Az egykori Pele-lak környezetének helyreállítása

A 2014-es Herman Ottó Emlékév kapcsán sor került a polihisztor egykori lillafüredi nyaralókertjének felmérésére, kerttörténeti feltárására is. A téma aktualitását a terület mai állapota adta. Az egykor Herman Ottó személyiségét, természetszeretetét tükröző, nagy odafigyeléssel betelepített kert jelenleg igen szegényes. Bemutatjuk dr. Monspart-Molnár Zsófia ötlettervét.

A felmérés során az aktuális állapotok feltárásán túl célunk volt a korábbi állapot felkutatása is. A régebbi állapotok feltárásán túl fontosnak találtuk a kert hely- és tájtörténetében való elhelyezését, illetve az adott építészeti, kertépítészeti stílus megismerését is. A kert egykori állapotának felkutatásánál archív fényképanyagokra támaszkodtunk. A fényképekről nem csak a kert korabeli szerkezetét, hanem az akkori lehetséges növényalkalmazást is próbáltuk összeállítani. Ennek rögzítésére jó minőségű, nagyobb felbontású képekre volt szükség. Herman Ottó idejében több fénykép is készült a Pele-lakról, elsőként ezeket, illetve korabeli leírásokat gyűjtöttük össze a múzeumokból (Herman Ottó Múzeum és Emlékház, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár), levéltárakból, valamint a megjelent életrajzi irodalomból. Ugyan nem áll rendelkezésre a kert minden részletet lefedő anyag, de a meglévő képek betájolása alapján a Pele-lak előkertjének egykori alaprajza így is jól kirajzolódott, emellett a képek a nyaraló korabeli hangulatát is jól visszatükrözték.

A Pele-lak Miskolctól nem messze, Lillafüreden, a Szinva-patak völgyében a Szent István-hegy keleti, a Fehérkő-lápa nyugati oldalában, a mai Erzsébet sétányon (Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 3.) található. Herman Ottó (1835–1914) életének utolsó éveinek nagy részét itt töltötte, de a tudós a területhez való kötődését is jól bizonyítja, hogy születési helyét Breznóbányáról (ma Brezno, Szlovákia) önkényesen átíratta papírjaiban Hámorra, ahova szüleivel 1847-ben áttelepültek és ahol a gyerekkorát is töltötte.

A nyaraló a nevét feltehetőleg onnan kapta, hogy Herman Ottót családtagjai és a hámori gyerekek Pele bácsinak szólították. A polihisztor az 1900-as évek első évtizedében itt töltötte a nyarakat, tudományos munkáinak több darabját is itt írta meg. Élete utolsó éveiben a kert jelentette neki az egyik legkedvesebb környezetet és kikapcsolódást.

A Pele-lak kialakulásának története szorosan összefügg a lillafüredi nyaralótelep létrehozásával. A lillafüredi nyaralótelep gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter kezdeményezésére létesült. A nyaralótelep területét a Hámori-tótól nem messze, a Szinva-patak felső völgyében alakították ki. Az üdülőtelkek kijelölése 1891-ben kezdődött. Az 1895-ös birtokrendezést követően a telkeket kiosztották, utakat, sétányokat alakítottak ki, illetve a terület nagy részét fásították.

Herman Ottó egykori Pele-lakja az 1891-ben parcellázott 38 lillafüredi nyaralótelek közül a 22-es jelzésű volt. Herman Ottó a források szerint 1889-ben Kovács Lajostól 150 forintért vásárolt meg a telket. Az 1895. évi birtokrendezéskor kialakított 188 hrsz-ú a Kovács Lajos 10 négyszögöles házán kívül még volt két 15 – 15 négyszögöles ház is. A sóvári erdőhivatal a 188 hrsz. 1443 négyszögöles telket 180 forint 37 ½  krajcárért, a háromtaksás telket – 40 négyszögöl – 47 forint 25 krajcárért eladta Herman Ottónak. A három épület közül Herman Ottó kettőt elbontatott. Saját villaépületét, a Pele-lakot 1898–1903 között felesége, Borosnyay Kamilla (1856-1916) tervei alapján Pap János készítette el.

