A város központi területe és szerkezete folyamatosan alakult ki a XVII. századtól kezdődően. Völgyfaluként, középfőutcás elrendezéssel, melyre merőlegesen futnak ki a keskeny telekosztások oldalhatáron álló beépítéssel. Napjainkra az oldalhatáron álló beépítések a Fő utcában és a Kossuth utcában is zártsorúvá alakultak. A tervezési területet mindkét irányból ez a típusú beépítés keretezi.
A Fő utcán a különböző fejlesztéseknek köszönhetően kialakulóban vannak kereszttengelyek, melyek fentről lefelé haladva a következőek:
A területen egy városközponti funkció kialakítása a cél. Annak érdekében, hogy ez kialakulhasson épp úgy célszerű helyet adni a szolgáltatási, a kereskedelmi, a vendéglátási és kulturális funkcióknak is, hogy a központ minden időpontban nyüzsgő, jól kihasznált területe legyen a városnak, melynek használatában ne legyenek holtidőszakok. A nappali időszakban a szolgáltató jelleg dominál egy belvárosi léptékű nagyobb élelmiszer áruházzal, kisebb alapterületű szakboltokkal (könyvesbolt, túrabolt) egészségközponttal, patikával, cukrászda-kávézóval, és némi kulturális funkcióval: a könyvtárral. Az esti órákban viszont a szórakoztatás szerepét venné át a központ a kultúrház előadótermével a középpontban, amit a teraszos éttermek, nyitott, de védett hátsó kultúr udvarok egészítenek ki, helyet adva szabadtéri rendezvényeknek.
A területen egy a városszövet rendszeréből és formáiból építkező új, modern formálású központot kívánunk létrehozni, mely jól integrálódik a meglévő városszerkezetbe és további lehetőségeket rejt magában. A beépítés megfogalmazásánál törekedtünk arra, hogy ne plázaszerű épületet hozzunk létre, hanem kisebb funkcionális egységekre bontott épületekből álljon össze a központ, ami már magában is izgalmas térélménnyel szolgáljon használói számára. A tömegek telepítésénél törekedtünk a nyílt térformálásra, ezért a teret nem zártuk le keretesen.
A Fő utcára több merőleges fésűs elrendezésű tömeget futtattunk ki. Északi oldalán zártsorúan, oldalhatáron álló módon kapcsolódunk a mellette lévő épülethez, csakúgy, mint a Kossuth utcában. Az ily módon körbehatárolt területen a művelődési ház, könyvtár épülete szoborszerűen, szabadon álló módon ékelődik be a tömegek közé. Az épületek homlokzati falainak ferde megtörésével izgalmas hol nyíló, hol védett tereket alakítottunk ki a megkívánt funkciónak megfelelően. Az épületek ilyesfajta tömegalakítása megidézi a régi házak hosszan elnyúló, kissé ferde falainak hangulatát is, ami a polgárok számára talán közelebb hozza és szerethetőbbé teszi a tervezett épületeket.
A tér park és főút felé eső első egyharmadában azok a funkciót kaptak helyet, melyek leginkább kereskedelmi szerepet látnak el és a főút lüktető forgalma nemhogy hátrányos, inkább előnyös számukra (élelmiszerüzlet, túra-sportbolt, könyvesbolt). A második egyharmadában a vendéglátó funkció a meghatározó, mert a kellő visszahúzással, már egy nyugodtabb, teraszok kialakítására alkalmas térrész jön létre. Ebben a vonalban helyezkedik el a nagy lökésszerű forgalmat váró művelődési ház.
A tér hátsó, nyugodt harmadában rekreációra és kulturális elmélyülésre van lehetőség, hiszen könyvtárat, egészségházat és hozzá kapcsolódó patikát terveztünk ide. Ebben a térrészben nyílik lehetőség az esti órákban a kultúrháznak szabadtéri rendezvényeket tartani, mivel ez a rész már kellően védett a főúttól és idilli kilátás nyílik a környező hegyvonulatokra, Erzsébet-kilátóra, János-hegyre. A funkciók ilyesfajta elrendezésével érhető el, hogy a központ több irányban is kommunikálhasson a környezetével, miközben semmilyen káros hatást nem tesz arra.
A Kossuth utca első felét az új kereskedelmi épület telepítésével úgy alakítottuk ki, hogy az a csomópont felé kitölcséresedjen. A fejlesztési terület alatt teljes területen térszín alatti parkolást javaslunk, a lehelyezett funkcióknak megfelelő parkoló számmal. A mélygarázs megközelítését szolgáló kétirányú rámpát a telek délkeleti határára telepített épületbe integráltuk. A csomópont és rámpa távolsága elegendő ahhoz, hogy a ki- és bejövő forgalmat felvegye és a csomópontban fennakadást ne okozzon.
A Kossuth utcában a rámpát követően sétálóutcát, korzót kívánnánk kialakítani. Az autók számára a kétirányú forgalmat továbbra is megtartjuk, de azt az utca kevésbé fás nyugati oldalára húznánk egy minimális kiemelt járdát megtartva. Az Erdő utcáig terjedő szakaszon a parkolás megtiltását terveztük. Ezáltal helyet nyerhetünk a központhoz közelebb eső, fásabb keleti oldalon egy kb. 8-8,5 méter széles középen a meglévő fákat integráló, padokkal kialakított sétány létesítésére. Innen a Virágvölgy utcáig vegyes forgalmú utat alakítanánk ki, csökkentett sebességgel, váltva a gyalogos és autós oldalakat. Az utca ilyesfajta átalakításával fokozni lehet a sétáló, túrázó forgalmat és csökkenteni az autóst. Jó átmenet képezhető a városi nagyforgalmú- és az erdei turistautak között.
Óbuda Építész Stúdió