Boldog, szomorú dal: anyaotthon Borsodban

Ritter Dániel nem szeretett volna szándékosan divatos, szociálisan érzékeny témával foglalkozni diplomamunkájában, ám mivel Miskolcon született, nap mint nap szembesült a Borsod megyére jellemző társadalmi problémákkal. Fontosnak tartotta, hogy ezekre reagáljon és megoldást adjon, így született meg a templomok oltalmában nyugvó anyaotthon terve. 

"Ezek a problémák nem érdeklődésünket izgatják, hanem életkedvünket metszik le: nem is feleletet, megoldást keresünk rájuk, hanem balzsamot, vigasztalást az általuk okozott sebekre.”

Móricz Zsigmond

A helyszín, egyházak találkozása

A miskolc-görömbölyi helyszín egészen különleges, már-már spirituális tartalommal bír. Az ingatlan egyik oldalán görög katolikus, míg a másikon római katolikus templom található. Azonban ez nem csupán a városrész vallási központja, hanem a szíve, a lelke is. Itt cserélnek gazdát a legjobb receptek a mise után, itt van egy évben többször is vattacukor illatú búcsú és itt igyekszik a legkisebb generáció is nap mint nap óvodába, iskolába.

A helyszín megválasztásánál fontos szempont volt, hogy az épület a városközponttól távol, megnyugtató környezetben legyen. Ez azért is fontos, hogy az ide kerülő édesanyák kiszakadhassanak a sokszor káros, városi forgatagból és a rendelezésükre álló időt maximálisan a talpra állásukra tudják fordítani. Azonban mindenképpen szerettem volna, hogy a város elérhető, belátható távolságban maradjon, ne azt érezzék az ide kényszerülő lakók, hogy róluk már lemondtak, elvesztek teljesen. Így esett a választásom Görömböly városrészre, amely hétkilométeres távolságával Miskolc városközpontjától és kiváló adottságaival ideális helyszín az anyaotthon számára.

Funkció, anyaotthon és napközi otthon

Kevés keserédesebb dolgot találni az anyaotthonoknál. Nincs még egy olyan hely, ahol minden tekintetben, minden ritka mosoly mögött ilyen fájdalom lakozna. Nincs is ebben semmi meglepő. Egyszerre szomorú és boldog ez a hely. Szomorú, mert sokszor csupán hallgatni is megrázó volt idekerülésük okát, és emellett boldog is, mert lehetőséget, egy új tiszta lapot kaptak az élettől. 
Olyan édesanyák és gyermekeik élnek ilyen intézményekben, akik különböző okok miatt hátrányos helyzetbe és krízisbe kerülve egyedül maradtak gyermekeikkel, problémáikkal, ezért egy átmeneti otthonba kényszerültek. Esélyt kapnak a családok, hogy anyagilag, fizikailag és pszichésen is megerősödhessenek.

A tervezési feladat kialakulása

A koncepció felállítása során számtalan alkalommal beszélgettek velem az egyik otthonban lakó édesanyák. Elmesélték bekerülésük okát, beszéltek problémáikról, nehézségeikről. Tanácsokkal láttak el, hogy minél jobb tervezési program felállítására legyek képes. Míg az anyukák kitöltöték az általam összeállított névtelen és önkéntes kérdőívet, addig a gyerekek lerajzolták álmaikat. Nélkülük ez a koncepció üres és személytelen lenne. Köszönöm nekik!

A tervezési program során szerettem volna egy olyan valós, létező problémára reagálni, ahol elengedhetetlen a változás. A miskolci társadalmi problémák sajnos egyre nagyobb szerepet kapnak a napi híradásokban, már-már nincs olyan hónap, amikor ne lenne egy vezető hír Miskolcról, ahogy egy gyereket éppen magárahagytak. Úgy éreztem, Miskolci lakosként nem mehetek el szó nélkül e probléma mellett.

A koncepció

Miskolcon jelenleg három anyaotthon üzemel. Ez rendkívül kevés egy ilyen méretű és vonzáskörzetű városban. Mindenféleképpen növelni kell az anyaotthonok számát, mert ha a bajba jutott családok lehetőséget kapnak rá, hogy átmenetileg megerősödjenek, hogy időt nyerjenek, az a családok szétszakadását, a gyermekek kiemelését akadályozhatja meg.

