A Blokk Építész Műhely ipari faszerkezetből tervezett családi házat Solymárra. Az épület egyik résztvevője volt a 2025-ös V4+ vándorkiállításnak, melynek budapesti megnyitóján Kovács Csaba ismertette, méltatta az épületet – most ezzel a köszöntővel adjuk közre a házat.
Laudáció - CLT családi ház, Solymár
Solymáron épült egy megkapó, “ebbe én is beköltöznék" típusú lakóház. Az épület természetessége csak részben fakad az alkalmazott CLT technológiából, bár ez is nagyon fontos karakter-alakító eleme. Az eltérő szálirányban forgatott és összeragasztott fenyőrétegekből készült fapanelekből, és a már jobban ismert rétegelt ragasztott fenyő fatartókból megkonstruált épület külső képen, és belső tereiben is meghatározóan jellemző az anyaghasználat, és az ebből fakadó konstrukció. A fa sok helyen dominál, de nem kizárólagosan – ahol viszont jelen van, ott meghatározó módon szinte valamennyi érzékszervünkre hat: látjuk, érezzük az illatát, és érezhetjük a tapintását is – nem kétséges, hogy mindez gyönyört kelt bennünk.
A fa primér természetességén azonban túlmutat az a puritán kifinomultság, ahogy az építész csapat ezt a nagyszerű alapanyagot a téralakítás, és ezen keresztül az ember szolgálatába állította. A keresetlen egyszerűség a funkciók tiszta értelmezésével, nagyon jó telepítéssel, valamint pontos és nagyon céltudatos szerkesztéssel éri el hatását, minden a helyén van, korunk általános kívánalmainak megfelelően, pont úgy, ahogy egy ideális, kertvárosi életformára berendezkedő, gyermek és életcentrikus család igényeitől elvárjuk. A tömegek alakítása, a terek szervezése, a konstrukciók tiszta, mégis játékos logikája, a tömör és nyitott felülete komponálása, mind az építészek tiszta gondolkodását dicsérik.
A sok szerkezeti fa hosszú távú használata korunk szemlélete szerint, mint megújuló alapanyag a karbonlábnyom csökkentését, és ezzel a fenntartható jövőt szolgálja. A terasz környékén, és az alsó födémnél alkalmazott acélszerkezetek igencsak anyagtakarékos megfogalmazása egyrészt sajátos könnyedséget és filigrán karaktert kölcsönöz az épületnek, másrészt a vasbeton felhasználását váltja ki, illetve csökkenti.
Ez az építésmód a már említett értékek mellett további előnyöket rejteget, hiszen a felmenő tartószerkezetek helyszíni építésének időigénye – bármily hihetetlen – mindössze öt napot vett igénybe, és ezzel a helyszíni élőmunka felhasználási igénye jelentősen csökkent. Az építés egy része itt gyártássá válik, ami nagy hatékonysággal, üzemi körülmények közt lehet elvégezni. A műszaki és közgazdasági racionalitás itt kéz a kézben jár, és sajátos módon az élhetőség szempontjából is összhangot talál. Bár azt nem gondolom, hogy valamennyi építési és fenntarthatósági problémánkat ez a technológia fogja megoldani a jövőben, de azt igen, hogy az erdőink megújuló képességével összehangolva, a CLT technológia nagy jövő előtt áll, és így az a varázslatos és nagyon élhető környezet - amíg így létrehozható - szélesebb rétegek számára válik elérhetővé. Ennek a szépreményű jövőnek kitűnő referenciája ez az épület, gratulálok az építtetőknek, a kivitelezőknek és az építészeti koncepció alkotóinak.
Budapest, 2025. január 3.
Kovács Csaba
Szerk.: Borenich Levente