Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2012-ben ismét kiosztotta az ICOMOS-díjat és a Citrom-díjat
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban elhatározta, hogy évente diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat. Idén díjat kapott az alsóbogáti ún. Kiskastély épülete, a veszprémi Biró-Giczey-ház és a gödöllői Királyi váró.
Alsóbogát (Somogy megye) Vörösmarty u. 47. alatti ún. Kiskastély épülete
vezető tervezők: Szűcs Endre, Tóth Péter
Az alsóbogáti volt Festetich-kiskastély a második világháború után - kastélyaink általános sorsában osztozva - elvesztette eredeti rendeltetését, majd különféle, miután méltatlan hasznosításai megszűntek üresen maradt és végletesen rossz állapotba került. 2006-ban került magánkézbe. A helyreállítást példamutató kutatás, és ezen alapuló gondos és hozzáértő tervezés előzte meg. A kutatás váratlan és meglepő eredményt hozott: a földszintes kéttraktusos késő barokk kiskastély 16 helyiségéből kilencben értékelhető, bemutatásra alkalmas, Dorffmeister alkotta díszítőfestést tárt fel.
Az épület felújítási tervei a kutatási eredmények felhasználásával, az épület eredeti térstruktúrájának megőrzésével, az „enfilade" visszaállításával készült, kiterjedt az épület pincéjére is. A lakófunkcióhoz elengedhetetlen vizesblokkokat nagyvonalúan, egy-egy teljes helyiség körültekintően kialakított felhasználásával oldották meg. A falfestések helyreállítása, restaurálása az építéssel párhuzamosan példamutató gondossággal és szakmai színvonalon történt meg.
Az alsóbogáti kiskastély mindenre kiterjedő, magas szakmai színvonalú helyreállítása dicséretes példa a műemlékek tulajdonosai, hasznosító, használói és különösen azok számára, akik magántőkét fordítanak műemlék helyreállítására, részt vállalva ezzel a közösség, az egész nemzet számára jelentős értékek megőrzésében és méltó bemutatásában.
A kiemelkedő és példamutató módon megvalósított helyreállításának, új funkcióba helyezésének és az épületkutatás során feltárt díszítőfestés restaurálásának elismerésére az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság az alsóbogáti Vörösmarty u. 47. alatti ún. Kiskastély épületét Icomos díjban részesíti.
Veszprém, Vár utca 31. - Biró-Giczey-ház
vezető tervező: Vasáros Zsolt
A műemléki épületben megvalósult fejlesztés legfőbb célja olyan nemzetközi vonzerővel is bíró turisztikai központ létrehozása, amely Veszprém és a Veszprémi Érsekség történelmi-művészeti gyűjteményét felhasználva, élményszerű kiállítás sorozattal járul hozzá a veszprémi vár „életre keltéséhez".
A veszprémi püspöki/érseki palotával szemközt álló, az ICOMOS-díjas Dubniczay-házzal szomszédos hajdani kanonoki lakóépület sok éven át üresen állt. Az épület alapja a Padányi Biró Márton kanonok számára több kisebb épület helyére 1733-ban épített földszintes lakóház. Ezt Giczey István kanonok 1772-től két fázisban részben egyemeletessé átépítette. A hátsó udvari szárny és a kis épület több lépésben épült ki a XIX. század elejéig. Az évszázadok során kialakult történeti állapotot az új összetett funkciónak megfelelően módosította és látványos „új" elemekkel gazdagította a 2011-es komplex műemléki helyreállítás. Az utcai szárny négy szobájában barokk díszítőfestés, az oldalszárny földszintjén, a kávézóban faburkolatot imitáló XIX. századi ún. flóderes falfestés látható. A lépcsőház dekoratív festése a feltárt XIX. századi maradványok alapján, rekonstrukcióként született újjá.
A tetőtéri kiállítótér megközelítése érdekében különös tömegű tetőépítmény készült, amely azonban anyaghasználatával, míves részleteivel mégsem zavarja, hanem – az épület legújabb „történeti periódusának" elemeként – kiegészíti az összképet.
