Budaörs Városháza bővítése - Az országos nyílt építészeti tervpályázat

900.000.-Ft megvétel: 2. számú pályamű - Archimat Stúdió
vezető építész tervező: Révi Zsolt

900.000.-Ft megvétel: 2. számú pályamű - Archimat Stúdió
vezető építész tervező: Révi Zsolt
munkatársak: Gazdag Ime, Székely György, Völgyi Botond (Casa Stúdió Kft.)

 

 

Beépítési, városrendezési megoldások, környezetkapcsolatok:

A Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának meglévő épülete az 1970-es években épült, az akkori elvárásoknak megfelelően. Négyezetes tömegéhez földszintes fogadótér kapcsolódik. Homlokzatát szalagablakok osztják.
Szerkezete alapvetően felhasználható.

A területre vonatkozó rendezési terv a kiírás szerint a tervnek megfelelően módosul, így az elkészült koncepció tervben megfogalmazott telepítési irányelveket tekintettük mértékadónak. A meglévő épülethez az irodaszárnyat a meglévő épülettel párhuzamosan telepítettük, kerülve az új irányokat, a meglévő tengelyeket erősítettük. A Szabadság útra közel merőleges tengely hangsúlyozását fontosnak tartottuk, ami a meglévő megmaradó parkhoz és az abban kialakított szabadtéri előadótérhez vezet.

A két épületet üveg-acél híddal kötöttük össze, ezzel biztosítva, hogy az épületek emeleti szintjei együtt tudjanak működni. Az új épület előcsarnokát a megadott tengely vonalába helyeztük el a két épület közé. Az előcsarnok a körforgalom körül kialakult teresedés folytatása, míg az ebből emelkedő összekötő híd egy transzparens térfalat képez. Az előcsarnok fogadó része egyszintes tér, amely a park és a budaörsi hegyek felé kétszintessé bővül, a tér feltárásával mutatva ezzel az irányt az ideérkezőknek. Az üvegezett előcsarnok, az új épület belső fóruma és tere szervesen kapcsolódik az épület mögött kialakult intimebb városi térhez, majd a parkhoz és a szabadtéri színpadhoz vezet. Az épülettel határolt városi tér méreténél fogva alkalmas szabadtéri ünnepségek megrendezésére is. A szabadtéri fórumnak kedvező az akusztikai adottsága, mert a forgalmas Szabadság út felől épülettel lezárt.

A funkciócsoportok egy olyan teret alkotnak, amely a koncepciónkat is magában hordozza:
Egy tér, amely intim helyet biztosít egy közösségnek, de egy tér is, amely nyitva áll a külső környezet befogadására. Ez nem csak formál egy közösséget, de bővíti is.

A Városháza bővítésének építészeti és funkcionális kialakítása.

A tervezés során az alábbi építészeti és funkcionális szempontokat tartottuk fontosnak.

1. A meglévő épület minimális mértékben kerüljön átépítésre.
2. A két épületrész együtt jól működjön, úgy hogy a funkcionális részek jól elkülönüljenek. (okmányiroda, étterem, házasságkötő terem, ülésterem)
3. A funkcionálisan önállóan használható helyiségcsoportoknak külön megközelítést biztosítottunk.

A Polgármesteri Hivatalnak jelenlegi főbejárata a Szabadság út felől van. Az új épületegyüttes bejáratát a meglévő földszintes épülettömeg elbontása után kialakított üvegezett előcsarnokban alakítottuk ki, szintén a Szabadság út felöli megközelítéssel. A földszinten, az előcsarnok térsorában az ügyfélszolgálati irodát, okmányirodát helyeztük el. Az előcsarnokhoz szervesen kapcsolódik az ülésterem, és a házasságkötő terem, így az épülettől függetlenül (hétvégi rendezvények esetén biztosítható az épület lezárása a földszinten a felette lévő szintektől) is lehet rendezvényeket tartani, ugyanakkor pedig, mint a parkkal, mint pedig a Szabadság úttal közvetlen a kapcsolat. Az új épülettömeg északi végében, a belső parkhoz kapcsolódóan kapott helyet az étterem, és a 100 adagos melegítőkonyha az Uzsoki köz felöli gazdasági bejárattal.

Az új épületrész alatt a süllyesztett garázst, a kiszolgáló helyiségeket, az irattárt, öltözőket, raktárakat, gépészeti fogadó helyiségeket alakítottunk ki.

Fontos szempont volt a tervezés során, hogy a konferencia terem az előcsarnokon keresztül megközelíthetően, szeparáltan is tudjon működni. Így rendezvényekre bérbe is adható, figyelembe véve azt, hogy a környéken nincsen ilyen nagyságrendű nagyterem.

Az épület I.-IV. emeletén a tervezési programban megadott osztályokat helyeztük el középfolyosós elrendezésben. A meglévő és az új épületszárnyban is azonosan építettük fel az irodák rendszerét. Véghomlokzatokhoz kapcsolódva adtuk meg a szintenkénti és épületszárnyankénti tárgyalókat. Ezt követően adtuk meg a vezetők irodáit a hozzájuk kapcsolódó titkársággal, és ezután sorolódtak a munkaszobák. Így a főépítészi iroda a II. emeleten, a jegyzői iroda a harmadikon, a polgármester és az alpolgármesterek az új épületrész legfelső szintjén kaptak helyet. A IV. emelet nincs teljes alapterületben beépítve, hanem visszahúzva teraszrészekkel tagozott.

Az épület alaprajzi elrendezését és térbeli szervezését követi a metszetek kialakítása. Az épület szintmagasságainál a meglévő épület adottságait vettük figyelembe, hogy a szintek a meglévő épület az új épülettel összeköthetőek legyenek.