1905-re Lillafüreden még csak egy-két villa épült meg, köztük Herman Ottó Pele-laka, emellett kiemelkedett a Weidlich- és a Markó-villa, illetve – a Palotaszálló megépülése előtt – az egykori Lilla fogadó állt az Erzsébet sétányon. A lillafüredi nyaralóvillákra többnyire eklektikus jegyek voltak jellemzőek. Korabeli képeslapok alapján az épületek a svájci stílusú nyári lakok közé tartoztak. A villák legjellemzőbb vonásai a fából készült tornácok, oromfalak, tornyok, ereszek, szerkezeti és díszítőelemek voltak. Feltehetőleg az egységes építészeti stílus elérésére az építési feltételeket megszabták, illetve támogatással ösztönözték. Eredetileg a Pele-lak épülete is késő eklektikus stílusban, szabadon álló, közel négyzet alaprajzú, földszintes, favázas, fagerendás téglaépület, nyeregtetővel, palafedéssel, 2-2 padlásszellőzővel épült meg. Az északi homlokzat teljes hosszában, illetve a nyugati homlokzat feléig faoszlopos, fűrészelt díszítésű tornác húzódik. A tornácra az északi részről lépcső vezet fel, ablakai egyenes záródású fakeretezésű nyílászárók.

Herman Ottó halálát követően az épület 1914-ben a tudós unokaöcsének, Szeöts Bélának tulajdonába került és egészen a II. világháborúig a család kezében maradt. A világháborút követően az épület megsüllyedt, és önkényes lakásfoglalók költöztek be. 1951-től került a miskolci múzeum kezelésében, ezt követően 1961-ben, illetve 1963-ban került sor a Pele-lak felújítására. Feltehetőleg ekkor épült hozzá a főépülethez az egykori favázas melléképület (a mai vizes blokk), illetve ekkor lett szolgálati lakás az egykori cselédházból, amelyhez jelentős bővítéseket alakítottak ki.

A Pele-lak 1951-től a Miskolci Múzeum tulajdonát képzi, első kiállítást 1964-ben rendezték. 1974-ben pedig az Országos Természetvédelmi Hivatal támogatásával alakult át az emlékház. Utoljára az épületet 2008-ban újították fel. A Pele-lak ma Herman Ottó Emlékház néven látogatható.

Ahogy a Pele-lak, úgy a környezete és az Erzsébet sétány is mára jelentősen átalakult, de az egykori nyaralóterület egyes részei, épületei és idősebb növényei még visszaidézik a kor hangulatát. Építészetileg értékesnek tekinthető a megmaradt, kisebb átalakításokon áteső egykori Győri-, Czóbel-villa, illetve a Pele-lak épülete is, amelyek közül kettő ma már műemléki védelem alatt áll (a Pele-lak műemléki azonosítója: 2994, törzsszáma: 895).

A nyaralótelepet ábrázoló korabeli képeslapok, képek alapján az újonnan kialakított utcákat leginkább ültetett (Picea abies, Picea sylvestris, Pinus nigra) fenyők kísérték. A fenyők dominanciája a mai növényanyagra is jellemző, de az idő fák közül emellett jelentősek az egykori lillafüredi nyaralótelkeken a juharok (Acer pseudopalatanus, Acer platanoides, Acer campestre), a bükk (Fagus sylvatica), de elfordul platán (Platanus sp.), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), hárs (Tilia platyphyllos), nyír (Betula pendula), szilfa (Ulmus glabra). A cserjeállományra jellemző idősebb fajok közé a tuják (Thuja sp.), a tiszafa (Taxus baccata), a rózsák (Rosa sp.), puszpáng (Buxus sempervirens), a kányabangita (Viburnum opulus), a fekete bodza (Sambucus nigra), orgona (Syringa vulgaris) tartozik.

A Pele-lak aktuális állapota

A Pele-lak épületét a 2008-ban felújították, az újítások során törekedtek a ház eredeti állapotának megtartására. A kertben azonban az évek során jelentős változások történtek, mai állapotában sem az úthálózat, sem a térszerkezetben, sem növényanyagában nem tükrözi az eredeti kialakítást.

