Befejeződött az ozorai várkastély felújítása

A csaknem két évtizedes rekonstrukció révén az épület visszanyerte eredeti szépségét.

Befejeződött a Dunántúl egyik legnagyobb épen maradt vára, az ozorai várkastély felújítása a közelmúltban; a csaknem két évtizedes rekonstrukció révén az épület visszanyerte eredeti szépségét. Szack Ferenc, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Tolna megyei kirendeltségének műszaki főelőadója az MTI-nek elmondta: az 1981-ben indított munkálatok során megerősítették a belső vár tetőszerkezetét, helyreállították a homlokzatokat, az idén pedig felújították a torony tetőterét, és korszerűsítették a fűtést. A kivitelezés fő szempontja az volt, hogy a várkastély gótikus és barokk jegyei ne sérüljenek, az adott korra jellemző boltívek, loggiák, oszlopok a jövőben is láthatóak legyenek.

A várkastélyban a közönség már megtekintheti a rekonstruált kapualjakat, a középkori árkád pilléreit, a kutat. A lovagterem, a kártyaszoba és a helyreállított erkélykápolna megtekintésével pedig bepillantást nyerhet a korabeli nemesi, főúri családok életébe is – mondta el. Szack Ferenc beszámolt arról is, hogy a KVI 1995 óta 200 millió forintot költött a várépület rekonstrukciójára, és a Széchenyi-tervnek köszönhetően az idén további 180 milliót fordíthatott e célra.

Felidézte: a mintegy 900 négyzetméter alapterületű Tolna megyei erődítményt 1416-tól kezdődően építtette Ozorai Pipo, Zsigmond király Firenzéből származó hadvezére. Az itáliai mesteremberek és művészek által alkotott négyzetes alaprajzú, kétemeletes, nyeregtetős gótikus stílusú várat a főúr özvegye a Héderváry családra hagyta, tőlük száz évvel később Török Bálint hódította el. A várkastély 1545-ben elesett a török elleni harcokban, és Buda felszabadítását követően sokáig romokban állt. A falakat az 1730-as években az Esterházyak építtették újjá. Az épületet a XIX. századtól használták megyei börtönnek és magtárnak is.

Szack Ferenc szólt arról is, hogy a felújítás igazából a külső fal és az ahhoz tartozó négy bástya rekonstrukciójával lenne teljes, de ahhoz további régészeti kutatások és mintegy 200 millió forint többletforrás szükséges. A várban jelenleg Illyés Gyula emlékkiállítás működik, de a létesítmények lehetővé teszik más tárlatok, konferenciák, esetleg lovagi tornák megrendezését is, ezért napirenden van az állami tulajdonú és a KVI kezelésében lévő kastély hasznosítása – fűzte hozzá.

Az MTI információ szerint a KVI azt szeretné, ha a műemlék vagyonkezelője a jövőben a Tolna Megyei Önkormányzat lenne. Az önkormányzat részéről a döntést nehezítheti, hogy a kastély működtetésének költsége becslések szerint mintegy 30 millió forint évente, mely a megyének súlyos anyagi terhet jelenthet. (MTI)

Fotó: Gink Károly (Magyar várak, 1993.)