Budakeszi alapítványi iskola

Az új épületbe költöző intézmény egy nemzetközi iskolalánc tagjaként 23 éve működik, mely a világ bármely országából olyan gyermekek számára biztosít tanulási lehetőséget, akik szüleikkel gyakran váltanak lakóhelyet, országot. Intézményfejlesztésük terveinek elkészítésére a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékét kérték fel.

A tervezési munka egy építész Mester vezetésével a korábbi hallgatói pályázat győzteseinek bevonásával folyik. A terv koncepciója és a tervezés folyamata egyszerre mutat példát az ott tanuló gyermekek és a környezetben élők számára a közösségi létről, az elfogadásról, beilleszkedésről, mértékletességről és természetességről. Véleményünk szerint mindez nagyon sok rétegében a hosszú távú fenntarthatóságot biztosítja.

Az alapítványi iskola új épületének tervezési területe a település zöld övezeti határán, a régi gyümölcsösök helyén kialakított városrészben található, egy összefüggő 17.000 m²-es, beépítetlen területen.

A helyszín egy óriási zöld szőnyeg Budakeszi külterületén dombok, családi házak és kertek közt. Beépítési javaslatunk szerint egy, a korábban elhibázott városépítészeti koncepció, a tengelyesen kialakított utcatér vonala az utca mentén zártabb beépítéssel megállításra kerül. Az épületek azonban, a meglévő gyalogutak megtartásával egy szűrőként tudnak szolgálni a családi házak irányába, kaput nyitnak a békés szomszédsághoz. A terület déli részén leválasztott 6.000 m² optimális az iskolaépületünk elhelyezésére, mert a környező oktatási intézményekkel is közvetlenebb kapcsolatba kerülhet, felfűződhet a település oktatási tengelyére.

Az épület tervezési folyamata, a terv koncepciója, a tervezés módszerei egyszerre mutatják a szándékot és a példát a „betelepült” új intézmény és a környezetében élők számára a természetességről, mértékletességről, az elfogadásról, beilleszkedésről és közösségi létről. Véleményünk szerint mindez nagyon sok rétegében a hosszú távú fenntarthatóságot biztosítja.

Közösségben élni

Iskolaépületünk tervezésének fő szempontjai a fenntarthatóságon alapulnak, mivel jelen gazdasági és társadalmi helyzetben nem engedhető meg ezen elvek figyelmen kívül hagyása. A fenntarthatóságnak azonban nem csupán a fizikai, vagy műszaki oldalát tartottuk fontosnak, hanem a tervezési munkánkban már a kezdetektől a társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vettünk.

Az intézmény új környezete egy kis település, Budakeszi családi házas övezete, ahol, mint új szomszéd, nagy szerepet szánunk a sikeres beilleszkedésnek. Ez mutatkozik meg pl. az épületünk elhelyezésben, a tömegformálásban, a terepre illesztésben, az anyaghasználatban, a település szerkezetének és az ott kialakult szokások tiszteletben tartásában, a felfedezett településre jellemző karakterek alkalmazásában. Ezen elvek alkalmazása egy nagyobb, városi léptékű folyamat kezdeti lépései is egyben, amik az alvóvárosrészt a későbbiekben élhetővé teszik.

Az épület funkcionális kialakítása illeszkedik a megrendelő intézmény egyedülálló pedagógiai programjához. Ez nem egy szokásos program, ezért ennek előzetes feltérképezése elengedhetetlen volt a hosszútávon is jól működő oktatási és tanulási feltételek megteremtéséhez. Kérdőíveket készítettünk az iskola tanulói, dolgozói, valamint a szülők számára, hogy jobban megismerhessük igényeiket elképzelt jövőbeli iskolájukról. A tervbe beépítettük a többszöri személyes látogatásaink tapasztalatait is, valamint környezetpszichológussal is konzultáltunk. Mindezek eredményeként sikerült megalkotni azt a külső és belső téri világot, ami egy biztos, barátságos pontot jelent az itt tanuló gyermekeknek. Kreativitásuk és egyéni képességeik felismerése és fejlesztése mellett az álalunk tervezett terekben a közösséggé válás élményét is megtapasztalhatják. A flexibilisen alakítható térsorok mind a földszinten, mind az emeleten változatos programok szervezésére adnak lehetőséget, akár kitárva az intézmény kapuit, ezzel is segítve a településbe történő beilleszkedést.