Az épület felújítások során az addig ritkán kezelt, kissé elburjánzott kertet erősen visszavágták, több idős fát is kivágtak. A korábbi állomány megjelenése jelentősen megváltozott, ma alapvetően a gyepfelület az uralkodó, és csak néhány fa található meg a kertben, a Pele-lak jelenlegi formájában meglehetősen homogén képet mutat. Ekkor került Herman Ottó budapesti síroszlopa az Emlékház kertjébe, illetve ekkor alakították ki a mai kerti beton térburkolatot és mozgáskorlátozott feljárót is. A hátsókertben emellett egy kisebb kerti tűzhely is kialakításra került. A szolgálati lakásként működő egykori cselédház jelenleg átépítés alatt áll.

A fásszárúak közül a fenyők (Picea abies) és a juharok (Acer pseudoplatanus, A. platanioides) találhatóak többségben, emellett előfordul egy-egy alma (Malus domestica), dió (Juglans nigra), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), tiszafa (Taxus baccata) is. A cserjék közül jelenleg kecskerágó (Euonymus europaeus), orgona (Syringa vulgaris), gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra) található a kertben. A kerítést részben pedig borostyán (Hedera helix) takarja.

A kert legértékesebb része a meredek Fehérkő-lápa irányába eső oldal, ahol értékes, természetközeli állományok találhatóak. Az aljnövényzetben a gyertyános-bükkös állományok fajai a dominánsak (gyöngyvirág (Convallaria majalis), borostyán (Hedera helix), kerek repkény (Glechoma hederacea), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), keltike (Corydalis sp.), erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides), kónya vicsorgó (Lathraea squamaria), salátaboglárka (Ficaria verna), fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum), kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum), podagrafű (Aegopodium podagraria), lósóska (Rumex sp.) gyermekláncfű (Taraxacum officinale), indás ínfű (Ajuga reptans), harangláb (Aquilegia sp.), piros árvacsalán (Lamium purpureum), erdei iszalag (Clematis vitalba), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), erdei holdviola (Lunaria rediviva), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis), nagy csalán (Urtica dioica), Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides), százszorszép (Bellis perennis), kontyvirág (Arum sp.), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum). Ezek közül fajok közül sok előfordul nemcsak a meredek hegyoldalban, hanem a Pele-lak gyepszintjében – főként – a nem kaszált, illetve a nem bolygatott részeken.

Az egykori Pele-laki kert

Az egykori Pele-lak kertjének elrendezését és növényalkalmazását – elméleti síkon – a korabeli képek és leírások alapján próbáltuk rekonstruálni. A kis villaépület a kertet két részre bontotta, egy elő- és egy hátsókertre. A rendelkezésre álló fényképek csak az előkert egyes részleteit ábrázolják, ugyanakkor ezek a képek is jól visszaadják a kert korabeli hangulatát, főbb jellegét, illetve megfelelően tájolva jól kirajzolják a Pele-lak kertjének egy-egy részletét. Az előkert egy fajta díszkertként jelent meg, alapvetően szabálytalan, gondosan kialakított elrendezésben. A hátsókert pedig feltehetőleg elzártabb rész volt, ahol akár haszonnövények vagy gyümölcsfák is helyet kaphattak.

A Pele-lak méretéből és funkciójából adódóan ugyan nem érhet fel a korszak nagy tájképi kertjeihez, de Herman Ottó természetszeretete, gyűjtő- és rendszerező kedve hozzájárult ahhoz, hogy a polihisztor életében a Pele-lak kertje hangulatában a tájképi gyűjteményes kertek romantikáját idézze meg.

A Herman Ottó életrajzát megíró Lambrecht Kálmán a következőket írta a Pele-lakról: „Kertjén keresztül vezette a Szinva sekély erét és azon forog a magafaragta apró kis vizimalom; nehéz munkák végzőjének, sulyos harcok vivójának ártatlan játékszere. És a tenyérnyi kis kertben is két apró hidacska van az átfutó ér fölé verve: Kossuth és Rákóczi hidja. E mögött ujra egy kis malom pötyög, de ez már politizál, mint a gazdája, ha nincs itthon, hanem Pesten él. Ez a malom hámor szerkezetü, az előbbi nyilas volt, ezért lassabban is jár és nagy bölcsen azt hajtogatja: Oda van az - ország! Oda van az - ország! Az ér egy helyen tóvá bővül: ez a Marmara tenger, partja: Rodostó, s a szigeten "árva gólya áll magában" - hála Herman Ottó-nak, aki igy faragta. S a villa ott áll a park - de nem, legyünk hivek e kis magyar zug gazdájának lelkéhez - a kert végében: szerény kis tornácos ház, mohos szikla, a Fehérkőlápa tövében, féltő gonddal ültetett fenyők között, tisztán, hivogatóan, amott pedig, a másik zugban a kis cselédház.”

