Beköltözött a középkori műkovács az Iparművészeti Múzeumba

Leírás:

Jungfer Gyula a 18. század végétől működő műlakatos dinasztia legismertebb és legelismertebb tagja. Meghatározó szerepe volt a historizmus és a szecesszió időszakában a hazai kovácsoltvas-művesség művészi rangra emelésében. Egyik legfoglalkoztatottabb tagja, majd elnöke lett a Lakatos Ipartestületnek. Mesterségét apja műhelyében tanulta, majd európai tanulmányai után hazatért. Üzemét mindössze egy tanonccal nyitotta meg, majd néhány éven belül már huszadmagával dolgozott. 1872-ben nyitotta meg Berzsenyi utcai üzemét, ezt nem sokára, a rengeteg megrendelésnek köszönhetően, bővítenie kellett, tíz év elteltével már 150 ember dolgozott vele- tudtuk meg Pandur Ildikó művészettörténésztől, aki Jungfer kutatója.

A rohamosan épülő, bővülő fővárosban megnövekedett az igény az épületlakatos termékek iránt. Jungfer nem alkalmazta az öntéses technikát, művészi munkáival keltette fel az érdeklődést a kortárs építészekben. Olyan építészekkel dolgozott együtt, mint Steindl Imre, az Országház és a Szent Erzsébet templom, Linzbauer István, a Vigadó, Láng Adolf, a régi Műcsarnok, Freund Vilmos, a Wahrmann-palota vagy Quittner Zsigmond, a Gresham-palota tervezői.

---

Maga a középkori műkovács szobra, melyet a Központi Vagyoni Igazgatóság az Iparművészeti Múzeumnak adott át, az 1885-ös országos kiállításra készült, Fessler Leó megbízására. A domborított rézlemezekből összeszegecselt, közel két méter magas alak, felemelt kezében kovácsoltvas díszítményt tart, emlékeztetve mesterségére. A kalandos utat bejárt szobor (a kiállítást követően a Jungfer üzem cégéreként szerepelt, majd a második világháborúban megsérült, a háborút követően államosítva, a Fémmunkás Vállalat gyárába került), múzeumba kerülését, Charles Hübner, Jungfer Gyula leszármazottja kezdeményezte. Hübner szerint, a Jungfer életmű lényege, hogy a díszműkovács mindig a legminőségibb munkára törekedett, ugyanakkor figyelembe vette a piaci elvárásokat is. Ezen kívül komoly nemzetközi kapcsolatokat alakított ki, és nem feledkezett meg az utánpótlásról sem: iskolát alapított.

A számtalan díjjal és elismeréssel, köztük az 1900-as Párizsi Világkiállítás nagydíjával, a Grand Prix-szel is kitüntetett Jungfer tárlatát, december 31-ig láthatjuk az Iparművészeti Múzeumban. Takács Imre főigazgató elmondta, hogy a közeljövőben egy életmű kiállítást is terveznek, a múzeum kovácsoltvas díszítményeit is megalkotó Jungfer Gyula műveiből.

Biczó Gabriella

---

Elismerései
1878 - Párizsi Világkiállítás ezüstérme. Kovácsoltvasból készült természethű növényei nyomán valóságos vasrózsa-kultusz támadt a műlakatosok körében.
1885 – Az országos kiállításon két kategóriában is első helyezett. Ezúttal is nagy sikert aratott egy darabból kovácsolt vasrózsáival.
1885 -  a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.
1886 -  megkapta a császári és királyi udvar műlakatosa címet.
1896 - Millenniumi Kiállítás legmagasabb díja: állami aranyérem.  
Érdemeit a király a III. o. vaskoronarenddel ismerte el, és nem sokkal később a kereskedelmi tanácsosi címet adományozta neki.
1888 - Brüsszeli Világkiállítás első díja. Ez alkalommal 180-féle kisebb műipari tárgyat (gyertyatartókat, asztali és függőlámpákat, tálcákat, hamutartókat, ládavasalások, tükörkereteket ) mutatott be (mintegy 30 000 frank értékben). Köztük volt a díjat kiérdemlő kiérdemlő neoreneszánsz stílusú, kovácsolt falióra, melyet domborított nőalak tartott. Jungfer Gyula az elismeréssel járó összeget a brüsszeli szegényeknek ajánlotta fel, ezért megkapta a belga Lipótrend lovagkeresztjét.
1900 - Párizsi Világkiállítás nagydíja (Grand Prix). Ugyanekkor a francia köztársaság elnöke a becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki.
1904 - St. Louis-i Világkiállítás nagydíja.

 

Ismertebb művei

Építészeti vasalatok:
A régi Műcsarnok lépcsőelzáró rácsa
Wahrmann-palota műlakatos szerkezetei
Bakáts téri plébániatemplom kapuja és vasszerkezetei
Keleti pályaudvar vasrácsos kapuja és egyéb kovácsoltvas munkái
Operaház vertvas díszlakatos szerkezetei
Magyar Országos Bank Rt. Nádor utcai palotájának díszrácsai
Batthyányi-palota díszlakatos munkái (Hauszmann Alajos tervei alapján)
Az Országház műlakatos szerkezetei (Steindl Imre tervei alapján)
Szent Erzsébet templom berendezési tárgyai
Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (Dorottya utca 6.) vasrácsos ajtaja és ablakrácsai
Wodianer-palota (Liszt Ferenc tér) kovácsoltvas kapuja és erkélyrácsa
Szent László templom (Pataki tér) műlakatos munkái
Wenckheim-palota (ma Szabó Ervin Könyvtár) kapui, kandeláberei, rácsai
A Királyi Palota parkjának kerítése
A Klotild-palota rácskapuja
A Gresham-palota pávamotívumos vaskapui

Plasztikák:
Az Országház tornyocskáinak csúcsát koronázó Mátyás-korabeli vitéz vörösréz alakja
Pénzügyminisztériumi palota (Szentháromság tér) tornyait koronázó két középkori vitéz

Ötvös és iparművészeti munkái:
Millenniumi Kiállításra kovácsolt vörösréz mécses, dísztál
Steindl Imre-díszalbum ezüst veretei
Kossuth Lajos számára készült kazetta
Karos gyertyatartó és aranyozott kovácsoltvas óratestek a Városháza elnöki emelvényére