Az iskola költséghatékonysága, gazdaságossága és praktikussága miatt egyszerű, kompakt formájú a tömeg. A tömbszerűséget azonban olyan tradicionális építészeti elemekkel bontottuk meg, melyek mind a műszaki szempontok szerint, mind pedig a belső tér szervezésben és az épület építészeti karakterében igazoltan „okosan” viselkednek:

• összekapcsolják a természetes és az épített környezetet,
• izgalmas tereket hoznak létre,
• bevilágítják a belsőbb helyiségeket,
• átmeneti teret képeznek,
• hozzájárulnak a családias léptékhez és a barátságos környezethez,
• optimális mikroklímát biztosítunk természetes módon!

Az átrium 10x10 méteres alaprajzi méretű, napcsapdaként működik, segítségével a természetes megvilágítás biztosítható, a nagy mennyiségű felületen felmelegedő hő segítségével egyenletes, kellemes a klíma. Részt vesz a passzív napenergia hasznosításában, a nyitható ablak felületei az épület természetes átszellőztetésében fontosak. Működési szempontból költséghatékony, környezetbarát és a komfortérzetet is jelentősen javítja. Az iskola életében leginkább a közösségi együttlét tere, szünetekben jó idő esetén, a családi rendezvények során összenyitva az épület más belső terével. Átláthatóvá teszi az állandó vizuális kapcsolattal az épület belső tereit, a különböző korosztályok között folyamatos kapcsolatot teremt.

A tornác természetes módon biztosít árnyékolást. A vernakuláris építészet tradicionális szürke tere egy zöld árnyékolóval kiegészülve a külső és belső térben is megfelelő mikroklímát biztosít. Az osztálytermek előtt fedett-nyitott térként átmeneti időben is használható.

Az emelet érdekessége az ösvény. Az ösvény a budakeszi gyalogutak átirata, beillesztése a tervbe. K-Ny-i irányban keskenyebb és nyitott, É-D-i irányban raszter szélességű és fedett-nyitott tér. A lelépcsőzés a terep kapcsolat miatt szükséges, de a kis teraszokon az iskolások számtalan elfoglaltságot találhatnak, reményeink szerint a pedagógusokat is inspirálni fogja a térsor.

A felsliccelt épületrész alkalmas az emeleti tantermek, a földszinti étterem és a tornaterem bevilágítására is. „Ösvény” nélkül tehát használhatatlanokká válnának ezek a helyiségek! Tagolja az épületet, melynek léptéke ezzel a település képéhez és a környezethez is jobban illeszkedik, kijelöli a tornaterem helyét. Lehetőséget biztosít a hátsó és oldalkertek megközelítésére. Az átszellőzés biztosításával valamennyi terem természetes szellőzést kap, a gépi szellőzés így minimálisra csökkenthető. Mindez költséghatékony, környezetbarát és sokkal komfortosabb.

Az épület kialakítása továbbá olyan eszközökkel segíti a hosszú távú fenntarthatóságot, amik a lehető legkevesebb gépesítést igénylik. Ezen eszközök nagy része szintén a családi házas építészeti környezet átültetéséből jönnek létre. A tornác és árnyékolók alkalmazása, az ösvény, mint gyalogút, az átrium, mint a közös együttlét tere és a zöld tető mind a természetes, megújuló erőforrások (napfény, megvilágítás, természetes szellőzés, csapadékvíz elvezetés, párologtatás, épületenergetika stb.) nagyobb mértékben történő hasznosítását segítik elő, miközben a fosszilis erőforrások felhasználásának mértékét nagy mértékben csökkentik. Az épületszerkezeti megoldások ezt tovább erősítik, (pl. fagerendák,a zárófödém) a megújuló és helyi építőanyagok alkalmazásával. A távoli hasznosításra gondolva ugyanakkor a belső válaszfalak könnyen elbonthatóak, hogy egy esetleges funkció váltás esetén képes legyen az épület kis átalakítással alkalmazkodni.

A tervezett épület funkciójából adódó nagyobb tömege a terepet kihasználva megbújik, hogy jelenlétével ne bontsa meg a környezet léptékét. A kialakult, kitaposott ösvények megmaradnak, az épület észrevétlenül szervül környezetébe, a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva környezetében.

A jó iskola úgy működik, akár egy kisváros, számos jól elkülöníthető, változatos térszervezéssel, élményekkel, apró kihívásokkal melyek aktívvá teszik az gyerekeket és pozitív hatással vannak a fiatalok társasági fejlődésére. Ezáltal még inkább kötődnek majd az iskolához, annak közösségéhez. Mindez egy ilyen egyedülálló iskolaközösségben alapvető fontosságú.