Cicvár szőlőmag feldolgozó manufaktúra

Vass István Balázs diplomaterve a helyszín, az egykori dézsmaház megértéséből, megérzéséből indul ki. Magok, egerek, cicák, innen a név is: Cicvár. A tervet a meglévő építmények okos hasznosítása, egyszerű, érzékeny kiegészítése, szintetizáló gondolkozásmód jellemzi. A diplomamunkát Hauszmann- és Pro Progressio díjakkal jutalmazták.

Alapállás

A hely Tokaj-Hegyalja, azon belül is Mád. 250 hektár szőlő, több száz éves szőlőtermesztés és borkultúra. A pápának innen ajándékozott bort Rákóczi fejedelem, s az orosz cári követek is rendszeres felvásárlók voltak. Olasz szőlőművesek honosították a szőlőt - nem véletlen a “toszkán életérzés”.

Adott egy XVI. századi méltatlan sorsú, elhagyatott, pici dézsmaház. Teteje beszakadt, födémei megroskadtak - kőkehelyként áll szilárdan, belső romjait őrzi. Hajdan a promontor s a Rákóczi birtok részét képezte. 3 osztatú struktúra, földszinten 2 présszoba, köztük pincelejárat. 370 méter hosszú pincerendszer, a helyi riolittufába vájták - amit kibányásztak, abból épült a ház. Az emeleten “szolgálati lakás” annak, ki a dézsmát vigyázta, felette magtár - egy osztatlan térben.

“CICVÁR”, hisz dézsmaház lévén mi más is lehetne. Magok - egerek - cicák. “Ez volt az ő birodalmuk”.

A szőlőmagról

A helyi dűlőkön beérett szőlőből bor készül, s a préselés után visszamaradt törkölyből - szőlőmag/héj/cukor - adott esetben pálinka. Ám ezt követően e nyersanyag “hulladékká válik” s deponálásuk is gondolt okoz a gazdaságoknak.

Kutatások alapján bizonyossá vált a szőlőmagban rejlő nyomelemekben/polifenolokban való gazdagság, jótékony hatás. Hasznosítása olajként/pelletként/takarmányként s ‘gyógyszerként’ való alkalmazás. Erre képes a “hulladék”.

3 tervezési alapelv

Minden hasznosul

• minimális ökológiai lábnyomra való törekvés
• valódi organikus gondolkodás
• fenntarthatóság
• teljes energiahasznosítás
• “hulladék” hasznosítás
• optimalizálás minden tekintetben

Optimalizálás

• helyi adottságok, nyersanyagok pontos koordinációja
• üzemidő, és teljesítmény meghatározás
• időszakos működtetés
• Napenergia hasznosítás - elektromotorok üzemeltetésének 50%-át fedezi, HMV előállítás 100%-át
• temperált fűtés a helyben megtermelt pelletből
• fúrt kúttal hőcsillapítás
• természetes ventilláció
• költség- és munka hatékonyság

Integrált műemlékvédelem

Nem rekonstrukció. Az idő kontinuitásában vizsgálni s tovább tervezni az épületet, elsődlegesen szem előtt tartva a “célt”, mely az építészeti alkotást létrehozza, élteti s formálja. Kortárs ezsközökkel, a kor elvárásainak megfelelően összekapcsolva a technológiai rendszerrel, valamint erősítve a helyi gasztronómiát, turizmust, identitást.

Vass Isván Balázs

Egy diplomamunka hátteréhez

Vass István Balázs, szőlőmag feldolgozó üzem, Mád, 2016
BME, Építészmérnöki kar, Középülettervezési tanszék

A diplomaterv - folytatva a sort - a kreatív, innovatív megoldások körét erősíti, bővíti. Már a témaválasztás is előremutató: a mindent felhasználni cél jegyében a szőlőmag feldolgozásának, további hasznosításának keresi előbb a technológiáit, majd ezeket megtalálva egységes gyártási folyamattá rendezi a feldolgozást. Ennek a folyamatnak építészeti keretét létrehozni – ez a diplomamunka témája. Az építészeti keret az optimumra törekszik: egyszerű eszközökkel, kis befektetéssel, „könnyű technológiával”, helyi anyagok beépítésével tervezi a gyártósort fogadó épületet. A munka része, kiinduló pontja a meglévő és megmentésre váró műemlék épület, melynek szerepet talál és ennek megfelelően felújítja, hasznosítja azt. Így válik kerekké a kép: a meglévő építmények okos hasznosítása, és egyszerű, érzékeny kiegészítése kiváló példája a szintetizáló gondolkozásnak. Balázs átfogó szakmai ismeretek birtokában, logikus folyamatszervezéssel, környezetbarát építési technológiák kivételesen izgalmas házasításával dolgozza ki ajánlatát – egyúttal igazolva érettségét, felelős alapállását.

A részletekről: egy ilyen léptékű beruházás tervezésekor meghatározó szempont kell legyen a kivitelezés lehetőségeinek mérlegelése. Divatos szóval ezt a nagyságrendet családi vállalkozásnak hívhatjuk. Lényeges tehát a szerkezetválasztás, az „összerakás” mikéntje: milyen kivitelezői hátteret feltételezünk, milyen anyagokkal építkezünk. Ebben az esetben ezeket a döntéseket példaértékűnek tartom. Kis létszámmal dolgozó (két-három fős) lakatos vállalkozó már képes arra, hogy ezt a házat, ennek acél szerkezeti vázát legyártsa, felállítsa, a burkolatokat,a nyílászárókat szerelje. De hasonlóképp egyszerűen szervezhető, átlátható az előkészítés, a terepmunka, az alapozás. Ebből az is következik, hogy helyi iparosok bevonásával, akár a hajdani „házilagos” kivitelezést megújító - szakértelmet, felelős, követhető, ellenőrizhető kivitelezést feltételező – szervezéssel is létrehozható, felhúzható Balázs épülete.

A diplomamunka így túlmutat az öt évet lezáró, azt összegző, összefoglaló szakmai megmérettetésen. Programot kínál a következő évekre: arányos, mértéktartó, természetes egyszerűségre törekvő, optimális ráfordítást igénylő beruházás képletét, ismérveit, szempontjait fogalmazza meg és mutatja fel követhető, követendő példaként.

Karácsony Tamás
építész, egyetemi oktató