Egy másik forrásban az egykori miskolci múzeumigazgató Leszih Andor korabeli leírása a következő volt a Pele-lakról: „Egyszerű, széles tornácú, zölddel bőven befutatott kényelmes kis villa, előtte csobog a Szinva s közvetlenül a kerten keresztül a Szinvának egy elvezetett kis ága. A telek nem nagy, de amint Herman Ottó mondotta, nincsen Magyarországon herceg, akinek olyan parkja lenne, mint neki van, mert olyan szikla senkinek a kertjében nincsen; ugyanis a völgyet határoló Fehérkő-lápa egyik hatalmas sziklája ugyanis éppen az ő háza végében emelkedik. A kertben kanyarog a Szinva kis ága, szigetet alkotva, rajta két kis kalimpáló famalom. A vízben pisztrángok ficánkolnak, szem alig tudja követni villámgyors mozdulataikat, aztán egy gólya, természetadta lugasok, apró hidak, - mind a legegyszerűbb, legszebb. Az arasznyi kis sziget közepén magas szálú növény díszeleg, szép, sugár alakja van, senki el nem hinné, hogy szemétdombon élő közönséges kóró; Herman Ottó éles szeme észrevette, milyen szép, betette a kis kert közepébe dísznek. A fák között áll egy sugár fenyőfa, ezt ő ültette, de sok bosszúsága is volt vele, a konok fenyőfa legelső, égbetörő ága nem akart sehogy sem szabályszerűen egy ágba nőni fölfelé, mindig kettőbe, Herman Ottó mindig lecsípte az egyiket (létra kellett hozzá), így folyt a harc. Melyikünk győz?- mondta az öreg úr és szeretettel nézett fel fájára…
Jóformán naponta eljárt horgászni; a Szinva felső folyásában tömérdek a pisztráng, az öreg úr estefelé rendesen fölkereste az ő kedves horgászóhelyeit. … Így élt Herma Ottó Lillafüreden pihenve, dolgozgatva, soha semmit el nem sietve; a kora nyár elején jött és késő őszig kitartott híven.”

A régi képek és leírások alapján tehát elmondható, hogy a kerten korábban átfutott a Szinva-patak, amelyen két kisebb fahíd és két kisebb malom lett megépítve. A patak a ház előtt tóvá szélesedett, a tóban volt egy kis sziget, ahol Herman Ottó által faragott gólya állt. A kert térszerkezete és az utak nyomvonalvezetése a fényképek alapján szabálytalan volt. Az út feltehetőleg zúzott kővel volt felszórva. A keskeny, szórt burkolatú sétány pedig a Fehérkő-lápa oldalában tisztássá szélesedett. Az előkertben több pad, pihenő is helyet kapott.

A beültetés sűrű volt, a növényanyagra vonatkozóan azonban nem sok információ áll rendelkezésre. A fák közül a képek alapján felismerhető a kőris (Fraxinus excelsior), a hárs (Tilia cordata vagy Tilia platyphyllos), a juhar (Acer sp.) és a tiszafa (Taxus baccata), de a kertben megtalálhatóak voltak más, nem őshonos fajok is, ezek közül jelentősek voltak az ültetett fenyők (Picea abies, Pinus sp.). A villaépület előtt feltételezhetően egy kisebb termetű gyümölcsfa állt. A későbbi képeken a cserjék közül a ház tornácos bejárata előtt pwdig kerti hibiszkusz (Hibiscus syriacus) ismerhető fel.

Az évelőágyásokba a környéken megtalálható növénytársulások fajai mellett feltehetőleg a korszakra jellemző dísznövények is helyet kaptak. A képeken felismerhetőek a páfrányok (feltételezhetően erdei pajzsika (Dyropteris filix mas), hölgypáfrány (Athyrium filix-femina), a fehér acsalapu (Petasites albus), az árnyékliliom (Hosta sp.), mályva (Malva sp.), aranyvessző (Solidago sp.). A tornácra és a lépcsőre borostyán (Hedera helix), ill. hajnalka (Ipomea tricolor) vagy iszalag (Clematis sp.) volt korábban felfutatva. A korabeli leírásokban „arasznyi kis sziget közepén magas szálú növény díszeleg, szép, sugár alakja van, senki el nem hinné, hogy szemétdombon élő közönséges kóró” bizonyára ökörfarkkóró (Verbascum sp.) volt.

