Csapó Balázs programja a BÉK alelnöki posztjára
Idén esedékes a Budapesti Építész Kamara tisztújítása. Csapó Balázs a jelölőbizottság felkérésére jelentkezett a BÉK alelnöki tisztségének betöltésére. Részletes programját az alábbiakban olvashatjuk.
„Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
de köztük üresség rejlik:
a kerék ezért használható.
Agyagból formálják az edényt,
de benne üresség rejlik:
az edény ezért használható.
A házon ajtót-ablakot nyitnak,
mert belül üresség rejlik:
a ház ezért használható.
Így hasznos a létező
és hasznot-adó a nemlétező."
(Lao-ce, fordította Weöres Sándor)
Tisztelt Tagság!
A jelölőbizottság megtisztelő felkérésére ezúton vállalkozom a Budapesti Építészkamara alelnökjelölti tisztsége betöltésére. Noha a jelölt státuszt önmagában is szakmai tevékenységem komoly elismerésének tartom, számomra személyes ambíciót nem a pozíció jelent. Indíttatásom alapja sokkal inkább egy komolyabb közösségi célú feladat és felelősségvállalás lehetősége. Az elmúlt években a Szakmafelügyeleti Bizottságban dolgoztam. Úgy hiszem, az itt szerzett tapasztalat kellő bázis az alelnöki feladatok ellátásához.
A mostani tisztújítás több szempontból is a megújulásról szól. Egyrészt a jelenlegi elnökség nyolc éves munka után leköszön, a köztestület vezetését újabb szereplőkre, és talán egy újabb generációra hagyva. Másrészt szembe kell nézni az elmúlt évtizedek legmélyebb válságával, az építőipar hanyatlásával, melyből a kiút szintén csak a megújulás lehet.
Látható, hogy a társadalomban egyre növekszik a bizonytalanság, a hektikusan változó vállalkozási környezetben az építési kedv és szándék szinte elapadt. Fontos felismernünk, hogy ez a folyamat nem azonos az építész szakma lassú devalválódásával, de annak negatív hatását erősíti. A következő években tehát e kettős spirál ellensúlyozására kell a BÉK tevékenységét és kommunikációját fókuszálni. Nagyon valószínű (talán nem is feltétlen baj), hogy véget ér az óriás beruházások korszaka. Remélhető ugyanakkor, hogy a forráshiány kikényszeríti a költséghatékony és átgondolt fejlesztések előretörését, magamutogatás helyett a valós igényeket okosan szolgáló építészet teret nyer. Miközben az építési volumen nyilvánvalóan szűkül, a tervezési metodikának nyitottabbá, érzékenyebbé és társadalmilag integráltabbá kell alakulnia.
Noha egy területi kamarának a mozgástere szűkre szabott, mégis úgy hiszem, hogy értékeinkre építkezve, tudatos és konzekvens lépésekkel ki lehet alakítani egy olyan munkakörnyezetet, amelyben a BÉK inkább gondoskodó, és kevésbé rendfenntartó szerepet vállal. Kamaránknak erkölcsileg a tagság felé van felelőssége, de el kell fogadnunk, hogy jogilag egy hierarchikus szervezet részeként működünk.
A kamarai rendszer hatékony működésének kulcsa az lehet, ha egyértelműen lehatároljuk, és önmagunk számára is tudatosítjuk a felelősségi és hatóköröket. A BÉK mint a legnagyobb létszámú területi kamara ellentmondásos helyzete abból fakad, hogy a budapesti ügyek egyben országos jelentőséggel is bírnak, és az országos ügyek nagyrészt Budapesten csapódnak le. Úgy gondolom, erősíteni kell a BÉK helyi jellegét, ezáltal a tagság felé belsőségesebb kötődés alakulhat ki. Szorosabb együttműködésre van szükség a többi területi kamarával annak érdekében, hogy a tagság felől érkező, de országos illetőségű kérdések a MÉK-ben megfelelő súllyal szerepeljenek.
A kamarai szervezeti működést tehát összességében strukturáltabbá de egyben integráltabbá is kell fejleszteni, szem előtt tartva az alulról felfelé építkezés rendezőelvét. Bízom abban, hogy az alábbi programpontok mentén egy kicsi, de okos, a változásokra érzékenyen reagáló, a szakmaiságot képviselő, megbízható és szerethető kamara képe rajzolódik ki. Mottómra visszautalva célom, hogy a kamara olyan „hasznos" formává váljon, mely természetesen alkalmas az építészeti közélet befogadására.
A közberuházások folyamatos szakmai felügyelete
A közösségi fejlesztések (ha jók, ha rosszak) példaként szolgálnak, ezért kiemelten fontos a tervezés és az építés alatt is a legjobb gyakorlat kialakítása. Stratégiai cél, hogy a közberuházások terén a BÉK folyamatos kontrollt gyakoroljon, már az előkészítő szakaszban aktív szerepet vállaljon.
