Közélet, hírek

Az eltűnt tervező nyomában - épülhet a SZOT-üdülő helyén a 100 lakásos társasház

2017.03.21. 15:45

Országos tervpályázat, megvannak a legjobb tervek, aztán a koncepciókat megveszi a kiíró (beruházó), majd másokkal megtervezteti. Akik nem csak terveznek, hanem komplex szolgáltatást nyújtanak, magas színvonalon. A beruházó megteheti, mindenki jogszerűen jár el, semmi kivetnivaló nincs ebben - vagy mégis? Lehet, hogy az Építész Stúdió koncepcióterve alapján készült az engterv, de ezt nem tudhatjuk biztosan. S végül ki lesz a szerző? 

Megkezdődhet a romos állapotban lévő egykori SZOT-üdülő helyére tervezett társasház építése, miután a beruházó Rózsadomb Panoráma Kft. megkapta a jogerős építési engedélyt. A II. kerületi Vérhalom utcában álló épületet egy 100 lakásos társasházra cserélik, amelyet elvileg az Építész Stúdió (?) pályázati terve alapján fognak megépíteni. 

Jogerőre emelkedett a II. kerületi Vérhalom utca 17-19. szám alatti ingatlanra tervezett 100 lakásos társasház építési engedélye. A beruházó a budai panorámát évtizedek óta csúfító, életveszélyes műszaki állapotú torzó helyén építi meg az új társasházat, szem előtt tartva a meglévő zöldfelületek növelését. A kivitelezés, munkaszervezés során a környéken élők érdekeit is figyelembe veszik majd. Az épület befejezését követően rendezik a szomszédos közterületeket: szélesebb lesz az út és a járda, egyszerűbb lesz a környéken az autós és gyalogos közlekedés.

Az építési tervdokumentáció összeállítását egy országos tervpályázat előzte meg a Magyar Építész Kamara bevonásával. A tervpályázat eredményei alapján a beruházó a fejlesztést - a Portfolio.hu információi alapján - az Építész Stúdió Kft. (Fialovszky Tamás, Sólyom Benedek) által megálmodott koncepció szerint valósítja meg. Az Építész Stúdió nyilatkozata szerint nekik az engedélyezési tervhez nincs közük, a pályázat során a beruházó minden továbbfelhasználási jogot megvett (az volt a feltétele, hogy részt vehessenek a pályázaton, hogy lemondanak mindenféle jogukról), így pontosan nem lehet tudni, hogy melyik terv alapján készültek az engedélyhez szükséges dokumentációk.

A projekt kivitelezése a jogerős építései engedély birtokában legkésőbb nyár elején megkezdődik. A korábban a CIB tulajdonában álló SZOT-üdülő értékét a bank 16 millió euróban, majd az ingatlanpiaci fellendülés okán 20 millió euróban - több mint 6 milliárd forintban - határozta meg. Az épületet akkor a Waberer's fuvarozócégből kiszállt Wáberer György nevével is összefüggésbe hozták. (forrás: portoflio.hu)

 

Utóirat 

Érdekes szituáció. Egyrészt nem mehetünk el amellett, hogy végre megjelenik az építésziroda neve egy nagy értékű fejlesztésről szóló hírben. Ennek nagyon örülünk. Ugyanakkor a hír valami olyasmiről szól, amiről az alany maga nem tud, vagyis az Építész Stúdió nem tudja, hogy valóban az ő pályázatuk alapján készült az engedély vagy sem. Ők csak azt tudják, hogy egy komoly, megbízható iroda egyszer menetközben felhívta őket, hogy akarnak-e az engterv készítésében együttműködni, amire ők nemet mondtak. A beruházó egy másik céget kért fel az engtervek elkészítésére. A pályázat után már semmiféle kapcsolat nem volt közöttük.

Nyilván nem egyedi esetről van szó. Nyilván mások is jártak így, hogy építészeti ötletüket nem dolgozhatták házzá, mert már a folyamat elején kiestek abból. Van-e ezzel bármiféle baj? Hosszú távon nem jelenti-e ez azt, hogy leválik a látványtervezés az építészetről, és a legjobb építészirodákban csak koncepcióterveket készítenek, amit majd egy másik, talán gyakorlatiasabb, a megvalósításhoz közelebb álló csapat dolgoz ki? S ha igen, akkor ki lesz egy ilyen ház szerzője? S kell-e nekünk szerző egyáltalán? Fontos-e adott alkotóhoz kötni egy komplex épület terveit vagy jobb lesz nekünk, ha nem kapcsoljuk nevekhez a házakat a szerzői jogok időszerűségét erősen megkérdőjelező korban?

Nagy kérdések, amelyekre előbb-utóbb választ kellene adni, mert helyettünk az események, külső erők döntenek, s a végén csak kapkodjuk a fejünk, hogy óh jaj, nem kellett volna olyan pályázatokat, szerződéseket, stb. engedni, amelyek belekényszeríthetik az építészeket vállalhatatlan feltételekbe. Vagy mondjuk ki, hogy ez rendben van, a szerzőség anakronisztikus, életidegen, gátolja a gazdasági fejlődést, és egyszerűen útban van.  

Pásztor Erika Katalina