Cetinje városa 2022 júliusában hirdetett nemzetközi pályázatot egy új, 2000 nézőt befogadó városi sportcsarnok koncepcionális építészeti tervére. A pályázaton 2. díjat nyert a BME angol nyelvű építőművészeti doktori képzésének több országban dolgozó, nemzetközi csapata, amelyet Žaklina Nježić, Mirko Popović és Schrammel Zoltán DLA építészek, valamint Jelena Vilotijević tartószerkezet tervező alkotott. A pályaművet a tervezők mutatják be.
A 15500 négyzetméter alapterületű létesítményt elsősorban kézilabda és kosárlabda mérkőzések, valamint röplabda, futsal és egyéb teremsportok számára is szánják. A tervpályázat célja egy olyan színvonalas beruházás előkészítése volt, amely hozzájárul Cetinje és Montenegró központi régiójában a sport infrastruktúra fejlesztéséhez.
Cetinje
A várost kevesen ismerik Montenegrón kívül, pedig a kis ország történelmében jelentős szerepet töltött be. A XV. században a Balkán félsziget nagy része már török uralom alatt állt, a függetlenségüket óvó államok folyamatosan költöztek jól védhető területekre. Zeta akkori ura (Ivan Crnojević) így talált rá erre az alig megközelíthető területre, ahol 1482-ben palotát, majd kolostort épített. A hely védettsége látszólagos volt, tizenhét évig tartott csak a fejlődés a függetlenségben.
Cetinje 1878-ban vált újra ismertté Montenegró nemzetközi elismerésével. 1914-re a független állam fővárosa modern középületekkel, több nagykövetséggel, Királyi Színházzal Európa legkisebb fővárosa volt, ugyanakkor Cetinje a nagy európai metropoliszok elvei szerint fejlődött, sok külföldi építészt, mérnököt és kézművest foglalkoztatva városépítő tevékenységgel. Mintegy ötven év alatt alakult ki a városias, egy-kétszintes, tetőtér beépítésű, zárt tömbök alkotta tipológiai környezet, ahol az élet jellemző vonulata az utca-ház-udvar tengely volt. A II. Világháború után a megmaradó állami hivatalok az új fővárosba, Podgoricába költöztek (akkor Titograd), így a fejlődésben megállt Cetinje megőrizte eredeti arculatát, szerkezetét.
Tervezési helyszín
A kijelölt terület a helyi stadion mögött helyezkedik el, egy újonnan kialakított utcából megközelíthetően.
Nyugati szomszédságában a régi városi temető és egy egy szupermarket található, valamint egy általános sportközpont („Vojni stan"), sportolói szállással egybeépítve. A szomszédos utca lakóépületekkel, többnyire családi házakkal határolt. A keleti oldalon fekvő városi főút, a Mojkovačka utca mentén szintén lakóházak állnak. A telket jelenleg kis sportok edzőpályájaként használják, nyitott, rendezetlen megközelítésű, parkoló nélküli nézőterével együtt.
Tervezési koncepció
A kiírásban a sportcsarnokot több ezer látogató fogadására tervezik, ami azonban egy szakaszosan rövid időszak a működésében, míg sokkal hosszabb ideig szolgál ki kisebb létszámot, vagy éppen üresen áll. Ezt a helyzetet figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy olyan tervre teszünk javaslatot, amely képes reagálni az egymásnak ellentmondó forgatókönyvekre.
