"Feltűnő, hogy az Urbanity – Twenty Years Later című nemzetközi városkutató projekt kapcsán készült fotókiállítás szinte kizárólag a hét résztvevő közép-európai főváros negatív változásaira fókuszál, a pozitívumokkal alig foglalkozik" – hangsúlyozta Alföldi György a június 16-án a Millenáris Park szabadtéri színpadán tartott beszélgetésen, melyre a projekt budapesti rendezvénye, a tárlat megnyitója keretében került sor. Valóban: a kiállítás az elmúlt húsz év átgondolt koncepciót nélkülöző fejlesztéseire vagy éppen pusztításaira, szlömösödéseire koncentrált.
A résztvevő fővárosokban – Prágában, Berlinben, Budapesten, Varsóban, Pozsonyban, Ljubljanában és Bécsben – tehetséges fiatal fotósok által készített képeken jórészt felelőtlenül összedobált külvárosi kereskedelmi negyedeket, túlméretezett, elavult elvek szerint tervezett irodaházakat, rossz minőségű, s ezért a szociális problémákat újratermelő lakóépület-együtteseket, parlagon heverő, halott térségeket, kihalt, omladozó utcákat látunk. A budapesti képe elkészítésére a projektet kezdeményező és szervező intézmény, a prágai székhelyű Centre for Central European Architecture (Közép-Európai Építészeti Központ, CCEA) Kudász Gábor Ariont, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóját kérték fel.
A projekt célja, hogy feltárja az elmúlt húsz év főbb változásait abban a hét említett fővárosban, amely egymáshoz hasonló társadalmi változásokon esett át, s történelmük számos ponton összeér. Olyan tudományok nézőpontjából folyik a vizsgálat, mint az urbanisztika, a szociológia vagy a művészettörténet, de részt vesznek a kutatásokban építészek, művészek, sőt, politikusok is, s a program keretében megfigyelik és dokumentálják hogy milyen lett a közép-európai városok új arca, identitása és szerepe az “új” Európában. A program törzsét egy átfogó városkutatási és víziókeresési műhelymunka alkotja, amelyet a fenti fővárosok egyes egyetemei végzős építészhallgatókkal együttműködve folytatnak. A budapesti csoport tagjai, Kádár Bálint, Fábri Attila, Fekete János, Kincses Zoltán, Szendrei Zsolt és Wéber Katalin vettek részt a kiállítás megnyitóját megelőző beszélgetésen, a moderátor Alföldi György volt. Mint megtudtuk, a csoport a lehető legtöbb nézőpontot vette fel Budapest vizsgálata során: a város történetén túl összegyűjtötték a Budapest-utópiákat és -víziókat, áttekintették a rendszerváltás óta végbement építészeti és infrastrukturális fejlesztéseket, a kulturális élet sajátosságait, a város karakterét jelentő sajátosságokat. A magyar kutatócsoport munkájához Ladányi János szociológus is hozzájárult egy társadalmi változásokkal foglalkozó tanulmánnyal. Az egyes csoportok tavasszal Prágában találkoztak, hogy kicseréljék tapasztalataikat, összegezzék eredményeiket. A következő workshopra októberben kerül sor, de a fotókiállítás addig minden résztvevő városba ellátogat.
Minden kutatócsoport – így a budapesti is – több hónapos munkájának eredményét vizuálisan is megjeleníti majd, megkönnyítendő a hatalmas adatmennyiség befogadását és az egyes városok közötti összehasonlítást. A projekt csúcspontját a különbségekből és azonosságokból kirajzolódó lehetséges városvíziók, jövőképek, fejlesztési irányok adják – ezeket és a kutatások eredményeit nagyszabású tanulmánykötet összegzi majd.
A beszélgetés után Pálfy Sándor tartott megnyitóbeszédet, majd egy film levetítésére került sor, mely a műhelymunka folyamatát rögzíti.
Részletes információk: www.urbanityproject.eu
Haba Péter (szöveg+képek)