Cremona rövid áttekintése
Cremona Lombardia tartományban található, az öt cremoniai tartomány városközpontjában, délről Casalasco tartománya, északról Cremasco, Adda, valamint a központi tartomány élén Castellone és Soresina határolja. Cremonára nem a hegyvidéki terület a jellemző, területét az itt végighúzódó édesvízi folyók tették enyhén hullámossá.
Cremonát településként Cenomani néven említi először a történelem a gall (kelta) törzs révén, akik i.e. 400 körül érkeztek a Pó völgyébe. I.e. 218-ban a rómaiak telepedtek itt le, az első katonai előőrsöt létrehozva a Pó folyó mentén. Cremona hamar Észak-Olaszország egyik legnagyobb városa lett, mivel a Genova felé vezető fő összekötő úton helyezkedett el. A kora középkorban Ravenna bizánci erődítmény részét képeztet. Átépítették a várost és létrehoztak egy püspökséget is. Ezáltal megnövekedett a város jóléte és hatalma, befolyása is, megépült az egykori bizánci vár.
A középkorban nagyon fontos szerepet játszott Cremona művészete. A Torrazzo nevet viselő 111 méteres óratorony a város jelképe, 1267-ből származik. A negyedik emeleten található a világ egyik legnagyobb csillagászati órája. Cremona híres a vonós hangszerek készítése és a zene iránti szenvedélyéről. Itt született Antonio Stradivari (1643-1737), a világhírű hegedűkészítő. A városban található a nagy múlttal rendelkező, egyedülálló hegedűkészítő iskola. Cremona volt a szülővárosa Claudio Monteverdi zeneszerzőnek is (1567-1643). A városra elsősorban ma mezőgazdaság jellemző, de ugyanilyen fontos itt a kézműves és az ipari tevékenység is.
Cremona, az iszlám város
Itáliában visszatérő jelenség, a Pó menti településekre pedig különösen jellemző a „külföldi” közösségi lét és a társadalom morfológiai kapcsolata. Ősidők óta, a Pó folyó mentén elhelyezkedő nagy történelmi városok (Piacenza, Cremona, Mantova, Ferrara) és a kisebb települések (falvak, kolostorok, erődök) mindig is üdvözölték a kereskedőket, katonákat, zarándokokat, szerzetesrendeket, a kisebb és nagyobb hatáskörrel rendelkező etnikai és vallási kisebbségeket, amelyek mindegyike „idegen” helyi kultúrát épített, alakított ki egy településen belül, felismerhető identitással, amely az építészetben is megjelenik, egy összefüggő szövetet létrehozva („Forma Urbis”). Cremonában is megtalálható egymás mellett a régi castrum, a kereskedői városrész, a városi püspökség - oldalán a székesegyházzal -, a folyó mentén kialakult, sportolásnak helyett adó városrészek és a szétterjedt, modern városi alközpontok. „La cittá é fatta di monumenti e di tessuto”, azaz „Műemlékekből és városi szövetből épül fel a város” (Aldo Rossi, Maurice Cerasi)
Fontos szempont ezen különböző kultúrák elfogadása és integrációja. Az iszlám kultúra, az iszlám város alapvető morfológiai szabályok szerint él és működik, sajátos építészeti arculattal. A kapcsolat az iszlám és a „nyugati” városok között az alábbiakban mutatkozik meg: vallási épület, piac és oktatási épület (a Korán-oktatást is beleértve). Ezen közösségi funkciók képesek a különböző kultúrákat egységbe integrálni a régi Cremonai városszövetben. A mecset, mint központi komplexum hivatkozási ponttá válik, a városnak egy „új” identitást adván.
Helyszíni adottságok
A féléves tervezési feladat, a tervezési helyszín a városfalon kívül, az északi részen húzódik, az „elszigetelt” vasútállomás területén, amelytől keletre buszpályaudvar és autóparkoló található. A vasúti közlekedés felett átívelő felüljáró a várost a temetővel, illetve a kertvárosi lakóövezettel és az ipari területtel köti össze. Ez a - fallal körülvett város területén kívül eső - térség jelenti az város „északi kapuját”, intermodális csomópontját. Cremonának - mint minden jelentős központnak az országban - foglalkoznia kell a társadalmi, demográfiai, kulturális, vallási, bevándorlási változásokkal, az eltérő igények figyelembevételével. A tervezési terület központi jelentősége miatt közösségi épületek elhelyezését kívánja meg. Ez elsősorban oktatási intézmények, szakiskolák, templomok, mecset, valamint kereskedelmi terek és termálfürdők létrehozását jelenti.
Tervezés
A tervezés során kiinduló pont volt számomra a terület szervetlenségének, széttagoltságának rendezése, rehabilitációja, a közlekedési struktúra megfelelő kialakítása, valamint városi-, közösségi terek létrehozása, közösségi épületekkel együtt. A vasútállomás fejépülete előtti tér jelenleg is parkként szolgál, amelyet csak a keleti oldalán lévő szolgáltató tömb látványa tesz méltatlanná (autószalon, autószervíz). A buszpályaudvar és az autóparkoló nem tud szervesen kapcsolódni a vasútállomáshoz és a vasút túloldalán elhelyezkedő temetővel sem megfelelő az összeköttetés.
Cremona igazi intermodális csomóponttá válásához először a különböző közlekedési módokat kell a lehető legmegfelelőbben elosztani a területen. Az autóparkolókat térszín alá helyeztem el a vasútállomás előtti téren, ezzel közvetlen kapcsolatot biztosítva a vasúti közlekedés felé. Másik nagyon fontos szempont volt számomra, hogy a történelmi városrészt és a pályaudvar előtti térrészt ne vágja el egymástól a négysávos, egyirányú főút, hanem kialakulhasson az új tér és a belvárosból az ide befutó utcák zavartalan felszíni kapcsolata. A tér jelentősége, fontossága ezáltal is növekedhet. A buszpályaudvart a vasútállomással szemközti, északi területére helyeztem el, szintén közvetlen kapcsolattal a vasúttal. A térhez kapcsolódó keleti tömb helyére terveztem a piac és a mecset épületét, amelyek így közvetlen, szerves kapcsolatba kerülhetnek a megújult vasútállomás előtti központi térrel. Az oktatási épületek pedig a vasútvonal túloldalára kerültek, amelyekkel az új felüljáró teremt szoros kapcsolatot. A megszűnő autóbusz-pályaudvar és autóparkoló helyére pedig intenzív közparkot képzeltem el, teresedéssel. A régi felüljárón az autós közlekedést megszüntettem, amely ezáltal gyalogos forgalmúvá tud válni, így zöld parkon és a felüljárón keresztül juthatunk el a temetőhöz.
Irodalom: