Bálint Imre ismét elnök – rendkívüli tisztújítást tartott a BÉK
Nem volt meglepetés a BÉK rendkívüli tisztújításán, a közgyűlés közel 200 fős részvétellel lezajlott és Bálint Imrét választotta ismét elnökévé. Bardóczi Sándor beszámolója.
A Budapesti Építész Kamara április 19-én egyetlen napirendi ponttal tartotta meg rendkívüli tisztújító közgyűlését, amelyet Mónus János elnök egészségügyi okokból történt váratlan lemondása indokolt. A Miklós Balázs, Nagy Iván, Schwarczuk Ágnes Sugár Péter és Vikár András DLA alkotta jelölőbizottság végül egyetlen jelöltet, a korábban leköszönt Bálint Imrét jelölte a megüresedett elnöki posztra. A jelölő bizottság elnöke a helyszíni jelentésében elmondta, külső jelölés nem érkezett a JB közleményében megjelölt határidőig, ezért általuk több alkalmasnak tartott jelölttel vették fel a kapcsolatot. Közülük pedig csak Bálint Imre vállalta a jelölést.
A közel kétszáz megjelent BÉK tag előtt Bálint Imre elnökjelölti programjában a hangsúlyokat a szakma jobb láthatóságára, megnyilatkozásainak erősítésére helyezte, különös tekintettel a budapesti Duna szakaszok, a most futó vagy előkészítés alatti kiemelt beruházások (Várlejtő, Ybl bazár, Múzeumi Negyed, Rubik múzeum, Stadion „negyed”) ügyében. Hangsúlyozta, a Budapesti Építész Kamara nem a projektek megakasztásában, gátlásában, hanem szakmai megalapozásában érdekelt, ezért szándékában áll felvenni a korábban már kialakított csatornákon keresztül a kapcsolatokat a projektek kormányzati felelőseivel. Bálint szólt még a megváltozott tervtanácsi rendszerrel kapcsolatos tisztán látás fontosságáról, amellyel kapcsolatban Sersliné Kócsi Margittal tervez egyeztetéseket, valamint a főváros szakmai vezetésével történő szinte napi szintű kapcsolat kialakításáról, ahol Finta Sándor főépítésszel kíván tárgyalóasztalhoz ülni.
Több kérdés és megjegyzés is érkezett a jelölthöz. Eltér István szorgalmazta, hogy a Mónus János által kezdeményezett rendszeres küldötti összejövetelek ne kerüljenek le a BÉK napirendjéről, illetve firtatta azt a kérdést, hogy mi az álláspontja az elnökjelöltnek a pletykák szerint a kormányzat által tervezett építész szerzői jog eltörlésével kapcsolatban. Egy hozzászóló az Építésügyi Minisztérium helyreállítását szorgalmazta (nem új keletű ez a felvetés, bár kérdéses, ebben egy BÉK elnöknek mekkora mozgástere van), míg Csapó Balázs a jelöltállítási feltételek BÉK-en belüli „antidemokratikus irányát” kifogásolta, amely méltatlan helyzetbe hozva a jelöltet is, a „régi időket idéző” egyváltozós szavazássá degradálta a jelenlegi rendkívüli taggyűlést is.
Bálint Imre válaszaiban jelezte, hogy a küldötti értekezleteket fontos kérdésekben a jövőben is össze fogják hívni, a szerzői jogokkal kapcsolatban pedig a kis mozgástérre hivatkozott, hiszen a jogszabály tervezése nem a szakma bevonásával indult meg. Mindenesetre jelezte, hogy ha megkeresik az elnökséget, akkor elmondják a véleményüket, ha pedig „súlyossá válik a helyzet”, akkor ezt megteszik megkeresés nélkül is. Jelezte azt is, hogy tájékozódott kormányzati körökben az építés ügyének a jelenlegi szintről való „nem miniszteriális, de összefogottabb” kezelésének lehetőségéről is. Azt a választ kapta, hogy „felülvizsgálják a kérdést”. Csapó Balázst a jelölt arra kérte, hogy ha van bármilyen gondolata a jelölési és választási rendszer reformjára, azt ossza meg az elnökséggel.
A titkos szavazáson a budapesti kamara tagjai 199 érvényes szavattal Bálint Imrét 183 igen és 16 nem szavazattal ismét elnökükké választották. Bálint Imre meghatódottságának adott hangot köszönő beszédében, és a munka mihamarabbi megkezdését ígérte a kamara tagjainak.
Bardóczi Sándor
