Békesség – Tanoda Diósgyőrben – Szakál Emese diplomamunkája
A Symphonia Alapfokú Művészeti Iskola (SamiSuli) egy hátrányos helyzetű gyerekek számára létrehozott művészeti program, amely a közösségi tanulásra és a zeneoktatásra fókuszál. Szakál Emese diplomamunkájában egy olyan önálló tanodát tervezett az iskola számára, mely lehetőséget biztosít a gyerekeknek a délutáni utáni szabadidő közös eltöltésére, házi feladatok elkészítésére és tematikus foglalkozásokon való részvételre.
A Symphonia Alapfokú Művészeti Iskola, más néven Samisuli 2015 óta működik a diósgyőri Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola falai között. A program egy venezuelai példa, az El Sistema filozófia hazai változata, valamint a tanárok követik a CATS modellt, miszerint egy személyben mutatnak jó példát a gyerekeknek az élet minden területén. A részvevő diákok több, mint 80%-a hátrányos helyzetű, de a SamiSuli által lehetőségük nyílik közösségben tanulni és zenélni. Cél, hogy a gyerekek minél több közösségi programban vegyenek részt, ezzel kitöltve a szabadidejüket, így elkerülve a züllés, bűnözés kialakulásnak veszélyét. Jelenleg a művészeti iskola az általános iskola épületén belül működik, ahol az évi 200 tanuló nehezen fér el, hiszen mindössze 7, kisebb tantermet használhatnak. Szükségük lenne két saját épületre, egy zeneiskolára, ami alkalmas zenekari próbákra és kisebb koncertekre és egy tanodára, ahol fejleszthetik, segíthetik a gyerekek tanulását. Diplomamunkám a tanoda megtervezésével foglalkozik, a zeneiskolát koncepcionális szinten érintettem. A diplomaterv egy közösség aktuális problémáira reagál, a tervezést hosszas kutatási folyamat és helyszínbejárás előzte meg.
A tanoda célja egy olyan közeg biztosítása, ahol a gyerekek az iskolai tanórák és zeneórák után is tudnak közösen házi feladatot írni, főzni, filmdélutánon részt venni, illetve a különböző fejlesztő és tematikus foglalkoztatások is biztosítottak számukra. A SamiSuli munkatársai nem szeretnék a hagyományos oktatási formát követni, játékosan szeretnének tanítani. Számukra a legfontosabb az olyan helyiségek biztosítása, ahol közösségi foglalkozásokat és nagyobb, közösségi programokat is tudnak szervezni. Egy olyan hely, ahova bármikor, bárkinek be lehet térni, ahol együtt tudnak lenni a növendékek és személyesen valósulna meg a segítségnyújtás, kapcsolatépítés.
A tervezés szempontjából lényeges helyszín a Lyukóvölgy, ahonnan a tanodába járó gyerekek 80-90%-a származik, a területen nincs vezetékes víz, fűtés, áram, közvilágítás. Sokszor három generáció él egy fedél alatt régi, romos nyaralók, szerszámtárolók épületeiben. Fontos, hogy a tanoda a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola és a zeneiskola közelében legyen, hiszen problémát jelentene a gyerekek közlekedése, szállítása az intézmények között. Az iskolaudvar területén belül jelöltek ki egy tervezési sávot a tanodának (és zeneiskolának), ahol az új épületek külön helyrajzi számon lennének nyilvántartva.
A vasgyári-kolónia területét, ezen belül az általános iskola környéket is tengelyesség jellemzi. A főtengely az iskolaudvart is meghatározza, a gyerekek leggyakrabban ezt a sávot használják közlekedésre. A Z alakú tömegek „Jenga-szerűen" kapcsolódnak egymáshoz és az egymásbatolhatóság látszatát keltik, így a két forma között vizuális kapcsolat alakul ki. Az épületek igazodnak a tervezési helyszínen elhelyezkedő fákhoz és az iskola területének főtengelyéhez, kapuként nyitják meg az udvart. A helyszínlátogatás során és a tanárok véleménye alapján kiderült, hogy az udvar elavult, hiányoznak a közlekedősávok, padok, játékok, ezért az épület megtervezésén felül az udvar rehabilitációjával is foglalkoztam.
A SamiSuli külön kérése volt, hogy közösségi terek és kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas termek is legyenek a tanodában, ezeket tömegben is elkülönítettem. Az egyszintes traktus a zsibongó rész, ahol nagylétszámos foglalkozásokat lehet tartani, ez közvetlen udvari kapcsolattal is rendelkezik. A kétszintes traktus alsó emelete tartalmazza a kiszolgáló funkciókat, míg az emelet elszigeteltebb, a csendesebb, tanulós foglalkozásoknak biztosít teret. A két épületrész között halad végig az alsó és felső szinten is azonos pozícióban lévő közlekedősáv. A tető megemelésével kapcsolat alakult ki az alacsonyabb és magasabb épületrész között, ezzel a belső tér jelentősen gazdagabbá vált és bevilágítási szempontból is kedvezőbb lett. Mindenképp szeretném megemlíteni a teakonyhát, mivel a tanárok szerették volna, hogy a gyerekeknek lehetősége legyen közös főzésekben részt venni. A tanárok a zuhanyzók fontosságát is kiemelték, hiszen a gyerekeknek otthon sok esetben nem adottak a megfelelő higiénés körülmények.
A tervezés során különös figyelmet fordítottam a belsőépítészetre és az egyedi bútorokra. Az aula bútorai akár egy nagy asztallá is alakíthatóak, a nagytermi puffok modulméretűek és felpakolhatóak a terem falánál elhelyezett beépített szekrényekbe, így a tér könnyen és gyorsan légiessé tehető. Az olvasókuckó berendezése játékos, a gyerekek puffokon és babzsákokon tudnak olvasni. A kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas terek a mozgatható válaszfalaknak köszönhetően az iskola kérésére, összenyithatóak. A folyosók mentén, mindkét szinten egyedi, beépített bútorokat terveztem, beülős boxokkal, amelyek a nagyfelületű ablakokkal szemben helyezkednek el.
A homlokzatformálásnál és anyagválasztásnál fontosnak tartottam, hogy igazodjak a vasgyári kolónia téglaarchitektúrájához, különböző színben és fektetésben alkalmaztam a klinkerburkolatot, ezzel megadva a lehetőséget a megmaradt és bontott anyagok felhasználására. Emellett ezzel a megoldással szerettem volna a beltéri funkciókat a homlokzatra is kivetíteni. Az udvari pergola faszerkezetű, növényekkel felfuttatott, célja nem kizárólagosan az esővédelem, annál inkább egy lugas jelleg kialakítása, a nyugati oldal árnyékolása a melegebb órákban.
Szakál Emese
