Brit sün optikai szálakból

A Heatherwick Studio által a 2010-es Sanghaj Expóra készített brit pavilon a kreativitás és környezet iránti elköteleződés méltó kifejezését tűzte ki célul egy olyan világkiállításon, mely a maga nemében a legnagyobb az expók történetében. Az expók hosszú sora pont az Egyesült Királyságban, az 1851-ben a londoni Crystal Palace-ban tartott eseménnyel vette kezdetét, s azóta több, mint 50 világkiállítást tartottak már.

A Bureau International des Expositions támogatásával megrendezésre kerülő Sanghaj Expo a legnagyobb, amit a világ valaha látott. A 5,28 km²-nyi területen elnyúló kiállítás több mint 200 ország és nemzetközi szervezet eszméit, kulturális és kereskedelmi céljait bemutató pavilonnak ad helyet. A május 1-től október 31-ig tartó hat hónapos eseményre rekordszámú, nagyjából 70 milliónyi látogatót várnak.

A Brit Pavilon tervezésére a Külügyi és Nemzetközösségi Hivatal (FCO) által kiírt pályázatot a nemzetközileg elismert építész Thomas Heatherwick által vezetett Heatherwick Studio nyerte. A versenyen számtalan neves építész is elindult, többek között a Zaha Hadid Architects, John McAslan + Partners, Marks Barfield Architects, Avery Associates. Az FCO fő elvárásaként szerepelt, hogy a pavilon bekerüljön a világkiállítás öt legkedveltebb létesítménye közé. Ennek teljesítése érdekében a Heatherwick Studio kezdeti tervezési programja három célt tűzött ki. Az első szempont az volt, hogy a pavilon kialakítása közvetlenül testesítse meg, amit a kiállításon bemutat. Másodsorban jelentős méretű nyitott közteret akartak az épület körül biztosítani, ahol a látogatók megpihenhetnek, és eldönthetik, be akarnak-e lépni a pavilonba, vagy nyugodt, sorbaállás-mentes helyről kívánják az megszemlélni. Harmadik cél volt, hogy az épület kitűnjön a több száz egyéb pavilon, esemény és program közül.

A Heatherwick Studio olyan megközelítést keresett, ami tartalmában is kapcsolódik a sanghaji EXPO témájához (Jobb Város, Jobb Élet), és kiemelkedik az audiovizuális tartalommal, kivetítőkkel, hangosbeszélőkkel telerakott technicista pavilonok sorából. Egy nagyobb projekt-csapattal közreműködve alakította ki az iroda a koncepciót, mely a természet és a városok közötti kapcsolatot kutatja. Ahelyett, hogy az Egyesült Királyság számára egy megszokott hírverést csapnának, ezzel a témával akartak kapcsolódni a világkiállítás jelszavához, hiszen méretéhez képest London a legzöldebb város a világon. Itt alakították ki az első közparkot és a világ első jelentősebb botanikai intézetét, a Királyi Botanikus Kertet Kew-ban. Innen jött Heatherwick ötlete, hogy bevonják a Kew Gardens által útnak indított Millennium Seedbank projektet, aminek célja, hogy a világ növényfajtái 25%-ának magját összegyűjtsék 2020-ra. A tervezési folyamat során két egymással összekapcsolódó elem alakult ki: az építészeti ikonként szereplő Seed Cathedral (= Magok Katedrálisa) és egy több szintű kertrendezés a 6000 m²-es helyszínen.

