Az idézőjelen belül - Szállodaterv a Nagymező utcába
Csillogó mázaskerámiával burkolt felépítmény kerülhet a budapesti Nagymező utca és Ó utca sarkán álló 19. századi épületre. A környék városképét jelentősen megváltoztató új elem annak a szállodatervnek a része, melyet a régi homlokzat mögött és a hozzá csatlakozó, lebontandó Ó utcai ház helyén alakítanának ki.
Csillogó mázaskerámiával burkolt felépítmény kerülhet a budapesti Nagymező utca és Ó utca sarkán álló 19. századi épületre. A környék városképét jelentősen megváltoztató új elem annak a szállodatervnek a része, melyet a régi homlokzat mögött (az eredeti szerkezet eltávolításával) és a hozzá csatlakozó, lebontandó Ó utcai ház helyén alakítanának ki. A Szász László, Hajnády Erzsébet, Pál Anna, Mórocz Balázs és Vannay Miklós által készített terv egy korábbi verzióját az Építészfórum még 2008-ban közölte.
A szálloda lényegében két épületből állna, közöttük az Ó utcából nyíló, s a Nagymező utcával párhuzamosan húzódó passzázs létesülne. A szomszédos telekre olyan tervek készültek, melyek biztosítják a passzázs folytatódását egészen a Zichy Jenő utcáig.
A szálloda bejárata a passzázsból nyílna: a lobbi az Ó utcai épület földszintjén helyezkedik el. A kisebbik, Nagymező utcai szárnyba hídszerű összekötőépületen át lehet eljutni, de a földszinten lévő étterembe és a gazdasági helyiségekbe a passzázsból, illetve a Nagymező utcából közvetlenül is be lehet lépni.
Szász László a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2009. december 17-i vitáján elmondta, hogy a 19. századi ház rendkívül rossz állapotú, a helyreállításnak nem látja értelmét sem az építésziroda, sem a beruházó. Ugyanakkor városképi jelentősége mégis indokolja a homlokzatok megtartását. Az Ó utcai front földszintjét a ház alatti parkolószinteket szolgáló autóliftek nyílásai dominálják: ezek műszaki-ipari jellegét a falak lépcsőzetes mozgatásával enyhítették. A felsőbb szintek szürkés műgyanta bevonatú homlokzatán a régi szint- és nyílásosztást követő négyzetrácsos, paneles struktúra jelenik megtapétaajtószerű ablakokkal.
A Nagymező utcai homlokzatok felújítása során nem törekednek műemléki felújításra – egységesen szürkére festenék, a tagozatok színbeli kiemelése nélkül. A tetőszerű felépítmény szintén négyzetrácsos tagolást kapna, de a mintázat egyöntetű lenne, hiányoznának belőle a látványt az Ó utcai homlokzathoz hasonlóan ritmizáló elemek. A négyzetes felületeket pepitamintaként váltakozva üveg és mázas kerámia alkotná.
A jelenlegi tervet korábban is elbírálta már a tervtanács, az akkor megfogalmazott kifogásokat a tervezők jórészt megfogadták, s módosították, továbbfejlesztették munkájukat. Ennek hangot adott Sugár Péter is opponenciájában, aki méltatta a terv helyes beépítési konfigurációját, a városszövethez való érzékeny viszonyát, szilárd belső logikáját, formai következetességét és a 19. századi homlokzat megtartásának jelentőségét. „Meggyőződésem, hogy jelenlegi állapotában egy nagyon jó tervről beszélhetünk, és csak drukkolni tudok annak, hogy a megvalósítás színvonala is megüsse ezt a mértéket. Így megvan az esélye annak, hogy itt a Terézvárosban egy friss szemléletű, színvonalas építészeti alkotás szülessen, ami jó példája, akár mintája lehet az elkövetkező további rehabilitációs munkáknak. (…) az új épületegyüttes homlokzati megjelenése példásan egyensúlyoz régi és új között.” – írja Sugár Péter.
A tervtanács tagjai, noha nem voltak maradéktalanul pozitív véleményen, a tervet lényegi elemeiben nem vitatták. Zoboki Gábor szerint a szobarendszer „kicsit spártai”, Skardelli nem szereti a lényegüktől megfosztott házdarabok új épületekbe való befoglalását, Ferkai András a régi homlokzat fölötti tetőszerű felépítményt továbbvezetné az új szárnyra is, mert jelenleg a két egység esztétikailag túlzottan elválik egymástól. Koris János szerint ugyanebből a célból az új szárny homlokzati struktúráját kellene a felépítményre átvezetni. Gunther Zsolt főbb elemeiben egyetért a tervvel, de kiemeli a közterek fontosságát, melyet szellemesebben, bátrabban kell megoldani, mint ahogy a szobák alakításában is lehetne nagyobb szabadsággal tervezni. Baliga Kornél és Fegyverneky Sándor teljes mértékben támogatja Szászék munkáját. Okrutay Miklós rámutatott a régi homlokzatokkal kapcsolatos gondolati-formai zavarra: szerinte tévedés a 19. századi architektúrát úgy kezelni, mintha annak nem volna valódi jelentősége (világörökségi-műemléki környezet): ha egy értékes együttes értékes elemének fogják fel az építészek, akkor műemléki helyreállításra van szükség, s ebben az értelemben az első emeleti erkélyt sem lehet megszűntetni. Arnóth Ádám is hasonló véleményt fogalmazott meg – az új házba foglalt régi elemek szokásos ellentmondásával, az idézőjel problémájával állunk szemben. Úgy látja, hogy az „idézőjelen belül” minden részletnek hitelesnek kell lennie, azaz csak a teljes helyreállítást lehet támogatni.
Mindemellett a tervtanács többsége az engedélyezési tervet támogatta.
Haba Péter
Project: 130 szobás szálloda
helyszín: Budapest VI. Nagymező - Ó utca sarok
tervezők: Szász László, Hajnády Erzsébet, Pál Anna, Mórocz Balázs, Vannay Miklós
