Buda lankáin: iskola és iskola

Az elmúlt hetekben bemutattuk az Interaction Architecture 2011 Austria | Hungary pályázat csaknem mindegyik díjazott alkotását. Régi hiányosságunkat pótolva, az esemény apropóján most a Georg Driendl és Bordás András által tervezett Budapesti Osztrák Iskola épülete következik. Bojár Iván András írása - immár évtizedes távlatból.

A piacgazdaság kezdete óta megszokhattuk, hogy az osztrák építészet margójára szorult harmadosztályú tervezők nálunk a Belváros legszebb utcáiba álmodhatnak házakat maguk és megbízóik dicsőségére. Olyan architektúrát, amely műszaki értelemben alig éli túl a befektetés megtérülési időszakát, esztétikailag pedig már a tervezés pillanatában lejárt, avult, fáradt. A pocsék elképzeléseket aztán gyakorta az anyaország építőiparának kontraszelektált munkatársai, az otthoni verseny kétes esélyei elől félszeműként nálunk - látók között - királykodni vágyó kivitelezők váltják valóra. Rossz tervek alapján rossz házak sokasága épült Budapesten az eltelt tíz év alatt. Lelkiismeretlen vállalkozások és lelkiismeretlen önkormányzatok emlékművei. De most mégis örüljünk. Remélhető, hogy valami változni fog, hiszen máris változás tapasztalható. Megérkezett Magyarországra az első olyan osztrák építész munkája, akinek háza valóban emlékeztet arra az architektúrára, amelyet mai osztrák tervezés címszó alatt a szakkönyvek és szakfolyóiratok legjobb példái között találhatunk. Német Iskola és Osztrák Iskola szinte egyszerre épült Buda lankáin az évezredek fordulója idején. Tervezői, noha vegyes (hazai és vendég)összetételű csoportok voltak, mégiscsak meghatározóan külföldiek, kiknek minden megoldásában, építészeti kifejeződésében ott él a mienkétől távoli tájak építészeti nyelvének dialektusa. Az elkészült házakon ott sugárzik a kiegyensúlyozottan fejlődő kortárs osztrák és német építészeti kultúra fénye.

Sok fény, áradó terek, a kint és a bent határainak elmosása. Ez a három építészeti karakter elem alapvetően érvényes rájuk, a két új iskolára, amelyek a közeli hónapokban kezdik, vagy kezdték meg máris szolgálatukat a XII. kerületben. Az épületek pszichikai befogadását meghatározó architekturális jellemvonásokon kívül mindkét ház formai megoldásai, korszerű kifejezésmódjai jótékonyan hatnak majd az építészet hazai átlagára. Emelik a városi épületállomány valóságos értékét, amelyre már nagyon régen nem volt példa külföldi építész asztaláról lekerült tervek esetében.

Az Istenhegyi úti osztrák iskola egy hagyományosan kialakított épület bővítése. Valójában mégiscsak önálló egység, csupán üvegfolyosóval kapcsolódik a régi házhoz, s mind belső rendszerének funkcionális kialakítása, mind megjelenése alapján önálló ház képét mutatja. Úgy áll a régi mellett, ahogy nagyanyó áll a bolti pénztár sorában, szürke szövetkabátjában, mellette cukortarajos punk kisunokája színesen, vasakkal kiverve. Ez a formai és színezésbeli tobzódás azonban a tiszta szerkezet matematikai-geometriai fegyelmének rendeltetik alá. Mégiscsak racionális ház tehát Georg Driendl (és hazai tervezőtársa Bordás András) iskolaépülete, még, ha jókedvű is, ami egy iskola esetében nem feltétlenül hátrány. Individuális és van benne valami trendi is. Modern és a hazai közegben kissé különc tán, de ezzel a gimnazista korúak könnyebben azonosulhatnak. És semmit sem sugároz az oktatás ma már tényleg elmúló, elfojtásra építő poroszos rendszeréből.

Driendl és csapata amolyan energiatudatos épületet tervezett, bár ennek technológiai részletei nem ismertek előttem. A fémmel keretezett tiszta üvegstruktúrák esztétikája a hatvanas évek új tervezői gondolkodását képviselő ökologikus építészet forradalmi attribútumait jelenítik meg itt. Fa, üveg, nyersen hagyott látszóbeton felületek a belső terekben is. Első olvasatra talán puritánnak tűnő elemek, noha a tervezői ötletesség számos ponton akár ornamentikával is kedélyessé, vidámmá oldja az anyagszerű megjelenést. Ugyanez áll a néhány buszmegállóval feljebb, immáron erdős, ligetes részen épült Német iskolára is, amely mérete és léptéke miatt nem tud, nem is lehet az osztrákéhoz hasonlóan légies és könnyű.

A budai hegyoldal egyik északra néző völgykaréjába ültetett épület alulról különös járatok, tavak és folyóvizek világából ide, e zöld magaslatokra vonszolt stégek rendszerén át közelíthető meg. Innen az iskola robusztus, mindenekelőtt nagy támfalai látszanak. A tornacsarnokot befogadó bástyaszerű tömeg tetején udvar terül szét, s e tér sodródik aztán az üvegfalakon belülre, az iskola folyosóira, előcsarnokába. Ha egy ház a természetbe helyezhető, nagy öröm, ha kapcsolatra is lép környezetével. Az Ernst Ulrich és Brigitte Scheffler, valamint a hazai Bánáti és Hartvig irodák közös tevékenységeként megvalósult épületegyüttes a város egyik legszebb, legérintetlenebb látványélményét kínálja a benne tanulóknak. Hogy bennük tudatosul-e, hogy ma Budapesten csak keveseknek jut a lombok fölötti panoráma élményéből, nem tudható. Az itt megszületett építészet mindenesetre eszközeinek sokaságával szolgálja az ember és természet együttélésének élményszerű kifejezését. Ez a tervezői szándék azonban nem a honunkban megszokott, mára kiüresedett ágas-bogas, mérges turánista formalizmus gyorsan avuló díszletei között bontakozik ki. Itt építészet található, nem zavaros mese-arccal rendelkező házról, ami az első télen szétfagy és beázik. Tektonikus rend, additívan építkező struktúra, téralkotás és a ház minden pontján tisztán azonosítható tervezési koncepció sugárzik a folyosók, termek, csarnokok láncolatában. Rafinált ötletek, külső és belső tömegek formaelemeinek játékos váltakozása. Tisztán definiált síkok, függélyek és tömegek, melyekben az ember nem valami ismeretlen homályban bolyong, hanem érti és elfogadja a világban elfoglalt helyét. A föld alatta, az ég felette, körötte fák, s tanáraitól, ha szerencsés a csillagzata, ezek szép összefüggéseire is feleletet kaphat.

Bojár Iván András
Az OCTOGON Építészetkritikai Műhely vezetője

A cikk a Népszabadságban jelent meg 2001. 11. 14-én. Az iskola épülete szerepelt a Millenáris parkban 2003 őszén megrendezett ma.máshol kiállításon, az első Építészeti Hónap programsorozat keretében.

vezető tervező: Mag. Arch. Georg Driendl - driendl*architects
társtervező: Bordás András
kivitelezés éve: 2001

Kapcsolódó oldal

Az iskola honlapja
Kihirdették az Interaction Architecture 2011 pályázat nyerteseit