Bazaltbor - Laposa Pincészet

A badacsonytomaji táj bazaltoszlopai, bazaltorgonái, rusztikus nyeregtetős présházak fehér homlokzatai, indák képzelt lenyomatai formálódnak építészetté Kis Péter és Molnár Bea legfrissebb alkotásán. A Laposa pincészet új épülete a terroir szépségét hirdeti.

A tanúhegyek
A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből. 
Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.

A Badacsony
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.

A borvidék klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok a borvidék szőlőültetvényeit nem sújtják. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A Balaton nagy víztükre igen kedvező, kiegyenlítő hatással van a klímára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Nincsenek forró nyarak, de túlságosan zord telek sem.

A bazalt
A földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A hegyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállnak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. A visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.

A szőlő
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. 
A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. 
A XVIII - XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett. 
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.

A bor
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. 
A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.

A présházak
A hegyoldalban lévő ódon pincék, présházak már a XIX. századtól kedvelt célpontjai voltak a kirándulóknak. Archetipikus, a szőlőtáblákból „kivilágító" főhomlokzatuk jellegzetes karaktert ad a szőlőhegyeknek.

Építészet
A telek Badacsonytomaj egyik legszebb pontján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik. A badacsonyi tanúhegyek jellegzetes alakja uralkodik itt, a bazaltvulkanizmusra jellemző bazaltoszlopokkal és orgonákkal. A Borászat által készített bor is innen kapta nevét: „Bazaltbor"

A Balaton-felvidék és ezen belül Badacsonytomaj város szőlő- és borkultúrája is kiemelkedő nemzeti örökség, egyben a badacsonyi borvidék központja is.
Több telek összevonásával egy olyan hosszan elnyúló terület áll rendelkezésére, amely a badacsonyi hegy oldalától indulva egészen a lábáig húzódik. Ezt a jellegzetességet akarjuk az épületek telepítésében kihasználni: az adminisztrációs és tároló-érlelő épületet a felső telkek legmagasabb pontjára helyeztük el (a meglévő pincék kiegészítéseképpen), a feldolgozó üzemet pedig az alsó telkek szinte sík részére.
Különösen fontos szempont, hogy a domboldal rekultiválásával a természet számára is magas színvonalú, élvezhető, egymással organikus egységben működő területet hozzuk létre, amelyet bejárhatunk egy borút-on.

Másrészről fontos az a tulajdonság, hogy míg a létrejött hosszan elnyúló telek felső része inkább a természeti tájhoz tartozik, addig az alsó telek már a város részét képezi. Az épületek tervezésekor tehát ezt a szövedéket igyekeztünk értelmezni.
A felső telken tervezett adminisztrációs és tároló-érlelő épület így inkább a hegyhez tartozik, itt termelőmunka és adminisztráció zajlik. Az alsó telken kialakítandó üzem már inkább a város részét képezi, környékén találunk pár régi présházat, egyszerű geometriájú nyeregtetős épületet. Épületünk, az üzemi rész is egy hasonló archetipikus formát vesz fel.

Mint a „Bazaltbor" elnevezés is mutatja, a borászat is fontosnak tartja az erre a tájegységre jellemző természeti kincsek, a bazaltoszlopok és -orgonák közelségét hangsúlyozni, boraiban a terroir-jelleget kiemelni. Terveink szerint is ez az egyik olyan koncepcionális elv, amely az épületek formálását is meghatározná, ezzel teremtve kapcsolatot a felső és az alsó épületek között. A hely másik jellemzője, a kúszó, tekeredő szőlőindák pedig finoman értelmezett motívumként jelennek meg az épületek homlokzatain, illetve környezetükben.