A kutatásaim során feltérképezett anyaotthonok elrendezése kollégium jellegű. Egy folyosóra felfűzött pici szoba a rendelkezésükre álló élettér. Közös konyhával, közös vizesblokkal. Ezzel az elrendezéssel feltétlenül szakítani szerettem volna, hiszen hiába a hely átmenetisége, az egy éves itt tartózkodás jogszabályba rögzített volta, nem biztosít olyan környezetet, amely segíti a talpraállásukat. 

Az általam felállított elrendezésben az összes család rendelkezik egy önálló, minden igényt kielégítő apartmannal és egy pici, művelésre alkalmas kertrésszel.
A szerkezetválasztásoknál elsődleges szempont a gazdaságos kialakítás volt. A zsalukő, az egyszerű meszelt falak alkalmazását mind-mind az épületegyüttes szociális jellege indokolta.

Tervezési terület

A telek alapvetően két egységre bontható. Egyrészt a régi egyházi épületre, amelyet mindenképpen szerettem volna megőrizni, másrészt a telek közepén található fára. E kettő köré szerveződnek az újonnan létesítendő épületrészek. Az így kialakuló védelmező, bezáródó formában létrejöhet az a meghitt, közös udvar, amelyre az újonnan létesülő otthonok nyílnak és amely az épület szíve, lelke. Itt játszanak, szaladgálnak a gyerekek, pihennek az édesanyák, és a kert, az udvar, befolyik a mindennapi életükbe. Ez a két jól elkülönülő egység tiszteletben tartja egymást, jól megél egymás mellett. Az új nem akar régi lenni, a régi pedig csak kicsit akar új lenni. Felfrissül, megújul. Így él tovább egymás mellett múlt és jelen.

A beéptési sémák vizsgálata során már a kezdetkor is biztos pont volt a meglévő épület közösségi funkciója. Ez az épület a rangidős a telken, az öreg Úr, akit mindenki tisztel. Hibás beépítés lett volna, ha az anyaotthonok apartmanjai közvetlenül kapcsolódnak, rátapadnak erre a több mint száz éves, tiszteletet parancsoló egyházi épületre. Ezért az új épületegységek csak finoman körülölelik a meglévőt, bezárják a telket és tisztes távolvásgból figyelik a régit.

Közösségi épület - Múlt/Jelen/Jövő

A meglévő épület, amely esetünkben százéves korával a múltat képviseli, rehabilitáción esik át. Rossz állapota ellenére szerettem volna megőrizni belőle minél több értéket, miközben élhetővé, használhatóvá teszem. Sikerült az összes tartószerkezeti falat megőrizni és helyenként még a válaszfalak is a helyükön maradhattak. Ide kerültek azok a funkciók, amelyeket mindenki használ: a napközi otthon, a közösségi tér, az oktatási és munka szoba. Ez a három funckió az, amely mindennap megtölti élettel a fő épületet, amely segíti és egyben ösztönzi is az édesanyákat. Segíti őket a jelenben, a mindennapokban, mert komoly problémát jelent a gyermekfelügyelet, amely maximum szívességi alapon megoldott és mivel sok esetben dolgozó édesanyákról beszélünk, valakinek vigyázni kell a gyerekekre, amíg dolgoznak. Ezt a célt szolgálja a napközi otthon, azon túl, hogy a városban lévő nehézsorsú gyerekek nevelését is vállalja az otthon.

A közösségi térben kártyáznak, csocsóznak, billiárdoznak az itt élő gyerekek és felnőttek. Az oktatási és munka szobában tanulnak vagy dolgoznak. Ez a lehetőség biztosítja számukra az otthonban töltött évek utáni könnyebb életet, mert jelenleg komoly szakadék tátong az anyaotthonokban nyújtott biztonság és a való élet között. Sok édesanya kilátástalannak tartja a helyzetét, nem tudják hogyan tovább, nincs szakmájuk, nincs munkájuk. Ha a büntetés végrehajtási intézményekben bevett formulát ide is a körülményekhez alakítottan integráljuk, és lehetőséget kapnak az édesanyák hogy pénzt keressenek és képezhessék magukat helyben, az óriási segítséget jelentene számukra a jövőben.

