Budapest város maga a múzeum
Eredmény született: a Sanaa és a Snøhetta mögött a Nieto Sobejano S.L.P., valamint Balázs Mihály csapata és a BME Építészmérnöki Kara közös terve nyerte az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére kiírt, meghívásos tervpályázatot. Ennek alkalmából bemutatjuk egy másik pályázó, Zoboki Gábor és csapata Budapest örökségalapú múzeumi koncepcióját: nagy meglepetésre eszerint az új épület nem a Városligetbe kerül.
Budapest város érdeke, hogy a megfelelő arányban fordítsuk az erőforrásokat műemlékek felújítására, hasznosítására, és új városrészek kialakítására. Zoboki Gábor építész meglátása szerint az új múzeumi negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. Kurátorokkal és gyűjteményi szakértőkkel együttműködve örökségalapú múzeumi koncepciót dolgozott ki, miután meghívták a városligeti múzeumi negyed kapcsán kiírt pályázatra. A beadott tervekben azonban a Magyar Nemzeti Galériát a Városliget helyett a Budai Várba helyezi, a Szent György térre. A Szent György tér történelmünk, valamint kulturális és építészeti örökségünk egyik legfontosabb helyszíne egyedülálló városi elhelyezkedésének és múltjának köszönhetően. A II. világháborús pusztítások óta nem nyúltunk méltó módon ehhez a helyhez, és talán ezért nem kapcsolódik organikusan a budapestiek által használt közterekhez. Pedig rengeteg turista innen indul el a Lánchídon át, a Bazilikát érintve, az Andrássy úton át egészen a Hősök teréig.
A Zoboki Építésziroda alkotóközössége az utóbbi 15 év megbízásainak köszönhetően itthon és külföldön is elmélyülten foglalkozott kulturális beruházásokkal. Úgy vélik, hogy városrendezési kérdésekben a szakmának kell kezdeményeznie, eddigi munkásságuk pedig kötelezi őket arra, hogy a múzeumi negyed kapcsán kibontakozó párbeszédben magas szintű dokumentáció elkészítésével vegyenek részt. Pályázati anyaguk így szándékosan nem felel meg a formai követelményeknek, mert céljuk - a pályázat megnyerése vagy a pályázati anyag beadásáért kiírt magas díj megszerzése helyett - Budapest urbanisztikai diskurzusába való bekapcsolódás volt. Érdemben kívánnak hozzájárulni ahhoz a szakmai vitához, amely a közberuházásokat érintő városstratégiai megfontolásokat is figyelembe veszi.
“Az építész nyelve a terv, leghatásosabban így fejtheti ki a véleményét. Ezért nyújtottuk be múzeumi koncepciónkat, amely egyaránt tekintettel kíván lenni Budapest múltjára és jövőjére. Konstruktív segítő szándékkal, minőségi vita során szeretnénk véleményt formálni egy olyan kérdésben, amely a városban élőket érintő fontos döntésekről szól, ám még hiányzik belőle a szakmai konszenzus.” - mondja Zoboki Gábor.
A múzeumi koncepció városi és építészeti tervből áll, és az iroda korábbi munkáihoz, a Müpa és a sencseni Nanshan Kulturális Központ és Múzeum tervezéséhez hasonlóan programalkotással kezdődik: annak átgondolásával, hogy a városlakók és turisták szempontjából az elkövetkező évtizedekben mi lesz a legkedvezőbb, legműködőképesebb modell, amely Budapest épített örökségének jövőjét is felelősen kezeli. Éppen ezért a Zoboki Építésziroda a múzeumi műtárgyak és enteriőrök mellett figyelembe veszi az építészeti örökséget, illetve a közterek és az utcák hagyatékát és hangulatát. Urbanisztikai és ingatlanfejlesztési szempontokat is összesítve arra jutottak, hogy az új múzeumi negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon. A pusztuló vagy alulhasznosított belvárosi műemlékeinkben tökéletesen megoldható a múzeumi negyed programja.
Különösen fontos a Budai Vár esetében, hogy visszakerüljön a város vérkeringésébe, ezért át kellett gondolni jövőbeni szerepét. A Zoboki Építésziroda és nemzetközi elismertségű szakértőik abban hisznek, hogy a turizmus alappillérei, a kulturális, kereskedelmi és vendéglátási funkciók egymást erősítő hatása tölti meg a városrészeket élettel.
Az iroda terve megoldást ad a Magyar Nemzeti Galéria ügyének méltó elrendezésére a Várban, és ezzel alternatív lehetőséget kínálnak a döntéshozóknak a Városliget túlépítésével szemben. A Sándor Palotával átellenben található telken a mai kor követelményeinek megfelelő, új múzeumi épületet terveztek, hiszen a felújításra váró Palota mindig is alkalmatlan volt erre a célra. Ezzel a Szent György tér újjáéled, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét a teljes Csontváry-életművel, értékes barokk szárnyas oltárokkal, és egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal egyesíti.
A Zoboki Építésziroda tanulmánya a Városliget sorsára is kitér. A világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöld tüdeje, csodás millenniumi építészeti örökségekkel. Mindezekre tekintettel az alkotóközösség szakmai véleménye szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani.
Zoboki Gábor vallja, hogy felelősen kell gondolkodnunk Budapest épített örökségének jövőjéről. A múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására kell koncentrálni. Álláspontját április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett „Mindent a maga helyén”, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián is képviselni fogja mint felkért hozzászóló.
Az eredetileg a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére nyílt nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amire a beérkezett 80 pályamű közül a bíráló bizottság nem talált megvalósításra alkalmasat. A második, tervezési szakaszra a kiírók úgy határoztak, hogy 9 külföldi - és a szokatlanul nehéz gazdasági, jogi és referenciákra vonatkozó minősítési feltételek okán - csak 2 magyar pályázót hívnak meg, amelyek egyike a Zoboki Építésziroda volt.
