Az Esztergomi Bazilika díszvilágítása
Ha valaki Rómában járt és feljutott a Szent Péter bazilika tetejére, két gigantikus apostol szobor között a mellvéden felfedezhette Esztergom nevét. A katolikus egyház legnagyobb katedrálisainak neve mellett a Vatikántól való távolságuk és irányuk is megtalálható itt.
De hát milyen nagy is az Esztergomi Bazilika? A magyar katolikus egyház rangban legelső és méretben is legnagyobb templomának hossza 107 m, szélessége – az 57 m magas harangtornyoknál – 90 m, egyébként 48 m, teljes magassága a kripta aljától a kereszt csúcsig 100 m, a kupola magasság 75 m. Jellemző, hogy az oldalfalak magassága is 34 m, míg a bejárati csarnok oszlopai 22 m magasak.
A római utalást nem véletlenül tettem. Amikor a török uralom és az osztrák katonai jelenlét után mód volt visszaköltöztetni Nagyszombatból az egyházi központot Esztergomba, Rudnay Sándor érsek szeme előtt a Szent Péter tér lebeghetett, mert hasonló kialakítású komplexumot képzelt el az esztergomi várhegyen. Ebből csak a Hild József nevével fémjelzett bazilika készült el. A grandiózus elképzeléshez nagy térre volt szükség, ezért beépítették a város felőli várárkot, így széles, méltó méretű tér vezet ma is a templomhoz.
Az 1856. augusztus 31-én, Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjai mellett felszentelt bazilika remek helyen épült, így bármely irányból is közelítünk hozzá már messziről látszik. A világítást is ennek megfelelően kiemelt szintre kellett megtervezni.
Az épület felépítése sokszínű, érdekes geometriai alakzatok alkotják, így tekintettel az adottságokra, a világításnak is ezt a változatosságot kellett visszatükröznie. A templom különböző részeit közelről meg lehetett világítani, kivéve a kupola palástot, melynek világítása igen kritikus volt, igazi kihívást jelentett. Közelről ugyanis a kupola palást csak részben látható, ezért erős árnyékok jelentek volna meg rajta.
Korábban az épület tetejéről világították meg, ahogy tudták. Az akkori fényvetők aspektusából mutatja 1. képünk a kupolát. A képről leszűrhető, hogy mindenképpen épületen kívülről, távolabbról lehet csak elfogadható esti látványt produkálni.
A 2. képen a bejárati csarnok felől azt a pontot mutatom, ahonnan már a teljes kereszt kompozíció látszik, tehát a kupola palást is árnyékmentesen megvilágítható. Szinte hihetetlen, de innen a világítási távolság 190 m. Gondoljunk csak bele milyen méretről van szó, ha összevetjük a labdarúgó pályák 110 m-es hosszával!
A hegy szélére épült templom Duna felőli oldalán már nem lehetett bármeddig hátrálni. Itt a szögekkel, a lámpatestek magasabb pontokon való elhelyezésével kellett kompromisszumos megoldást találni.
A 3. képen például a Vármúzeum tetejére telepített két fényvető látható. Egyben azt is megjegyzem, hogy ezek a lámpatestek korábban kizárólag a stadionvilágításokban szerepeltek. 2 kW teljesítményű, rövid ívű fémhalogénlámpás, jól fókuszálható Arenavision fényvetőkről van szó, melyekkel a jelzett távolságokba is el lehet hatékonyan világítani.
A kupolapalástot végül is három pozícióból 2–2 Arenavision fényvető világítja meg. A világítási távolságok a 4. képen láthatóak.
Magát a kupoladobot kettős világítás láttatja. A templom tetőről nátriumlámpás szélesen sugárzó fényvetők sárga pírrel derítik a 24 tartóoszlopot, míg az oszlopok mögötti falszakaszokat fémhalogénlámpás aszimmetrikus fényvetők fehér színnel egyenletesen derítik.
Ez a fény-árnyék és színváltás a bejárati csarnoknál is felfedezhető. Ott a bejárati traktus nyolc oszlopát két oldalról a templom előtti kertből melegsárga fény deríti, míg az oszlopfők belső oldaláról szélesen sugárzó fémhalogénlámpás lámpatestek fehér színű fénnyel emelik ki többek között a templom építésben részt vett prímások kőcímereit.