A főépület hófehér, homogén megjelenésével méltó a környezetében lévő templomokhoz, nem akarja a figyelmet elvonni róluk. Jelenleg egy ütött-kopott tornác maradvánnyal rendelkezik az épület, amely helyére egy új, üvegszerkezetű közlekedő kerül. A fő épület részei erre a folyósóra fűződnek fel, innen nyílnak a különböző helyiségek, ezzel megőrizve a régi tornác emlékét, azonban új, a mai kort és új építést tükröző, üveg köntösbe bújtatva.
Ehhez a folyosóhoz kapcsolódik az új, nagyméretű átmeneti tér. Ez a fedett-nyitott közösségi terasz lehetőséget biztosít nagyobb udvari események megtartására, de az önálló kikapcsolódás, játék helye is lehet. A kert szinte ráfolyik a teraszra és ezáltal az épület és a közösségi élet része lesz.

Új épületrészek

A tervezési telek környezetében lévő házak sátortetős kialakításúak, jellemzően a típustervek alapján készült 8 x 8 méteres kockaházak. Az anyaotthonok tömege léptékében követi ezeket, azonban szakít a magastetős kialakítással. Szándékosan nem akar másnak látszódni, hiszen nem egy tipikus értelemben vett családi házról beszélünk, az önálló jelleg és a sajárt kert ellenére sem, ezért az épület lapostetős kialakítása jelöli, hogy itt a környezetével ellentétben valami hasonló, de mégis más történik.

Az önálló apartman egységeket egy nagyméretű tető fogja össze, amely összekapcsolja a terepadottságokból következő, más-más terepszinteken kialkított egységek lépcsőzését. Az házak között létrejövő terek tárolóként használhatóak. Emeleti szint kialqakítását nem tervezzük. Az udvar felőli homlokzatokon -, egy speciális, műszikla vakolatnak köszönhetően, mely kiválóan csiszolható és táblafestékkel festhető, - rajzfelületek jönnek létre a gyermekek számára. Mindig változik, mindig megújul a homlokzat.

Anyaotthonok elrendezése

Az elrendezés során olyan minimális lakóterek, amelyek kis méretük ellenére teljesen komfortos életet biztosítanak az idekerültek számára. A hálószobák speciális bútorozása hivatott kezelni a mindig változó, akár hónapról hónapra változó létszámú családok beköltözését. A belső terek méretei a nyári használat során, - amikor a lakók az idejük nagyrészét a teraszon illetve a kertben töltik-, ideális méretűek, azonban a téli használat során, amikor a rossz idő miatt a családok a belső terekbe húzódnak ez már kevés lenne. Ilyenkor az ajtók más állásba fordításával a terasz is a belső tér részét képezi, így a lakótér közel a duplájára bővül.

Végszó

Az anyaotthon a napközi otthonnal kiegészülve 10 év alatt közel 500 embernek nyújt átmeneti segítséget, amihez létezhet-e idálisabb környezet, mint két templom oltalmazó árnyéka?

Ritter Dániel
Budapest, 2016. március 29.

Opponensi vélemény Ritter Dániel építészhallgató diplomatervéhez

Téma: Anyaotthon és napköziotthon, Miskolc
Korrektor: Hőnich Richárd

Anyaotthon, Miskolc: a téma és a helyszín már eleve érzékenyen és valóságosan kapcsolódik egymáshoz. Miskolcon és agglomerációjában jelenleg 3 anyaotthon, átmeneti otthon működik, ez mindösszesen legfeljebb 25 család megsegítését jelenti. 25 anya és gyermekeinek sorsán javítani óriási kihívás, de ebben a térségben sajnos ez sem elegendő. Ezt a valóságos hiányt igyekezett pótolni Ritter Dániel építészhallgató a diplomatervével, amikor a Miskolchoz tartozó kistelepülésen, Görömbölyön egy 4. anyaotthon tervezését tűzte ki célul.