A helyreállítást restaurátori szondázó kutatások és helyszíni építéstörténeti falkutatás előzte meg. A ház látványos „régi-új" képe a tervezők, restaurátorok, kutatók, a kivitelezők és a műemlék-felügyelő szoros együttműködésének eredményeként alakult ki. Az épület helyreállításával nemcsak egy önmagában is megtekintésre érdemes műemlék vonzza a látogatót, hanem annak mai, élő rendeltetése is: látványos, változatos kiállítások is készültek, a funkciók kínálatát előadóterem, gyerekfoglalkoztató, (rövid időn belül népszerűvé vált) kávézó, és nyugat felé nagyszerű kilátást kínáló kert egészíti ki.
A veszprémi Biró-Giczey ház példaszerű műemléki helyreállítása meggyőzően bizonyítja, hogy a történeti értékek megőrzésével, érzékeny bemutatásával miként lehet a műemlék különleges, mással és máshol nem pótolható egyediségét felmutatni; s az így felerősített-kibontakoztatott vonzerejére építve a mai igényeket is kielégítő, életteli fejlesztést, méltó, fenntartható és fenntartó hasznosítást megvalósítani.
A példaszerű műemléki helyreállításért, a történeti értékek megőrzéséért, a mai igényeket is kielégítő, életteli fejlesztés, méltó, fenntartható és fenntartó hasznosítás megvalósításáért az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a váró helyreállítási munkáit ICOMOS díjban részesíti.
A gödöllői Királyi váró
vezető tervező: Hajós Tibor
Az 1884-ben Rochlitz Gyula tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült gödöllői királyi váró a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, íves tetőszerkezete teljesen megsemmisült és a belseje kiégett. Ezt követően az 1960-as évek elején alakították utasforgalmi épületté, számos ponton megváltoztatva a korabeli kialakítást. Az eredeti íves tetőszerkezet helyett új vasbeton födémre egyszerű manzárdfedés készült.
Az időközben ismét leromlott állagú épület teljes helyreállítása és funkcióváltása a MÁV Zrt és Gödöllő Város Önkormányzata közös kezdeményezésére, a Norvég Alap anyagi támogatásával valósult meg.
A korabeli alaprajzi elrendezés visszaállítása, a tetőzet és a perontetők rekonstrukciója, valamint a teljes külső-belső felújítás mellett az egykori szalonokba helytörténeti és vasúttörténeti kiállítás, míg a kisebb helyiségekbe nosztalgiakávézó és utazási iroda került.
A tervezési munkát Hajós Tibor vezető tervező irányításával a Hajós Építésziroda Kft végezte, a művészettörténeti tanulmányt Kemény Mária a Hild-Ybl alapítvány részéről és a szondázó festőrestaurátori vizsgálatot Herling Zsuzsa restaurátor készítette el még 2009-ben. A generálkivitelezést a Reneszánsz Zrt. végezte (felelős műszaki vezető: Péntek Tibor, főépítésvezető: Bernátsky Aladár) Újjászületett a vágányok felé néző mezők füzérdísze is, Bíró János kőszobrász és Varga Zoltán kőrestaurátor munkájaként. A kivitelezés 2011. január és június között zajlott, igen feszített ütemben. Az oda nem illő vasbeton szerkezetek elbontásakor sikerült rögzíteni az egykori tagozatok lenyomatait, a megtalált mintafelületek alapján pedig hitelesen lehetett visszaállítani az épület eredeti gazdag architektúráját, a perontetőket és a nyílászárókat is.
A belsőről igen kevés adat állt rendelkezésre, de analógiák, egykori leírások és régi mintakönyvek segítségével a belső terek falnézetei és korabeli színezése is rekonstruálható volt. Az eredeti megjelenést hitelesen adja vissza a természetes palával és színvonalas díszmű-bádogos munkával megvalósított tetőzet rekonstrukciója.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a gödöllői Királyi váró tudományos kutatáson, szakszerű műemléki tervezésen alapuló, mind a kivitelezés, mind pedig a képzőművészeti restaurálás vonatkozásában magas színvonalon megvalósított, példaértékű helyreállítási munkáit ICOMOS Díjban részesíti.
