Szerkesztő: Nagy Mercedes
kemény kötés, 320 oldal
Kiadja az Ab Ovo, Budapest, 2005
Ár: 2750 Ft
"Az építészet nem csak abból áll, amit látunk. Az építészeti teret nem csak az formálja, amit látunk, hanem az is, amit hallunk, kitapintunk, szagolunk, bejárunk, bőrünkkel felfogunk, s amelyet a szél, a permetező víz, a meleget adó tűz, a fojtogató füst, a környezetünk okozta fajdalom, és annak nyomása okozhat. A láthatatlan mellett ugyanolyan mértékben számba kell vennünk az illuzórikus, az elképzelt s a virtuális tereket is.
Elménk a bennünket körülvevő építészeti térről kialakított percepciónkat a legkülönbözőbb ingerek, a sokféle csatornán keresztül befutó benyomások alapján képezi. E hatások, még a legösszetettebbek sem önmagukban jelentkeznek, hanem előhívják megelőző élményeinket, a tapasztaltakat s a tanultakat egyaránt. Sőt, ezeken túlmenően, a kialakult képzet magában foglalja vágyainkat, sejtéseinket és szüntelenül változó magatartásunk következményeit is. Kalandozó agyunk széles gyűjtögető munkát folytat, hogy a legváratlanabb és a legsajátosabb képzelettel hozakodjon elő. A kiváltó ingerek együttesen olyan összbenyomást alkotnak, mint amilyenre azok külön-külön nem volnának képesek. Szinergia jön létre. Ettől gazdagok építészeti élményeink. Az építészet egyes ösztönző jelenségei más típusú érzetet is serkenthetnek. Bár egyik érzékszervünk helyébe sem léphet egy másik, mégis látás helyett a tapintás, vagy a hallás - igaz, másfajta módon - térképzetet teremthet a vakok számára is.
E könyv a tervezett trilógia második kötete. Az első, A Történelem mint tervező, a mára eltűnt építészeti múltról szólt, amelyik hatásában ma is jelen van, s amelyik még lebontása előtt maradandóan befolyásolta tovább élő környezetét. A harmadik kötet az előre nem látható építészetről fog szólni. A kettejük közé beékelődött jelen könyv az építészet láthatatlan karakteréről tudósít.
A szerző építészmérnök, aki írásában saját tapasztalataiból indult ki, miközben megértette, hogy az effajta véleményében mások is osztoznak, s ezeknek a gondolatoknak az általánosítása, szélesebb körben való terjesztése hasznos lehet szakmabeliek és a laikusok számára egyaránt. Ily módon szeretett volna tudósítani az eddig inkább csak ösztönösen megérzett jelenségekről."