A Pele-lak környezetének helyreállítási lehetőségei

Összességben a Pele-lak előkertje korábbi kialakításában és hangulatában egy fajta kis, tájképi kertként is értelmezhető. A Pele-lak kertjének jelenlegi megjelenése nem illeszthető Herman Ottó emlékéhez, illetve az aktuális múzeumi, műemléki és természetvédelmi környezethez se. Az összegyűjtött, Herman Ottó korabeli képekre, a környék növényzetére, illetve a korszak és a lillafüredi nyaralótelep kertépítészeti stílusára támaszkodva a kert rekonstruálható. A kert jövőbeli helyreállításával a Pele-lak egykori hangulata visszaadható volna, a helyreállítással pedig a látogatók számára is vonzóbbá válna az Emlékház környezete. A kertet oldalról határoló Fehérkő-lápa sziklás hegyoldalán feltételezhetően Herman Ottó korában is, a maihoz hasonló fás, természetközeli állomány volt jellemző, így az itt megtalálható fajok jelentős hangsúlyt kaphatnak a helyreállítás során.

Elképzelésünk szerint a kert helyreállítása Herman Ottó szellemiségéhez méltó, illetve a mai múzeum kiállítóhely funkciónak is megfelelő kert kialakítással, így a már eltűnt hangulat újraélesztésével, az egykori gazdag növényanyag és borítás lehetséges visszaállításával történhetne meg, amellett, hogy a mai használatnak is eleget tegyen a kert, így akár az oktatás-bemutatás révén egy tartalommal teli kötődési pontot biztosítva a Pele-lak környzetében.

A Pele-lak kertjének felmérése, kutatása a Herman Ottó Emlékév 2014 keretében zajlott, illetve szeretnénk itt is megköszönni a felmérés során a miskolci Herman Ottó Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által nyújtott segítséget.

dr. Monspart-Molnár Zsófia

Irodalomjegyzék

• Dobrossy István (2005): A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve. Lézerpont Stúdió.
• Galavics Géza (szerk. 2000): Történeti kertek: Kertművészet és műemlékvédelem, Források és tanulmányok a magyarországi kertművészet történetéhez. MTA Művészettörténeti Kut. Int. Budapest.
• H. Szabó Béla (1975): Herman Ottó és Lillafüred. Borsod-Abaúj-Zemplén M. Tanács. 55 p.
• Illyés Bertalan (1930): Lillafüred és környéke: utikalauz turisták, nyaralók részére. Miskolc. Ludvig és Janovits Nyomda. 52 p.
• Kiss József (2000): Herman Ottó élete és munkássága. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület. 24 p.
• Járási Lőrinc (2001): Lillafüred nyaralótelep és Palota szálló. Észak- Magyarországi Erdőgazdálkodási Részvénytársaság. Miskolc. p 4.
• Lambrecht Kálmán (1920): Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Biró Miklós kiadása. 257 p. http://mek.oszk.hu/04300/04326/html/
• Leszih Andor (1915): Ahol Herman Ottó pihent. In: Budapesti Hírlap. 35. évf. 142. sz. p. 11-12.
• Geodéziai bemérés helyszínrajza. Herman Ottó emlékház felújítás megvalósulási terve. (2008) Méretarány: M=1:500. felmérő: Helyes és társa Bt., Helyes Sándor építészmérnök. Miskolc.
• Diósgyőrért, ˝A Diósgyőri vár térségének fejlesztésért˝  Közhasznú Alapítvány. Lillafüred (Hámor nyaralótelep). A Palota szálló megépítése előtt. Elérhetőség:  (2014. április 14.)
• muemlekem.hu: Hermann Ottó lakóháza. Elérhetőség: 2014. április 26.
• A korabeli fotók és képeslapok forrásai a miskolci Herman Ottó Múzeum, a lillafüredi Herman Ottó Emlékház és a Miskolc városi II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, illetve a Diósgyőrért, ˝A Diósgyőri vár térségének fejlesztésért˝  Közhasznú Alapítvány 2002 hivatalos honlapja voltak.