A tervpályázati rendszer működését elsődleges fontosságúnak tartom. Legnagyobb probléma a fejlesztések gyenge előkészítése, az ebből fakadó kudarcok a pályázati rendszerre vetültek ki. A döntéshozókat tájékoztatnunk kell a tervpályázatokban rejlő lehetőségekről, de a veszélyforrásokat is fel kell tárnunk. Egy olyan új metódus felépítése a cél, ahol az előzetes vizsgálatok, elemzések, felmérések és különösképpen az egységes modell alapok már a pályázat kiírását megelőzően elkészülnek, a társadalmi egyeztetés zöme lezajlik, és mindezek eredménye a tervpályázati anyagba integrálódik. A felesleges, párhuzamos terveztetés kiküszöbölésével az ötletek versenyében az építészet dominálhat.
A közelmúlt tervpályázati kudarcai (Várbazár, Istvánmező) rámutatnak a szemléletváltás szükségességére. A kamarának különösen aktívan kell fellépnie a közberuházásoknál eluralkodó oroszlánszerződések visszaszorítása érdekében.
Minimális tervezési díjszabás
A díjszabással kapcsolatos kommunikációt teljesen új alapra kell helyezni. A mostani szélsőséges árversenyben a munkák jóval az önköltségi ár alatt kelnek el. Nyilvánvaló, hogy ebben az árfekvésben a jogkövető vállalkozások nem versenyképesek, a folyamat a szürkegazdaság élénküléséhez vezet. Újból fel kell vetni ezért a minimális díjszabás bevezetésének kérdését.
A kamarai munka szakmai színvonalának emelése
A tagság nyilvánvaló elvárása, a kamara szakmaiságának erősítése, a folyamatosan változó jogi és közigazgatási környezetben különösen fontos a tisztségviselők felkészültsége. A kamara professzionális szolgáltatása érdekében a tisztségeknek megfelelő specifikus képzéseket kell szervezni, ezáltal jelentősen csökkenhetnek a bürokratikus terhek, a kamara működése hatékonyabbá válhat.
A BÉK pénzügyi stabilitása
Az elkövetkező években egyre szűkülő tagdíjbevétellel kell számolnunk, a pénzügyi stabilitás megőrzése a ciklus legnagyobb kihívása lesz. A jelenlegi helyzetben azt hiszem, nem reális a tagdíjak emelésében gondolkodni. A pénzügyi tervezés során meg kell határozni a minimális, csak a jogszabályok által előírt feladatok ellátásához szükséges erőforrás és költségkeretet. Az eddigi évek gazdálkodásából kiolvasható, hogy a kamarai költségvetésben nincsenek lényegi tartalékok. Kiadáscsökkentésre csak a kiegészítő tevékenységek finanszírozásának újragondolása, vagy az erőforrások racionalizálása mellett van lehetőség.
A küldöttek bekapcsolása a kamara mindennapi feladataiba
Az elnökségben és a választott és kijelölt bizottságokban rendszeres, konkrét ügyekhez kötődő munka folyik, a küldötteknek viszont csak évente két alkalommal (BÉK és MÉK küldöttgyűlés) van feladatuk. Alapvető cél a küldöttek feladatvállalásának erősítése, a kinevezett tisztségeket ezért javaslom a küldöttlistából feltölteni. Így a kinevezett tisztségek legitimitása erősödik, a küldöttgyűlésben egyfajta tudásbázis alakulhat ki.
Névjegyzéki és ügyintézési reformok
Fel kell készülni, hogy a korábbiakhoz képest megugrik a szüneteltetések száma, illetve a díjfizetési fegyelem is lazulni fog. Ezeken a területeken célszerű a jelenlegi eljárásrend felülvizsgálata. A névjegyzéki ügyekhez kapcsolódó formanyomtatványokat és ismertetőket érdemes újrafogalmazni, azokat közérthetővé tenni. Amennyiben külső (pályázati) források bevonhatók, javasolható az elektronikus ügyintézés bevezetése.
A FUGA működése
Megalakulása óta a FUGA helyzete döntően felértékelődött, a civil szervezetek sorra ellehetetlenülnek, így mára a FUGA szinte egyedülállóan értékes kulturális tevékenységet folytat. A szép eredményekhez ugyanakkor a BÉK teherbírását jóval meghaladó költségvetés és egyre mélyülő adósságállomány társult. Az intézmény gazdálkodását fenntartható pályára kell állítani, ami csak külső szereplők támogatásával lehetséges. Ilyenek lehetnek első körben a MÉK, a MÉSZ, vagy a PMÉK, de középtávon mindenképp az építőipari vállalatok szponzorációja, illetve állami vagy önkormányzati források jelentik a stabilitást.
Kitörési pont lehet, ha a formálódó múzeumi negyed koncepciójában, az Építészeti Múzeum gyűjteményes jellegét kiegészítve, kreatív laborként a FUGA is szerepet kap.
Budapest, 2012. szeptember 9.
Csapó Balázs