A Seed Cathedral a brit pavilon helyszínének közepén helyezkedik el, magassága 20 m. Hatvanezer, egyenként 7,5 m hosszú karcsú, átlátszó optikai rúdból áll, melyek mindegyike egy, vagy több magot zár magába a rúd végénél. Nappal a szálak bevezetik a fényt, így világítva meg a belső teret. Éjjel a rudakban elhelyezett fényforrások teszik az egész szerkezetet ragyogóvá. Ahogy a szél fúj, az épület és optikai „hajszálai” finom mozgásukkal dinamikus hatást keltenek. Sitooterie munkáinál Heatherwick korábban már kísérletezett textúrákkal az építészeten belül, csak kisebb léptékben. A Seed Cathedral ezek végső eredményét testesíti meg. A katedrális félhomályos belső szentélyében az optikai szálak rostjai egy látszólag lebegő galaxist formálnak a karcsú tárolókból, amik a rengeteg különböző magot magukba ágyazzák. A magokat a Királyi Botanikus Kertek Millennium Seed Bank Project-jében partnerként részt vevő kínai Kunming Botanikus Intézet bocsátotta rendelkezésre. A látogatók ezen a nyugtató, elmélkedésre késztető téren haladnak át, ami a magokat megvilágító több tízezer fénypontból áll össze. Az optikai szálak rendkívül érzékenyen közvetítik a külső fényviszonyokat, így a  Seed Cathedral felett észrevétlenül mozgó felhők hullámzó fényerősséget hoznak létre bent.  

A Seed Cathedral acél és fa vegyes szerkezettel készült, amit 60 000 optikai szál rúdja döf át. Az áttöréseknél alumínium gallért használtak. A látogatói tér 1 m vastag fa membránszerkezetén nagy geometriai pontossággal fúrták a lyukakat, hogy megfelelően helyezhessék el az alumínium gallérokat, melyekbe az optikai szálak kerültek. Ezt úgy érték el, hogy egy 3D-számítógépes modell adatait a marógépet vezérlő számítógépbe táplálták.

Az EXPO tengernyi kemény, merev felületétől eltérően a Seed Cathedral-t körülölelő terep az épület textúrájának folytatásaként jelenik meg.  A cél érdekében, hogy a terület hívogató és nyugodt közteret alkosson a látogatók számára, egy egyedileg erre a helyre kifejlesztett különleges műfüvet fektettek le. A Seed Cathedral és a pihenőhely alá egy természetes szellőzésű bejárati-kijárati zóna került. Ez a közlekedőrész, mely a helyszín három pereme mentén fut körbe, három innovatív környezeti installációt mutat be, miket a londoni székhelyű Troika dizájn-stúdió tervezett. A három téma: Zöld Város, Nyitott Város és Élő Város.

A felesleges szállítás minimalizálása érdekében a Brit Pavilon építéséhez szükséges anyagok 75%-át Sanghaj 300 km-es körzetéből szerezték be. A brit kormányzat másik szándéka szerint a pavilon legnagyobb részét a világkiállítás végén máshol újra felhasználják vagy újrahasznosítják .  

Az Egyesült Királyság Külügyi és Nemzetközösségi Hivatala bízik benne, hogy a  Seed Cathedral a Sanghaj Expo egyik legnagyobb attrakciója lesz. Ezen reményeik nem is alaptalanok, hiszen már a kiállítás megnyitása előtt, a pavilontervek 2009-es első publikálásakor az öt legkedveltebb épület közé sorolták a brit épületet, és a kínai közvélemény a Pu Gong Ying (=Pitypang) becenevet adta neki. Ahogy a pitypang magjait elfújja és szétszórja a szél, épp így fogják szétosztani több száz kínai és angliai iskola között a 60 000 optikai szálat, melyek mindegyike az élet lehetőségét foglalja magában – a 2010-es Sanghaj Expo Brit Pavilonjának örökségeként.    

Sheed Cathedral - brit pavilon a Sanghaji Expon

vezető tervező: Thomas Heatherwick
szakági tervezők: Adams Kara Taylor, Atelier Ten, Safe Consulting, Architectural Design & Research Institute of Tongji University, RHWL, Davis Langdon & Seah, Troika, Mark Jones, John Sorrell, David Adjaye, Philip Dodd, Adriana Paice

generáltervező: Heatherwick Studio
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010

bruttó szintterület:
telek 6000 m²
Sheed Chatedral: 105 m²
kiállítótér: 1280 m²

megbízó: Foreign & Commonwealth Office
egyéb adatok:
Szponzor – közszféra:
Foreign & Commonwealth Office
UK Trade & Investment
British Council
Department for Communities and Local
Government Department for Environment, Food
and Rural Affairs Department for Business,
Innovation and Skills
England’s Regional Development Agencies
Szponzor – magánszféra:
AstraZeneca,
Barclays
BP
Diageo
GKN