuk őket, ahol az egyes panelek a fülekre kattintva válnak aktívvá és láthatóvá.
Anyagszerkesztő
A Revit 2014 számos területen javított a felhasználói felületen is, ami közül az anyagok kezelése (Materials UI) külön figyelmet érdemel. A 2013 verzióban anyagkezelése sok kritikát váltott ki a felhasználókból, mivel az anyagok böngészése és szerkesztése külön párbeszédablakban történt, így felesleges bonyolultságot és hibalehetőséget vezetett be a szoftver használatába.
A 2014 verzióban az anyagböngésző és az anyagszerkesztő sokkal egyszerűbben kezelhető és átláthatóbb lett azáltal, hogy a külön párbeszédablakokat a fejlesztők egyetlen ablakba integrálták.
Nem négyzet alakú nézetablakok
A Revit 2014 elsőként vezette be a nem négyzet alakú nézetablakokat. Bár a nézetablakban megjeleníteni kívánt tervdokumentáció részlet kiválasztásához még most sem használhatunk íves szakaszokat, a tetszőleges vonallánc segítségével kiválasztott rajzrészlet nagy előrelépés a korábbi verziók korlátaihoz képest, főleg, hogy ezt a lehetőséget nem csak alaprajzban, hanem homlokzati nézetben, metszetekben és részletekben is használhatjuk.
Konszignációs lista
Az egyik legnyomósabb érv az épületinformációs modell használata mellett talán az konszignációk készítésének tág és rugalmas lehetősége. A korábbi Revit verziókban a lista generálásnak megvoltak a maga korlátai, amit azonban a fejlesztők jelentősen kibővítettek a 2014 verzióban. A konszignáció felhasználói felülete nem sokat változott, de több kategóriával kibővült, így a 2014 verziótól a listázásba bevonhatók az oszlopok, a részletek, környezeti elemek, a rácshálók, szintek, álmennyezetek, szerkezeti gerendák és szerkezeti merevítések is. Emellett a listázásba a létrehozás mellett már az ütemezett bontást is belevehetjük.
A konszignációs listák megjelenítése is sokkal kézre állóbb lett a 2014 verzióban, egy rugalmasabb szövegformázás hasonlatosabbá tette azt az Excel-ben végzett beállításokhoz.
Rajzelemek kiválasztása
Főleg az új Revit felhasználóknak jelent gondot, hogy a Revit sajátos elemkiválasztási módszert használ, ami némileg eltér a többi szoftvernél megszokottól. A Revit 2014 ezen a területen is bevezetett néhány újítást, például az "elemkiválasztás síklapja segítségével" módszert (Select elements by Face). Ez lehetővé teszi, hogy egy síklapjának vagy élének kiválasztásával jelöljünk ki egy építészeti elemet.
Dupla kattintás beállítása
Az Opciók menüpont alatt lehetőségünk van a dupla kattintás jelentésének beállítására is. Attól függően, hogy a tervezés mely fázisában tartunk, a dupla kattintás hatását - amely alapértelmezésben az elemek szerkesztésére szolgál - elemtípusonként átállíthatjuk konszignációs lista szerkesztésre, nézet váltásra, vázlatkészítésre, összeállítás szerkesztésre, stb.
Kettős mértékrendszer
Ritkán használatos, de esetenként nagyon hasznos kiegészítése a méretezésnek, ha lehetőségünk van egy alternatív (vagy második) mértékegységben is megjeleníteni a méreteket. (Pl. a metrikus mértékegységek mellett az angolszász láb/hüvelyk mértékegységben.) Ez főleg azoknak a tervezőknek lesz hasznos, akik a nemzetközi tervezői piacon is jelen vannak.
Lépcsők és korlátok
A Revit 2014 verzióban rugalmasabban alakítható a lépcsők és a födémek csatlakozása. Így egy előregyártott monolitikus lépcső sokkal rugalmasabban illeszthető egy adott belmagassághoz.
A lépcsők pihenőinek alakítása is sokkal egyszerűbb lett, mivel a pihenők saját vezérlő pontokat kaptak, amelyek segítségével egyszerűbben és rugalmasabban alakíthatók.
Az előregyártott elemekből épített lépcsők esetében az ideiglenes méretezés is üdvözlendő újítás, mivel nagyban megkönnyíti a lépcsők tervezését.
Pontfelhők
Amint a lézerszkennelés egyre megfizethetőbbé és elérhetőbbé válik, az általuk előállított pontfelhők is megtalálták az utat a Revit-be. Bár a támogatottsága már a 2013 verzióban is jelen volt, a 2014 verzió drámai változást hozott ezen a téren. Egy Autodesk által időközben megvásárolt új technológia lehetővé teszi, hogy giga byte méretű pontfelhőkkel is dolgozhassunk komolyabb teljesítménycsökkenés nélkül.
Ezek a pontfelhők egyaránt felhasználhatók a meglévő építési környezet modellezésére, szimulációjára, illetve egy folyamatban lévő építkezés és az eredeti tervezési szándék összevetésére.
Az Autodesk építészeti megoldásairól az autodeskforum.hu közösségi portálon olvashat további cikkeket, esettanulmányokat.
(x)