Citrom-díj
KECSKEMÉT, IZSÁKI-ÚT 1., HAJDANI RUDOLF LAKTANYA
szakszerűtlenül, átgondolatlanul megválasztott új funkció nyomán kialakult állapotáért
Az eredetileg a XIX. század utolsó évtizedeiben átgondolt, egységes terv szerint épített laktanya a jelenlegi elhanyagolt állapotában is hitelesen képviseli az egykori katonai építészet jellegzetességeit. Az épületek elhelyezése, egymáshoz való viszonyuk és a közös (beépítetlen) területek rendszere ma is jól tükrözi a létrehozásukkor követett igényeket, a funkcióval is összefüggő előírásokat. Az épületek kialakítása, alaprajzi rendszere összhangban van az együttes eredeti rendeltetésével.
Az adottságokból fakadó kötöttségek, ha mentségül nem is, de részben magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy a megváltozott használat gyakorlatilag nem tudta az eredeti koncepció kínálta jó lehetőségeket reálisan, szakszerűen hasznosítani, ami érthetővé teszi a mindezen okok következtében is fokozódó pusztulási folyamatot. Annak ellenére van ez így, hogy az együttes területének sajátos strukturális rendje s az abból adódó egyedi arculata igényes, példás foglalat lehetne valamely jobban megválasztott funkció számára, valóban átgondolt, a műemlékhez méltó hasznosítás-fejlesztés alapjául szolgáló épített értékként is kezelve az együttest.
A hajdani Rudolf laktanya teljes együttese azt példázza, hogy bár a legnagyobb veszélyt az értékes történeti épületek és együttesek esetében általában a funkciónélküliség jelenti, de legalább olyan súlyos károkat okozhat a szakszerűtlenül, átgondolatlanul megválasztott új funkció.
Citrom-díj
PÉCS,
PÉCS,TETTYE-TÉRI ROMOK nem kellőképp körültekintő megerősítéséért, a történeti
városképben játszott kedvezőtlen megjelenéséért
Pécs városának északi részén a Mecsek lábánál található Tettye, a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amely ma már településrészként kapcsolódik Pécshez.
A Tettyén találhatók Szathmáry György püspök 1502-1521 között épített reneszánsz nyári palotájának romjai, amelyet a török megszállás alatt derviskolostornak használták. A villa már a török iűzése során is megsérülhetett, de a közelben álló lőpormalom felrobbanása még nagyobb pusztítást végzett benne, míg 1897-ben a veszélyesnek ítélt részeket dinamittal szétrobbantották. Így alakult ki a ma ismert romépület.
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program részeként a Közterek és parkok újjászületése projekt részeként Pécs-Tettye városrész jelentős része megújulhatott, megszépülhetett.
2010 áprilisában a romépület bástya része megmozdult, elvált az épület főrészétől. A tűzoltók ideiglenesen stabilizálták a falat. Az épületrész megdőléséhez hozzájárulhatott, hogy a lejtős hegyoldali területen a romok alatt húzódó park építésékor kitermelték a földet. A rom felújítása 2012 januárjában készült el. A palotaromhoz kilátó is épült. A csaknem ötszáz éves falak leomlását megakadályozták ugyan, de a falak statikájának további romlása tapasztalható. A beavatkozások több része megkérdőjelezhető:
- értelmezhetetlenek a romfalakban a fehér csíkok, zavaró a falfelületek sikerületlen fúgázása - a falak további szétnyílására megmaradt az esély
- a lépcsős kilátó belezavar a hajdani teret és tömeget jelölő megmaradt rom formájába
- a korten acél alkalmazása önmagában romemlékek esetében sem ítélhető el, de ebben az esetben következetlenül történt és funkcionális szempontból sem kedvező.
forrás: sajtóközlemény
