Az Angyalföldi Erőmű, iroda és innovációs központ

Szabó Dániel diplomatervében az Angyalföldi Erőmű egykori üzemi főépületének és telkének az újrahasznosításával foglalkozott. A telek Budapesten a XIII. kerületben a Váci út és a Rákos-patak találkozásánál helyezkedik el. Az ingatlan a környék potenciális fejlesztési területei közül kiemelkedően jó pozícióval és tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, ugyanakkor az erőmű 2004-es leállása óta elhagyatott, az épületei használaton kívüliek.

Az Angyalföldi Erőmű története

Az erőmű egykori kazán- és gépház épülete az Iparterv tervei alapján épült 1961 és 1963 között a szomszédos Láng Gépgyár növekvő igényeinek a kielégítésére. A terveket Rácz György Ybl-díjas építész jegyzi. Az épület a korszak nagy erőműveihez hasonlóan a nagyelemes helyszíni előregyártás technológiájával készült, vasbeton pillérvázzal és kisméretű tömör tégla kitöltő falakkal. Az épület homlokzata a szocreál stílus lenyomatát hordozza. A kazánház terében egykor három darab, kezdetben szén, majd pakura és gáz tüzelésű kazán működött. Az erőmű hármas funkciót látott el: gőzt állított elő a környező gyárak számára, forró vizet a kiépülő lakótelepek hőszükségletének fedezésére, valamint elektromos áramot termelt az országos alaphálózatra. A Váci út menti ipar háttérbe szorulásával az erőmű is elvesztette jelentőségét és 2004-re fokozatosan leállították. Megmaradt feladatait a korszerűsített Újpesti Erőmű vette át.

Bontani vagy megőrizni?

A telek elhelyezkedéséből adódóan jelen van egy erős ingatlanfejlesztői igény az épület mihamarabbi elbontására és korszerű, a szabályozási kereteket teljesen kihasználó irodai beépítés létrehozására. A Kerületi Építési Szabályzat módosítása is felmerült, és jelenleg is egyeztetés alatt áll. Az új, javasolt szabályozás az épületek legmagasabb pontját 90 méter magasságban kívánja korlátozni a telek Rákos-patak felőli oldalán. A Váci út “irodafolyosóvá” való átalakulásával párhuzamosan egyre inkább eltűnőben van a terület egykori ipari karaktere. Kérdés, hogy milyen formában őrizhető meg ez az egyre inkább elhalványuló ipari örökség.

Mindezek tükrében a telekre egy intenzív irodai beépítést javaslok az erőmű központi épületének a megtartása mellett. A tervezett beruházás így kapcsolódik a Váci út mentén az elmúlt évtizedben jellemző irodai fejlesztésekhez, és összhangban áll a XIII. kerületi önkormányzat Hosszútávú Fejlesztési Tervben megjelölt céljaival is. A beruházás a beépítési paraméterek maximalizálása helyett a Duna túlpartján található Graphisoft parkhoz hasonló zöld és emberi léptékű munkakörnyezetet hozz létre, ugyanakkor alkalmazkodik a Váci út menti fejlesztések intenzívebb jellegéhez. Az erőmű egykori üzemi főépületének megtartása, az ipari örökség megőrzésén túl, karakteres identitást ad a beruházásnak.

Építészeti koncepció

Az épület két részre bontható: a 16 méter belmagasságú kazánház és a kisebb léptékű gépház terére. Ez a téri kettősség megjelenik az épület új funkciójában is. A kazánház terében egy technológiai cégek számára kialakított közösségi iroda kerül elhelyezésre. Az irodai munkavégzés az egykori kazánok tömegét visszaidéző platform rendszeren történik.
A belső térbe települő egyterű, de többszintes irodateret a meglévő épületburkon belülre felhúzott függönyfal rendszer határolja, amely klímahomlokzatként működve energetikailag kedvező helyzetet teremt. Az irodákhoz kapcsolódik a tervezett új épületszárny, amely a szükséges kiszolgáló funkciókon túl (vizesblokk, közösségi tér, függőleges közlekedő, …) további irodatereket is magába foglal. 

Az új épületszárny földszintjén egy kávézó kerül kialakításra, amely a tavasztól őszig terjedő időszakban a megtartásra javasolt téglakémény körül kialakuló közteret is funkcióval tölti meg. A léptékében kisebb gépház terében egy innovációs központ kerül kialakításra, amelyet a környező irodákat bérlő cégek használhatnak bemutatókra, konferenciákra és egyéb reprezentatív tereket igénylő eseményeikre. A gépház terébe egy beépített bútorelemként kerül be az előadóterem lépcsős nézőtere, amely egyidejűleg 182 fő befogadására alkalmas.

Belső elrendezés, Space Syntax

Az irodaterek kialakításánál fontos szempont volt, hogy a létrehozott téri struktúra önmagában is elősegítse a közös munkavégzést, valamint az innováció megjelenését. A téri elrendezés alapjául a Space Syntax elmélete szolgált. Vállalati környezetben az innováció megjelenését az egyes különálló munkacsoportok között kialakuló véletlenszerű, de bejósolható találkozások segítik elő a leghatékonyabban. Ennek érdekében az épület szintjei oly módon lettek kialakítva, hogy körbejárhatók legyenek egy útvonal mentén. Az útvonal a meglévő épületbe helyezett platformokat, valamint a szintenként elhelyezett két összekötő híddal az új épületszárny szintjeit is érinti. Ezen tervezett körüljárhatóság biztosítja, hogy interakció alakulhasson ki az egyes munkacsoportok tagjai között, így elősegítve az innováció megjelenését.

Anyaghasználat

Az új épületszárny homlokzata korszerű háromrétegű hőszigetelő üvegezésű alumínium függönyfal rendszer, amelynek osztása követi a meglévő épület homlokzati szerkesztését. A függönyfal rendszer elé egy 10 cm mélységű függőleges alumínium lamella rendszer került, amelynek kettős szerepe van. A lamella rendszer egyfelől árnyékolja az új épületszárnyat, másfelől viszont folyamatosan változó transzparenciát is biztosít. Az épület körül haladó szemlélő számára pontról pontra változik az épülettömeg átláthatósága, így az új épületszárnyon át a régi épület megjelenése. A használók számára az épület szigorú szerkesztését ellenpontozzák a belső térben alkalmazott puha anyagok (padlószőnyeg, falburkolatok,stb.), amelyek az egyterű irodák akusztikai tulajdonságait is javítják.

Szabó Dániel