Funkció
Az épületben a borkészítés racionális vonalát tematizáltuk. A szerkezet és a terek így a termelési folyamat sorrendjében követik egymást mind vertikális, mind horizontális értelemben. A feldolgozóépület egy iparibb jellegű technológiai szárnyból és a vele szerves kapcsolatban álló érlelő-tároló funkciójú pinceszárnyból áll. A két rész ugyanakkor alaprajzilag különválik, valóban egy épület két szárnyát alkotják. A pincesort teljesen föld alatt helyeztük el, csak a bejárata emelkedik a terepszint fölé. A technológiai szárny három szintje közül csak egy emelkedik ki, kettő föld alatti kialakítással készül. A két szárnyat a föld alatt kötjük össze

Az épület belső szervezése teljes egészében a borász és a terroir-bor kívánalmainak megfelelően gravitációs rendszerben épül fel. A szőlőfeldolgozás a nulladik szinten történik meg az épület közepén, terepszintű csatlakozással. Itt a födémbe illesztve találhatóak meg a fogadótartályok és kádak. Egy szinttel alattuk helyezkedik el a mobil prés, majd még egy szinttel lentebb az acéltartályos erjesztők és a hordós erjesztők is. Ebben a központi részben – mely két szint magas, de a felette lévő feldolgozó térrel is közvetlen kapcsolata van – helyezkedik el a függőleges közlekedési mag is, lépcsővel, teherlifttel. A gravitációnak megfelelően az alsó szinten található a vörösboros hordós érlelő, illetve a pinceszárnyban a fehérborok hordós érlelője. A nulladik szinten történik meg a palackozás, onnan a teherliften keresztül kerülnek vissza palackos érlelésre a borok. Ilyen helyiségből négyet is kialakítottunk különböző méretekkel és klímával, mivel a palackozóhelyiségből jellemzően nem piackész termékek kerülnek ki.

A nulladik szinten helyeztük még el a szociális blokkot és a labort, valamint a gépészeti tereket. A kültéri egységeket, hűtőaggregátort a központi maghoz közel, de kültérben helyeztük el, a nyugati fal mentén, a belső szinttel azonos magasságban, de a terephez képest süllyesztve. A többi szinten már kizárólag borkészítés folyik. Fenn két külön bejáratot hoztunk létre a szőlőfogadás és a készáru kiszállítás részére, mögöttük elválasztottuk a feldolgozó és a címkéző-tároló teret.

A belső tereket a bennük megvalósuló funkcióhoz igazítva alakítottuk ki, de mindenütt az egyszerűség és racionalitás elve mentén. A technológiai, rozsdamentes acél berendezésekkel ellátott helyiségek visszafogott látszóbeton szerkezetekkel készülnek. A padlókat öntött, csúszásmentes epoxy burkolattal látjuk el, mely könnyen tisztítható, de egyben az üzemi és használati vízzel, a vegyi anyagokkal (savak, lúgok és oldószerek) szemben is ellenálló. A lejtetett felületről a folyadékot résösszefolyókban vezetjük el. A pinceszárnyban téglaburkolatú boltozat készül, mely megidézi a hagyományos pincehangulatot és klímát, de közben korszerű formát ölt. A pincesor végén található palackos érlelő nagyobb légterében a technológiai szárny tárolóitól eltérő klímában is érlelhető palackos bor.

Kis Péter, Molnár Bea

A Bevezetésben szereplő leírások az alábbi intézmények anyagainak felhasználásával készültek: Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Független Ökológiai Központ Alapítvány, Hévíz-Infó, Zrinyi Miklós Gimnázium – Zalaegerszeg

építészet:
Kis Péter Építészműterme Kft.
vezető tervezők: Kis Péter, Molnár Bea
építész munkatársak: Bun Zoltán, Erdélyi Róbert, Hőna Orsolya, Romvári Péter, Varga Anikó

szakági tervezők:
tartószerkezet: Markovits Péter vezető tervező - MTM Tanácsadó Mérnökiroda Kft.
épületgépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás vezető tervezők - Oltvai Gépész Stúdió Kft.
épületvillamosság: Sax Dezső vezető tervező - Hochplan Kft.
bortechnológus: Kovács András, Lovassy György - Hagyo Kft.
tájépítészet: Bogner Zsuzsa - Bogner Stúdió
közműtervezés: Kádár László vezető tervező - Kádár Komplex Kft.
felvonó terv: Balázs Róbert, Tóth Miklós - HMB  Kft.
tűzvédelem: Báder György
környezetvédelem: Weiner László
zajvédelem: Kiss-Leizer Géz
úttervezés: Kiss Balázs

megrendelő:
Bazaltbor-Badacsony Kft.
Laposa Pincészet
Badacsonytomaj, Római út 199.

tervezés: 2008
kivitelezés: 2009 május - 2010 május
fővállalkozó: Market Építő Zrt.
lebonyolító: Spányi és Jakab Kft.