Miután a bazilika megszakításokkal 47 évig épült, az érintett négy prímás tevékenységét jellemző latin feliratok igen találóak: Rudnay Sándor elkezdte, Kopácsy József folytatta, Scitovszky János felszentelte és Simor János befejezte.
A sárga színű általános világítást még két helyen élénkíti fehér fényű kiemelés. A harangtornyokat összekötő átjárók feletti két dombormű az alapkőletétel és a felszentelés eseményeit örökíti meg.
Az említett világítási szituációk az 5. képen követhetőek, mint ahogy az is látható, hogy a két oszlopcsarnok közötti timpanon külön belső világítást kapott. Az alsó párkány fölé vonalas jellegű, xenon töltésű normálizzólámpás, úgynevezett Agabekov lámpatesteket szereltek fel. Ez a vonalas világítási rendszer -melynek szerelése néha bravúros megoldásokat követelt (6. kép) – egyébként körben végigköveti az épületet, megvilágítva a 80 cm szélességű főpárkány feletti 4 m magas balluszter vagy mellvéd sávokat.
A díszvilágítás általános felépítése talán az oldalhomlokzatoknál követhető legjobban. A 7. képen is látszik, hogy a homlokzati alsó traktusokat földbe süllyesztett nátriumlámpás lámpatestek derítik. A próbavilágítások során kiderült, hogy a Terra lámpatest család 150 W nátriumlámpás keskenyen sugárzó (a szakmában borbélytányérosnak becézik a tükör alakja miatt) tagja képes a főpárkányig felvilágítani, amennyiben a faltól 5–6 m távolságban telepítik.
Meg kellett azonban két szépséghibával barátkozni. A falak legalsó traktusa árnyékban maradt (ennek kivédésére újabb lámpatesteket kellett volna a homlokzatok közvetlen közelébe telepíteni, ezekről azonban megrendelő azonnal lemondott), és a falsíkokat kettéosztó párkány árnyéka sávot húzott. Ez leginkább a félkör ablakoknál volt kellemetlen, ezért itt a párkányra szerelt két kis fényvetővel feloldották a bántó árnyékokat.
A vonalas világítás a tornyoknál is folytatódik, ahogy ezt a 7. kép is bizonyítja. Egy lépcsővel feljebb a toronyoldalakat a pilaszterek vonalának kiemelésével világítják meg 70 W nátriumlámpás, kisméretű, speciális optikás Superlight fényvetők segítségével. A harangtornyok sisakjainak fehér színű láttatását ismét fémhalogénlámpás fényvetőkkel oldották meg. A lámpatesteket a tetőzeten és külső oszlopokon helyezték el.
A bazilika díszvilágításának hozadékaként az 5. képen is látható Magyarok Nagyasszonya szobor is díszvilágítást kapott, és érdekes felvétel készíthető a templomról a Szent István megkoronázása című, szintén megvilágított Melocco emlékművel együttes kompozícióként is (8. kép),
Az Esztergomi Bazilika látványa természetesen a várral együtt teljes. Miután a vár díszvilágítása már korábban elkészült, az esti kép a templom megvilágítását követően teljesedett ki. Szokatlan szögből, megejtő látványként mutatkozik a Szent Tamás hegyről a 9.kép szerint a vár és a bazilika kettőse. Alaposabb vizsgálat után a kép jobb oldalán még a Magyarok Nagyasszonya szobor is felfedezhető. Persze a tradicionális látvány a túlpartról, Párkányból adódik, vagy a Mária Valéria híd szlovákiai végéről, amint azt a 10. felvétel is tanúsítja. A képen baloldalt látható a már említett Melocco szobor és jobboldalt a Szent Tamás hegyi szintén kivilágított kálvária kápolna is, ahonnan a 9. kép készült.
A díszvilágítás kuriózumaként két váratlan érdekesség is történt. A kupoladob világításával az itteni fémhalogénlámpás fényvetők a kupola ablakain olyan intenzíven világítottak be, hogy a sötét bazilikában belső kupola világítást is eredményeztek (11.kép).
Mint taglaltam a kupola palást világítását három pozícióból, távolról, nagy teljesítményű fényvetőkkel oldották meg. Ezek a fényvetők egyben vetítőkké is váltak felhős időben, melynek eredményeként a bazilika három árnyképe jelenik meg az égen (12. kép). Mintha felülről is igyekeznének körülölelni, óvni ezt a szent helyet.
Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.
Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk. 