A tervezési koncepció legfőbb szempontja egy természetközeli esztétikus kilátó, egy olyan közösségi turistapont a Zengő csúcsán, ahol a látogatók élvezhetik a csodálatos látványt, sőt, ami menedéket, megpihenésre alkalmas helyet biztosít számukra. Ez a gyönyörű helyszín megérdemel egy olyan turisztikai pontot, mely méltó a környezetéhez és szolid naturális anyaghasználatával és formavilágával beleillik a természet struktúrájába.
A környezetétől idegen jelenlegi betontorony szerepét egy organikus faszerkezetű épület venné át, mely elődjénél hálásabban töltené be a funkcióját s építészetileg szebb látványt és élményt adhat. A terület védelme érdekében és a természetes környezet sajátossága miatt az épület formavilága a fák absztrakt rajzolataként alakul s tetejére az épület törzsében felvezető spirál lépcsőn vezet az út.
A hegycsúcsra vezető 3 ösvény metszéspontjában található a kilátó. Az ide látogatók egy kis fogadótérre érkeznek, ahol égbetörően magaslik az organikus fa épület. Egyfajta kaput képez az ösvényeknek és dinamikus tömege koronaként magaslik a hegycsúcson. Ahogy felérünk a meredek dűlőn a kilátóhoz, egy kinyúló részen szintmagasságban kisétálhatunk a fák között és megcsodálhatjuk a Pécs felé nyíló panorámát. A kilátó tetejére az egyik tömb törzsében csigalépcsőn jutunk fel, majd a tetőn dinamikus ösvényen sétálva nézelődhetünk. Az épület 3 egysége a közeli települések felé tekint - Pécsvárad, Hosszúhetény és Püspökszentlászló. A lombkorona szinten egy menedékhely alvási lehetőséget biztosít a látogatóknak.
Az idő megjelenik a kilátón. Legbenapozottabb részén egy olyan analemmatikus napóra van: ha az időre kiváncsi ember rááll a dátumvonal megfelelő pontjára, saját árnyéka mutatja meg neki az adott napszakot. A kilátó alaprajzi elrendezése szimbolikus tartalommal rendelkezik. Felülnézeti képe az épületnek a csak itt élő és őshonos bánáti bazsarózsa sziluettje.
Nyerges Viktória
PTE, Építőművész szak