Chemol-OTP — Objektíven(?)
Nemrég adtuk közre Dobai János véleményét a lebontásra ítélt hajdani Chemolimpex irodaház kapcsán. A bontás híre sokakat megmozgatott, ezúttal Vukoszávlyev Zorán sorait közöljük, a szerző fotóival kiegészítve.
Akkor, 1963-ban: A hatvanas évek hőskorszaka a stilisztikai önmeghatározás időszaka volt. A szocreálnak ifjonti hevülettel ellentmondó fiatalok ideje, a magukat a nemzetközi építészet színvonalához mérő, rövid időn belül a meghatározó építészeti műhelyeknek számító nagy állami tervezővállalatok irányításával kultikussá váló nagygeneráció alkotó-építészeinek időszaka. E nemzedék a háború előtti mesterségbeli tudással még rendelkező mesterektől tanulhatott: Gulyás Zoltán Weichinger Károly tanítványa1 volt, a Lakótervben Németh Pál műtermében, majd a Köztiben id. Janáky István mellett dolgozott2 néhány évig. Rövid kitérő3 után az Ipartervben kötött ki4, ahol 1978-tól irodavezető volt.5
Hős-időszak ez: Gulyás már 30 évesen Ybl-díjat kapott fehérvári úti OTP-lakóházáért. S ekkor már épült a pesti belvárosban életművének tekinthető irodaháza is: a Chemolimpex központ, melynek alsó két közönségforgalmi szintjét az akkori egyetlen magyar lakossági bank reprezentatív terei foglalták el. A sűrű történeti közegben Gulyás határozott karakterű saroképülete a hagyományos zártudvaros rendszert feloldva a Bécsi utca felől felnyitotta a beépítést cour d’ honneur-t képezve, míg a Deák utcán a zárt homlokzatsort folytatta a Vörösmarty térről indulva.6
A három épületszárny által közrefogott udvart az első emelet felett rácsgerendás vasbeton-tartókkal lefedve nagy, átlátható pénztártermet hozott létre, négy pillérre kiváltva a födémet.7 A racionális épülettömeg a sarkon felmagasztosult: az utcaszinti homlokzat enyhén aláfordul saját derékszögű rendszerének logikájából adódóan.8 Az épületet az Erzsébet híd újjáépítéséből visszamaradt szürke gránit kövekkel burkolták az alsó szinteken és a felső emeletek szalag-ablakjainak mellvédjénél. A fa (!) bukóablakokból képzett ritmikus nyílások vasalatait (nem lévén magyar szakipar) külföldről hozatták.
Most, 2010-ben: Az új idők hajnalán 1988-1989-ben átalakításokkal egybekötve felújították az épületet, már az OTP teljes használatára. A hűvösen elegáns nemeskő burkolatot polírozottan csillogó vörös kőlapokra cserélték, a nyílászárókat az osztásrendszer megtartásával teljes egészében mattbronz-mélyszürke fém ablakokra váltották és a tetőterasz szintet átépítették. A legnagyobb változáson az emeleti pénztárterem esett át: a nyomott térarányok korrigálására a négy pillérre kiváltott, természetes fénnyel átvilágított födémrácsot középen kimetszették és centrálisan elhelyezett, térrács alkotta üvegpiramis került rá. Az arányok nem lettek sokkal jobbak, az egyedi belsőépítészeti karakter pedig megsemmisült. Az átalakítások ellenére is szuggesztív erejű azonban az építészeti alapdöntések nagyvonalúsága.
A három szárny alkotta udvar felnyitása a nemrég sétálóutcává átváltozott Bécsi felől lazítja a városi zártsorú beépítést, de sajnos biztonságtechnikai okokból nem lehet bejutni az egykoron két utca felé megnyitott belső udvarra. A tömb sarokképzésénél a beforgatott alsó szint ma már talán két szintben lett volna artikulálva, de még így is domináns a felső szintek tiszta építészeti architektúrája és szédítő a konzolosság megjelenése az utcaképben. Nemes arányú a szalagablakos rendszer, melyen a környező házak képe (tényleg) tükröződik.
A ház funkcionális tisztasága a telekhatár menti másfél-traktusos és az utcai középfolyosós rendszerrel gyönyörű iskolapélda, miként a szárnyak csatlakozásának fordulósarkaiban elhelyezett lépcső-lift-mosdó-blokkok földszinten megúsztatott tér-testjei is. A faltartók mérnöki-művészi szerkezeti rendszere korlátozza a szabad variálhatóság álnok ezredfordulós kívánalmait, de örökérvényűen megtartatja a logikus osztások mellett a korabeli térstruktúrát.
Vukoszávlyev Zorán
Az esszé a Metszet 2010/4. számában megjelent glossza bővebb változata.
épület: OTP Bankház (egykori Chemolimpex-OTP irodaház), Budapest (1960-1963)
építész: Gulyás Zoltán (1930-2000)
1 Gulyás Zoltán 1952-ben diplomázott a Műegyetemen.
2 Janáky ekkor a budai vár rekonstrukciós munkáival foglalkozott, illetve ezen időszakhoz köthető a Miskolci Nehézipari Egyetem számos épületének terve.
3 A magyar építészcsoport tagjaként 1954-1956 között Koreában dolgozott az újjáépítésen – tervezőként hozzá is köthető épület Phenjanban az Orvostudományi Kar Bakterológiai Intézete (Mühlbacher Istvánnal).
4 Szendrői Jenő műtermében dolgozott mesteriskolásként majd tervezőként, innen indult el a „ranglétrán” felfelé.
5 Pályáját az Ipartervből 1986-ban kiváló Matervben fejezte be. Alkotói munkássága mentén számos (ma is) meghatározó építészmunkatárs vagy épp „tanítvány” nevével találkozhatunk: ifj, Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, Jurcsik Károly, Földesi Lajos, Szekeres József, Finta Jószef, Patonai Dénes, Reimholz Péter, Lázár Antal, Dobai János. Oktatott a Mesteriskolán és a BME-n, a BME díszdoktorává fogadta 1997-ben.
6 Az archív képek vonatkozásában lásd: Dobai János: A „Chemolt” nem lehet lebontani! in: http://www.epiteszforum.hu/node/16401
7 A viszonylag alacsony belmagasságú terem különleges belsőépítészeti összhangban jött létre: a keskeny-magas vasbeton gerendák rácsozatához alkalmazkodó átvilágítható álmennyezet mezőiben savmaratott üvegen keresztül jött be a fény a kis felülvilágító kupolákon át; este a gerendák alsó síkja mentén vezetett fénycsövek rajzoltak rasztert a mennyezetre.
8 Gulyás a Váci utca felőli tömb helyszínrajzi rendszeréhez igazította az alaprajz derékszögű vázrendszerét – mivel a Bécsi utca hegyes szöget zár be a Deák utcával, így a földszinti téglalap alaprajz felett a telek határvonalt követő, a sarok felé „hegyesedő” épületkonzol alakult ki.
Referenciák:
Ferkai András (szerk.): Gulyás Zoltán építészete 1930-2000. HAP Galéria, Budapest, 2005
Kubinszky Mihály: A rend és gondosság építésze. in: http://www.magyarszemle.hu/szamok/2005/6/a_rend_es_gondossag
Dobai János: A „Chemolt” nem lehet lebontani! in: http://www.epiteszforum.hu/node/16401
