Emberek/Interjú

Borbély András

2004.11.04. 07:51

MÉSZ-MÉK diplomadíjas 2004-ben

A diplomavédésed óta eltelt időben merre dolgoztál? Milyen nagyobb projekteken? Milyen tapasztalatokat szereztél az egyes munkahelyeken?

A diplomavédésem óta a Szenes Design Studioban dolgozom. Annak ellenére, hogy ez egy belsőépítész iroda, többnyire építészeti munkákat kapok. Foglalkoztam nyaraló tervezéssel (kiviteli szinten), bank belső kialakítással engterv és kiviteli szinten, de a legszebb feladatom eddig a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet berendezési tanulmányterve volt.

Most hol dolgozol? Milyen projekteken? Milyen beosztásban?

Beosztásom építész tervező gyakornok, gyakorlatilag csak számítógéppel dolgozom. A jelenlegi projektek a fent említettekkel csaknem azonosak.

Mennyi időt töltesz munkával átlagosan? Csak a munkahelyen, vagy haza is viszed?

A munkaidőm 8 óra, olykor előfordul némi túlóra, ritkán estébe nyúlóan. Haza nem viszek munkát, és a hétvége is szabad.

Milyennek látod a szakma megítélését magyarországon? Milyen a mindennapi szakmai gyakorlat az egyetemi elképzeléseidhez képest? Azon belül a fiatalok helyzete?

Az egyetemi oktatás merőben eltér a valóságtól, és nem is készít fel rá, bár kétségtelen jó alapokat nyújt. Hiányzik belőle a gyakorlatiasság, és bővelkedik kevésbé fontos dolgokban. Most volt szerencsém Finnországban járni, régebben pedig Hollandiában, mindkét nemzet építészetét elsőrangúnak tekintem. Lerí a szemléletkülönbség és lenyügöző az ötletgazdagság. Feltöltődés az ithoni bürökratikus vesztőhely után... A fiatalok helyzete pedig nehéz, jó helyre kerülni nem könnyű, gyarapodni pedig kezdőfizetés és albérlet mellett lehetetlen.

Mit tervezel a karriereddel kapcsolatban a jövőben? Más munkahely, még iskola, hobbi, pályamódosítás?

Nagy kedvem lenne külföldön Phd-zni, vagy egyéb posztgraduális képzésen részt venni, ha nem jön össze, akkor itthon is megteszem. Még hiányzik az egyetemi légkör... És csak akkor, ha a kedvesem is velem tud tartani, aki most éppen Finnországban tájépítészkedik...mert nélkülözni rossz.

Hogy vagy?

Úgyhogy köszönöm jól vagyok, nem panaszkodhatom, de most gyakran magányos...