Ipari Műemlékek Megőrzése és Hasznosítása a témája annak a szakmai konferenciának, melyet a Kortárs Építészeti Központban 2006. szeptember 29-30-án és október 1-én rendeznek meg.
KÉK – KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT
H-1074 Budapest, Nefelejcs u.26.
F.: +36 1 2253529
www.kek.org.hu
Részletes információt az érdeklődők a fenti oldalon olvashatnak.
Belépőjegyek a konferenciára:
2400 Ft - 1 napra, 4000 Ft - 2 napra
A belépőjegy támogatásnak minősül, melyről a ”Kortárs Építészeti Központ” Kiemelten Közhasznú Alapítvány igazolást ad és az Ön által megadott címre kipostázza, így a belépő az adóból leírható.
Érvényes regisztrációhoz kérjük NÉVVEL, CÍMMEL és a kért belépőjegyek számával Kortárs Építész Központ - 1074. Budapest, Nefelejcs u. 26. címre küldje el jelentkezését, melyet emailben visszaigazolunk.
Fizetni csak a helyszínen kell, ám 2006. szept. 26. 24.00 után beérkezett lemondásokat már nem tudjuk figyelembe venni és a megadott címre a belépőjegyek árát kipostázzuk.
Az elmúlt években Magyarországon is növekvő érdeklődés érzékelhető a használaton kívüli ipari épületek és területek iránt. Ez az érdeklődés egyszerre több irányból érkezik, különféle értékeket képvisel és eltérő érdekek mentén szerveződik. A piaci szereplők a funkciójukat vesztett és megürült ipari épületekben az ingatlanpiac új komponensét látják és történelmi lehetőséget ezek üzleti potenciáljának kihasználására. A piac vezérelte fejlesztések komoly lökést adhatnak egy-egy település vagy városnegyed fejlődésének, de teljesen meg is változtathatják annak karakterét. A városirányítás szemszögéből az ipari területek és épület-komplexumok sorsa stratégiai kérdés: a városok legnagyobb meghatározatlan területeiként a rozsdazónák szerves, integrált újraértelmezése meghatározhatja egy-egy település-egység jövőjét. A műemlékvédelem az ipari társadalom kulcsfontosságú környezetelemeinek megóvásában, a közösségi emlékezet egyik markáns fejezetének fenntartásában, az épített környezet speciális szegmensének megőrzésében érdekelt. A kortárs gondolkodást és a kulturális szférát pedig a használaton kívüli ipari épületek jelenkori értékei, szerepe és lehetőségei érdeklik, elsősorban a használat szempontjából. Abban a gazdasági környezetben, ahol az ingatlan a legfontosabb tulajdonformák egyike, a szabad terek megkülönböztetett jelentőséggel bírnak. Mindeme szempontok figyelembe vételével elmondható, hogy az ipari épületek, és különösképpen az ipari műemlékek ma igen speciális helyzetben vannak: a legkülönbözőbb érdekek és értékrendek metszéspontjában helyezkednek el. Ezek a nézetkülönbségek azonban leggyakrabban reflektálatlanul, a színfalak mögött jutnak kifejezésre.
A nyilvános és szakmai diskurzus hiányának feloldását célozza meg a Kortárs Építészeti Központ és a Róth Miksa Emlékház „conZerve?“ elnevezésű szakmai konferenciája. A konferencia azokat a kihívásokat, lehetőségeket és veszélyeket kívánja bemutatni, amelyekkel az ipari műemlékekkel foglalkozó műemlékvédők, tervezők, ingatlanfejlesztők, építészek, városkutatók és kulturális szakemberek minduntalan szembetalálják magukat. A konferencia a Magyarországon felmerülő ipari műemlék-dilemmákat nem csak a hazai viszonylatok közepette fogja megvizsgálni, hanem ezeket tágabb, nemzetközi kontextusba helyezi.
Bizonyos mértékben hasonló jelenségek játszódtak le ugyanis az 1970-es évek közepétől az észak-amerikai és nyugat-európai országok gazdaságának posztindusztriális átmenete folyamán. Az ipari termelés hangsúlyvesztése és a harmadik szektorbeli tevékenységek előretörése a nemzeti gazdaságokban mára közhellyé vált, és a globális gazdasági összefonódások legalapvetőbb vonása. Mindeme változások térbeli, urbanisztikai és építészeti vonatkozásai azonban csak az elmúlt évtizedben váltak szembetűnővé Magyarországon, és generáltak új stratégiákat, szabályozási alapelveket, illetve esztétikai viszonyulásokat.
Magyarország és a kelet-közép-európai viszonylagos megkésettsége és gazdasági-politikai sajátosságai azonban számos szerkezeti eltérést is okoznak az ipari területek újrahasznosításának lehetőségeiben a nyugati országokkal szemben. Az adminisztratív rendszer széttagoltsága, a piaci szereplők nagy súlya, az ingatlanpiac villámgyors átstrukturálódása mind a helyi gazdasági-társadalmi-térbeli kontextus körültekintő figyelembevételét teszik szükségessé a fenntarthatóság elvét szem előtt tartó döntéshozatal és projekttervezés számára.
Éppen ezért a KÉK konferenciája nem csupán az ipari építészet emlékeiről nyújt általános, átfogó képet, hanem további előadásaiban téma-specifikusan vizsgál sajátos helyi kérdéseket, melyekre hazai szakértők és nemzetközi előadók közösen keresik a válaszokat. A konferencia pécsi Zsolnay-gyár mint kulturális zászlóprojekt, a MÁV-ingatlanok és a hozzájuk kötődő rozsda-stratégiák, valamint Budapest városfejlesztésének aranybányái, a használaton kívüli gyárépületek kapcsán veti fel azokat a dilemmákat, amelyek folytonos kihívást jelentenek a gyakran a szakmai nyilvánosság számára is átláthatatlan pozíciókat elfoglaló urbanisztikai szereplők számára.
A konferencia az ipari épületekkel és területekkel kapcsolatban kialakított különböző pozíciók szembesítése révén térképezi fel az ipari műemlékek jogi, gazdasági, építészeti és politikai környezetét és mindehhez nemzetközi szempontokat is kínál. A konferencia első két napján szakmai előadások vázolnak fel különféle elméleti és gyakorlati megközelítéseket és módszereket, a harmadik nap pedig főként az ipari épületekben megjelenő új kulturális funkciókat helyezi fókuszába. A szakmai programot több fotókiállítás, filmvetítés és buszutak gazdagítják új perspektívákkal.
A „conZerve?“ konferencia a Kortárs Építészeti Központ és a Róth Miksa Emlékház közös szervezésében, a KÉK Nefelejcs utca 26. szám alatti épületében kerül megrendezésre szeptember 29-30-án és október 1-én. A helyszín kiválasztása jelentőséggel bír: a tizenkilencedik századi műemléképület ideális helyszín az ipari műemlékek jövőjét tárgyaló eseménynek. Az épületet használó, a kortárs várost és építészeti kultúrát tevékenysége középpontjába állító Kortárs Építészeti Központ tagjai egy kibontakozó nyilvános és szakmai diskurzus első állomásának tekintik a konferenciát.
Polyák Levente