A javasolt kialakítással a sportcsarnok és a hozzá tartozó térszint a következő felhasználási módokhoz tud igazodni:
A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottunk a hivatalos - EHF, SEHA, ABA, FIBA ligákban hatályos előírásokra, de ugyanígy természetesen az energia-hatékonyságra és fenntarthatóságra is. A funkcionális rugalmasság mellett figyelembe vettük azt is, hogy a sportcsarnok kivételes reprezentációs potenciállal rendelkezik, mivel a város egyik bejáratánál található, így az érkezők számára az egyik első vizuális élményt adja Cetinjéről. A telepítési megoldás lehetővé teszi a projekt szakaszos megvalósítását, amely a pályázati kiírás fontos követelménye volt, mindemellett sikerült a településrendezési előírásokat, valamint a fő- és mellékbejáratok javasolt elhelyezését teljesíteni. Az első ütem 5500 m2-en a sportcsarnokból áll, a szükséges gyalogos és autós útvonalakkal. A főbejárat a telek déli oldalán található fennsíkon keresztül érhető el, míg a sportolók, tisztségviselők és VIP személyek bejárata az északi oldalon található. A második ütemben egy többcélú “közösségi" térszint kialakítását tervezik megvalósítani, ami a sportcsarnok zavartalan működéséhez szükséges számú parkolóhelyet is biztosítja.
Tervezési megoldások, szerkezetek, anyagok
A sportcsarnok tömege tisztán hasáb alakú, mérete 56,5 x 73,5 x 12 m. Az átlátszó üveghomlokzat méteres ritmusú lizénái a belső acélszerkezet kiosztásával harmonizálnak. A küzdőtér és a lelátók lesüllyesztésével, valamint a szerkezeti elemek épület kerülete mentén történő elhelyezésével teljesen szabad belső teret kaptunk, amelyet aszimmetrikus mezőkkel ellátott térrácsos szerkezet fed le. Az így kialakult teret egyetlen 4,5 m magasságban húzódó galéria osztja csak meg, amit függesztményként a tető térrács hordoz. A lemez a csarnok homlokzati falaitól térben eltartva, lebegő benyomást kelt.
Az elsődleges anyaghasználatot acél-, üveg- és látszóbeton felületek kombinációja jellemzi, a részletekben pedig megjelenik a helyi kő, hogy kapcsolat teremtődjön a kortárs építészeti kifejezésmód és a hagyományos építkezés elemei között. A földszint szabad térként működik, ahová a déli oldalon a látogatók érkeznek, az északi oldalon pedig a játékosok, újságírók és VIP közönség lép be és jutnak tovább az első emeletre.
Ebben a téren az egyetlen határoló elem a zónák közötti kőfal. Előképe a helyi „suvomeđa", a gondosan egymásra rakott kőtömbökből álló fal, amit a helybeliek ingatlanok elválasztására és védelmére használnak évszázadok óta. A felső szintet a lebegő lemez alkotja, és adminisztrációnak, a klubok irodáinak, VIP szektornak, valamint az újságíróknak ad helyet. A galéria az épület sarkaiban elhelyezett négy, átlátszó kialakítású lépcsőházon keresztül érhető el, ami vékony acélprofilokkal és üvegezett felvonó magokkal készül.
Városszerkezeti illeszkedés
A tervezés során figyelemmel kellett lenni arra, hogy a megvalósítás mindkét fázisában biztonságosan megközelíthető maradjon az épület. Az első ütemben a csak a legszükségesebb forgalom számára készül út és tárolóhely, míg a második ütemben kerülhet sor a már említett, többfunkciós közösségi tér és parkoló együttes kivitelezésére.
A közösségi tér terület működhet 100%-ban parkolóhelyként (sporteseménykor), vegyesen rendezvény és parkolóként (pl. hétvégi piac), illetve forgalom elől lezárt köztérként is (pl. egy koncert esetén).
Žaklina Nježić, Mirko Popović, Schrammel Zoltán DLA, Jelena Vilotijević
A zsűri véleménye a 2. díjas pályaműről
A zsűri nagyra értékelte a terv alapkoncepcióját, a pavilon megjelenést a parkos környezetben. A jól elosztott, szinte archetipikus formák rugalmas, többcélú térhasználatot tesznek lehetővé. A második ütem nyitott közterének elrendezése megfelelően követi az épület értékeit, egyéni, de korszerű módon járul hozzá a város bejáratának értelmes megoldásához.
Szerk.: Winkler Márk