A budapesti 8. kerületi munkáim során több olyan hallgatói tervvel találkoztam, amelyek csak a helyszín kiválasztásáig voltak szociálisan érzékenyek, de maga az építészeti válasz már nem tükrözte ezt, elmaradt a részletes kutatás, a közvetlen megismerés. Ritter Dániel építészeti tervezését viszont egy példaértékű, alapos kutatási szakasz előzte meg, melynek következtetései a terve szerves részévé váltak. A kutatása kiterjedt a hely - a település, a környező épületek - részletes megismerésére; de emellett temérdek időt és energiát fordított a miskolci anyaotthonokban jelenleg élőkre, az életük, vágyaik felfejtésére. Egy kívülről érkezőnek nagyon nehéz közel férkőzni a bajbajutottakhoz, de az egyik anyaotthonban, az önkormányzat által működtetett Miskolci Gyermekvédelmi Központ és Családok Átmeneti Otthonában töltött huzamosabb jelenléte bizalmat generált az ott lakókban. Az anyák a beszélgetések mellett kérdőívet töltöttek ki, a gyerekek álmaik házát rajzolták le, és ezek a válaszok, beszélgetések mind érzékenyen helyet is kaptak a tervben.

A helyszínválasztás megfelelő: a tervezett épület a görömbölyi közösség két legfontosabb épülete, a két egyház templomainak közvetlen közelében helyezkedik el, így az anyaotthonba költözők azonnal a település közösségi-segítő erejének közvetlen körforgásába kerülhetnek. A tervezett új épületszárny egy közel 100 éves egyházi épületet ölel körül, amelynek évtizedek óta üresen álló terei szintén felhasználásra kerültek. A régi és az új megtalálta kiegyensúlyozott kapcsolatát: a régi épületben kapnak helyet a közösségi funkciók - napköziotthon, közösségi tér, munkaszoba; az új épületszárny pedig a családok apró otthonait rejti magában.

Az U-alakban egymás után sorolt alaprajzi kialakítás tiszta és átlátható. Az otthonok a megfelelő helyre kerültek: az öreg épület és a templom biztonságot nyújtó terei közé. Szakítva a megszokott kollégiumi hangulatú apró szobákkal, közös fürdőkkel, a kicsiny lakások olyan elemekből épülnek fel, amelyek - a saját kerttel, a nyári fedett-nyitott térrel együtt - egy izgalmas tagolást, egy értékes életminőséget eredményeznek. Az öreg épület bekapcsolása a jelenbe célszerű gondolat: a még jó állapotú szerkezeti elemeit megtartva, finom beavatkozásokkal, kiegészítésekkel egy megújult funkcióval élhet tovább.

Az egyforma elemekkel, tömegekkel, anyagokkal való játék - ilyen a kis léptékben - magával hordozhatja az egyhangúság érzetét, de ebben a tervben a helyes sorrendben felfűzött racionalizált terek izgalmas láncot alkotnak az udvar körül. 

A felhasznált építési anyagoknál a tervező - munkát biztosítva a helyieknek - figyelembe vette az építés közbeni emberi munkaerő fontosságát és alapvetően az olcsóbb anyagok használatára törekedett. De az öreg épület felújításakor olyan szerkezetek is bekerültek a tervbe (pl.: az üvegezett veranda, thermowood padlóburkolat, bonyolult vasalattal bíró nyílászárók), amelyek egy átlagos diplomatervben tökéletes választás lenne, de egy ilyen szociálisan érzékeny témában, Miskolc térségében, jelen időben feleslegesnek, irritálónak érzek.
Későbbiekben javaslom ennek átgondolását és olyan valóságos alternatívák keresését, melyek nem csökkentik a terv már meglévő értékeit, de közelebb hozzák a koncepciót a megvalósításhoz. 

Ritter Dániel terve egy alaposan és érzékenyen átgondolt tervezés eredménye. Segítsége a legjobb helyre érkezne. Bízom benne, hogy az ebben a tervben megtapasztalt szociálisan nyitott, segítő attitűd meghatározó elem marad jövőbeli munkáiban is. 

Ritter Dániel diplomatervét elfogadásra javaslom! 

Borsos Melinda
építész